Dohánygyári Híradó, 1991
1991-11-01 / 4. szám
MAGYAR DOHÁNYIPAR Eger 4 milliója a víruskár mérséklésére ÖNSEGÉLY, AIAPÍTVÁNY — A KISKUNSÁGI DOHÁNYTERMESZTÉSI NAPOK SIKERE Nagy sikert arattak a kiskunsági dohánytermesztési napok 1991. augusztus 13—14— 15-én, Kiskunfélegyházán. A találkozó hivatalos neve „Dohánytermesztési tanácskozás, kiállítás és gyakorlati bemutató” volt; védnökei között ott volt valamennyi hazai do termelők Önsegélyező Egyesülete (bővített kockázattal, de a díj nem haladhatja meg az árbevétel 9 százalékát). „Lacika” mintaültetvénye A találkozónak népszerű szereplője volt g. Betakarítás művelés csillagkerekes kultivátorral Kunadacson hányipari vállalat igazgatója — köztük dr. Donnán László —, a METE dohányipari szakosztály elnöke, Várhelyi József, továbbá An- fa/Lajos és Szikora Gyula, a kunadacsi, illetve tiszaalpári termelőszövetkezet elnöke. A vendég-előadók között külföldiek is voltak; mindenekelőtt Joe M. Glass, a Universal Leaf Tobacco termesztési tanácsadója, Gino Cristanini, a Tabacchi Verona olasz szövetkezet elnöke és mások. 50 Bulk-Tobac szárító készül Dr. Pénzes László, a Budapesti Dohány- fermentáló igazgatója érdekes előadást tartott a dohánytermesztés történetéről a m. kir. dohányjövedéktől máig. Ebből kiderült, hogy a jövedék igen nagy gondot fordított a minőségre és ezt jövedelemstruktúrával ösztönözte is. A háború után a nagyüzemi termesztés csődöt mondott, s a termesztési kedv akkor jött meg, amikor az egyéni termesztés megkezdődött, a tsz-ek integrálásával. 1987-től azonban újabb hullámvölgy következett. Ebben vezető szerepet játszott az Y-vírusfertőzés, melynek nyomán a Hevesi 1 tonnát sem adott hektáronként. Az átlaghozam 1989-ben és 1990-ben mélypontjára esett vissza. Ehhez hozzájárult az aszály is, a megfelelő fajtaválaszték hiánya, az ismét elmaradó termesztéstechnológia, továbbá az infláció: a felvásárlási árak növekedése lassúbb volt, mint a költségeké. Mindamellett a Budapesti Fermentáló igyekezett növelni a felvásárlási árakat (alapár 52%-kal, felár 6,86%-ról 12%-ra emelkedett), ehhez járul a minőségtől függő integrációs díj, valamint a Hevesinél mázsánként 800—1000 forint öntözésifelár. 1989-ben a vállalat 11 millió forintot áldozott a víruskár mérséklésére, s ezt jelentősen növelte az Egri Dohánygyár 4 millió forintos önkéntes hozzájárulása. Energiatakarékos szárítókat helyeztek ki 5—10 évre; most 1991 -ben gyártanak nálunk 50 db Bulk- Tobac amerikai szárítót, ezek Pb gázzal fognak üzemelni. Végül: megalakult a Dohány 14 Nagy László, kunadacsi kistermelő. Egyébként is nagy feltűnést keltett a kunadacsi „Barátság" Tsz sajátos szervezésű dohány- termesztése; a szövetkezet integrátori tevékenységét Dunai László mutatta be. Az országnak egyik legkiválóbb dohánytermesztőjét Kunadacs lakossága csak „Laciká”- nak hívja, holott 40 éves és 2 családja van. S olyan portája, melyet még a tengerentúl is ismernek, mint a világ minden részéből csodájára járnak. A 70-es évek elején még fél hektáron termelt kertit, átlagos eredménnyel. 1985-től már csak Hevesit termelt, 1,75 tonna termésátlaggal. 1987-ben Olaszországban ismerkedett meg a Universal Leaf technológiájával, a bakhátas műveléssel, öntözéssel, kacstalanítással. Lépésről lépésre vezette be a tanultakat, 1988-ban már 2,7 hektáron. 89-ben még állnia kellett a vírusok rohamát, az aszály támadását öntözéssel kellett visz- szavernie, de sikerült. Termésátlaga 2,6 ton- na/hektár; növelte a világos kihozatal arányát 97%-ra és ebből A-világos 51,3%, B 41,9%. Ma már három testvére és húsz kunadacsi dohánytermesztő követi a példáját. Mihelyt bimbós, tetejezni Máriaföldy Miklós arról igyekezett meggyőzni a jelenlevőket, hogy amennyiben a G. Nagy László dohányt nem bimbos állapotban tetejezik, ez naponta 25—30 kg dohány veszteséget okozhat hektáronként. Ha megvárjuk a teljes virágzást, a veszteség 600 kg/ha-ra is felszökhet. Nagyon fontos a kacsozás is (vannak jó kontakt kacsgátló szerek). A tetejezés és kacsozás mellett az alacsonyabb tőszám magasabb gyártási értékű dohányok árbevételét növeli. Az optimum 272800 levél hektáronként. Ennek megközelítéséhez ki lehet választani a megfelelő sor- és tőtávolságot. Ez elsősorban a Hevesire vonatkozik, mert a Kálióinál, mint töltőanyagnál, magasabb tőszám és nagyobb levélszám kívánatos. Ami a kacsozást illeti: a hónaljhajtásoktól elburjánzott ültetvényeken a termésnek közel a fele elvész. A kézi kacsozás munkaigényes és nehézkes, ezért be kell szerezni a hónaljhaj- tásgátló kemikáliákat; ezek között a kontakt típusú szerek a jobbak. A növényi olajszármazékokból előállított EROL SA 4—89 kifejezetten természet- és környezetbarát. Vállalkozásfejlesztő alapítvány A magyar dohányipar 8 vállalata 34,4 millió forint vagyonnal „Magyar dohánytermesztő Vállalkozásokat Fejlesztő Alapítvány-t” hozott létre. Az alapítványt a Kuratórium kezeli, vállalkozási tevékenységeit a Fejlesztési Iroda valósítja meg. Az alapítvány pályázat útján kedvezményes kamatozású kölcsönt és kivételes esetben vissza nem térítendő támogatást nyújt. A kölcsönhöz a pályázónak igazolnia kell, hogy vállalkozásához legalább 50 százalékban saját tőkével rendelkezik és 5 éves termékértékesítési szerződést köt. A kamat a jegybanki alapkamat 75%-a. A kivételes vissza nem térítendő támogatás az évi 100 ezer forintot nem haladhatja meg. Elsősorban innovációkhoz adható. SZEMÉLYI ES SZERVEZETI HÍREK Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat Lakatos András, a vállalat igazgatója PethőTibort 1991. április 1. napjával határozatlan időre megbízta a műszaki osztály keretében működő önálló szolgáltató üzem vezetésével. Sátoraljaújhelyi Dohánygyár Nagy Béla, a vállalat igazgatója Szabó Leventét termelési főosztályvezetővé, Bodnár Miklóst műszaki és fejlesztési főosztályvezetővé, Dávid László termelési osztályvezetővé, Wéberné Cserey Juditot technológiai és gyártmányfejlesztési osztályvezetővé, Kukó Lászlót gépkarbantartási osztályvezetővé, Wéber Sándort energiaellátási és általános fenntartási osztályvezetővé 1991. május 1. napjával határozatlan időre kinevezte. Dohánykutató és Minőségfejlesztő Intézet A Küldöttgyűlés 1991. május 1. napjával — átmeneti időre — megszüntette a tudományos főosztályvezetői munkakört, mivel dr. Kandra György főosztályvezető munkaviszonya, külföldi munkavállalás miatt, megszűnt. (Összeállította: Szabó Lajosné)
