Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1988-12-01 / 12. szám

Ismét találkozhattak November 18-án tartottuk a nyugdíjas-találkozót. A meghí­vó 15 órára szólt, de sokan már délután két órakor jöt­tek. Nem is lehet csodálkozni e frissességen, hiszen évente egy alkalommal kerül sor ilyen ünnepre, mikor találkoz­hatnak a volt munkatársak ‘egymással. Izgatott keresgé­léssel teltek az első percek, mindenki ismerőst, volt kol­légát keresett. Bizony nem volt könnyű megtalálni bárkit is, mert közel négyszáz vendéget vártunk és fogadtunk terített asztalok mellett. Sokan túl a nyolcvanadik életévükön is fiatalosan, szellemileg, fizikai­lag frissen látogattak el a ta­lálkozóra. Litványi Sándorné, akit hat­vanévesre tippelek, pedig már a 82. évét tölti, kérdez­tem az eddig eltelt évekről. — Hány évet tetszett dolgoz­ni a Dohánygyárban? — Negyven évig dolgoztom. Tizenöt évesen kerültem be. először a kézi szivargyártásra kerültem. Nem volt könnyű. Húsz évig fizikai munkát vé­geztem, húsz évig voltam cso­portvezető. A vöm is dolgozott itt egy kis ideig. — Hogyan emlékszik vissza ezekre az évekre? — 1962-ben mentem nyug­díjba. Addig megbecsültek, számítottak munkámra, de a nagyobb darab kenyérért tűr­ni kellett. Enélkül ennyi időt nem lehetett volna egy helyen dolgozni. Most már az évek távlatában azért minden szép és jó volt. Szeretettel gondo­lok vissza ezekre az évekre. 1981 óta egyedül élek segítség nélkül, először a lányom, majd nem sokkal később a férjem is meghalt. Borzasztó volt az az időszak. Az idő azért meg­old mindent. A két unoka Pakson és Szolnokon, a ház körüli kis kert segít elterelni gondolataimat a búról. Min­den ősszel izgatottan várom a nyugdíjas-találkozót, eddig még egvikről sem hiányoztam. Sze­retek együtt lenni a régi mun­katársakkal. Köszönetét tudok mondani a gyár vezetésének ezért a remek szervezésért. 2 DOHÁNYGYÁR Másik beszélgetőpartnerem Győri Imréné, aki szintén túl van már nyolcvanadik élet­évén, fiatalosan, örömmel vá­laszol kérdéseimre. — Milyen érzéssel lépi át a gyár kapuját? — Harmincnyolc évi munka után mentem nyugdíjba. Az itt eltöltött évekről csak szép emlékeim vannak. Ügy ér­zem tiszteltek, jól megbecsül­tek, szerettek. Pedig nem volt olyan területe a gyárnak, ahol ne dolgoztam volna. Legtöb­bet a szivarosztályon voltam, ahol az utolsó években én ta­nítottam be az új dolgozókat. Nagyon szerettem a fiatalokat, pedig már akkor sem volt könnyű bánni velük. Szerin­tem ma a legnagyobb hiba az emberekben az, hogy nem tud­nák, talán nem is akarnak al­kalmazkodni. Pedig enélkül nehezen megy. Sajnálom,,hogy már nem lehetek itt. Egy do­log bánt egy picit, hogy e hosszú évek alatt mindössze egyszer kaptam kitüntetést. — Dolgozott-e még valaki a családból itt? — Igen, a lányom és a me­nyem, de sajnos mindkettőjü­ket egészségügyi okokból rok­kantnyugdíjazták. Itt vannak ők is, itt ülnek mellettem. Szí­vesen jövök vissza, eddig két­szer nem voltam betegség mi­att, de az ajándékot mindig megkaptam. Lenne még egy kívánságom: nagyon szeret­ném látni régi munkahelye­met! A beszélgetést be kellett fe­jezni. mert elkezdődött a ..hi­vatalos” program. Bódi Lász­­lóné szb-titkár köszöntötte a nyugdíjasokat, maid elmond­ta a programot. Molnár Jenő gazdasági-kereskedelmi igh. köszöntőjét és rövid tájékoz­tatóiét hallhatták a gyár éle­téről. fejlődéséről, terveiről. Ezután lépett színpadra Har­­sányi Frigyes. Medgvesi Má­ria és Benkóczi Zoltán a Fő­városi Operettszínház művé­szei. A több mint egy órás mű­sort nagy tapssal honorálta a közönség. A műsort követően következett a vacsora felszol­gálása. ajándékok kiosztása. Reméliük jól érezték magukat nyugdíjasaink, kívánunk” ne­kik jó egészséget, hogy jövőre is találkozhassunk. Barátaink életéből Vietnam A távolabbi múltban is fog­lalkoztatta már a szakembe­reket a gondolat: hogyan le­hetne a Dunán átrakodás nél­kül árut szállítani a távoli ten­geri kikötőkbe. Jó tíz eszten­deje ez a terv már realitás, hiszen az Interlighter nem­zetközi hajózási társaság jó­voltából például a Dunaújvá­rosban feladott áru átrakodás nélkül juthat el a vietnami Ho Si Minh városba, vagy éppen az indiai Bombaybe. A buda­pesti központú nemzetközi vál­lalat vezérigazgatóját, Viktor Nyikolajcsukot a múltról, a jelenről és természetesen a tervekről is kérdezem: — Kérem, pár szóban fog­lalja össze, mi t is takar a név, Interlighter? — Csehszlovákia, Magyaror­szág, Bulgária és Szovjetunió hajózási vállalatai hozták lét­re 1978-ban az Interlightert, amely a KGST-tagországok el­ső sokoldalú szállítmányozási közös vállalata. A legmoder­nebb szállítási technológiák és a dunai bárkahordozó rendszer alkalmazásával igyekszik ki­elégíteni a Duna menti orszá­gok export-import áruszállí­tási igényeit a Duna—India, Pakisztán és a Duna—Mekong vonalon. A gyorsan romló áru­kon. kívül gyakorlatilag min­dent szállítunk, közszükségle­ti cikkektől, műszerektől kezd­­ve mozdonyokig, autóbuszo­kig és kaucsukig. — Milyen eredményeket mu­tat a gazdasági mérleg? — Az elszállított áru meny­­nyisége már közelít a 4 mil­lió tonnához, az idén például 420—440 ezer tonnányi meg­rendelésünk volt. Elmondha­tom immár harmadik eszten­deje tisztes nyereséget tudunk szétosztani — mégpedig valu­tában — a résztvevő cégek kö­zött. Itt szeretném hangsú­lyozni, hogy vállalatunk a tel - jes gazdasági önelszámolás rendszerében működik, senki - tői semmilyen támogatást nem kap, tartozásunk nincs, sőt al­kalmanként mi nyújtunk köl­csönt. — Valóban, ez figyelemre méltó körülmény, különösen most, hogy egyre-másra hall­juk, a legtöbbször megalapo­zott kritikákat a KGST mű­ködéséről. Önöknek hogyan si­került az „árral szemben úsz­ni”? — Sok titkot nem tudok el­árulni, talán csak annyit mondhatok, hogy munkánkat kezdettől fogva a nyereségér­dekeltség vezérelte, s a meg­valósítás során általában sike­rült kikerülni a bürokrácia buktatóit. Problémáink kez­detben természetesen nekünk is voltak ... — Említette a dunai bárka­hordozó rendszert; az olvasót feltehetően érdekli a folyam— tenger áruszállítás gyakorlati kivitelezése ... — Az InterMghtérnék 204, személyzet és hajtómű nélküli 1070 tonna rakodósúlyú Duna— tenger típusú bárkája és 1600 konténere van, valamint a Szovjet Dunai Hajózástól bé­rel két nagy óceánjáró bárka­­szállítót. A szállítás lényege egyszerű: a bárkákat a dunai folyami kikötőkben megrak­ják áruval, majd a menet­rendben meghatározott dá­tumra tolatással eljuttatják a Duna torkolatához, ahol bár­kaszállító várja őket. Speciá­lis berendezései segítségével a bárkaszállító 14—16 óra alatt egyszerre 26 teli bárkát pakol föl, majd a célkikötőben kite­szi őket. A bárkakonvoj ez­után ismét a különböző fo­lyókon éri el a végállomást. Az anyahajó természetesen visszafelé sem üresen jön: várja őt az újabb 26, import­áruval megrakott bárka. — összefoglalva, miért elő­nyös ez a szállítási mód? — Az előnyök kézzel fogha­tóak. Mindenekelőtt idő- és pénzmegtakarítást jelent, hi­szen az Interlighter az emlí­tett útvonalakon a hagyomá­nyos szállítási rendszereknél kétszerié rövidebb idő alatt teljesíti a megrendeléseket, s nem kell költeni a többszöri átrakodásra sem. Itt hadd em­lítsem meg, hogy a fenti elő­nyöket tapasztalva számos osztrák, nyugatnémet, jugo­szláv és román cég kötött ve­lünk üzletet, s több helyről tapasztaltunk érdeklődést egy esetleg szorosabb együttműkö­dés iránt is. Erre van is mód, hiszen az alapszabályzat nem zárja ki más országok belépé­sét. — Befejezésül mondjon pár szót, legyen szíves, a tervek­ről is! — A kínai piac jelentősége igencsak megnőtt az utóbbi időben, így mi is lépni szán­dékozunk és ha minden jól alakul, útvonalat nyitunk Kí­nába is. Ezenkívül terveink közt szerepel egy saját javító­bázis megépítése, ugyanis a tagországok jelenlegi kapaci­tása nem elegendő. Végül- de nem utolsósorban tervezzük szolgáltatásaink minőségének további javítását, hiszen csak így maradhatunk talpon a piacon. Csehszlovákia A csehszlovák mezőgazdá­szok között már régóta foly­tatott vitákra — egyebek közt arra, vajon indokolt-e, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek és az állami gazdaságok az alaptevékenységen kívül más termelői tevékenységet is foly­tassanak — az élet adott vá­laszt. A legsikeresebb mező­­gazdasági vállalatok — a leg­ismertebb talán a slusovicei Agrokombinát — gyakorlata bebizonyította, hogy a mező­­gazdasági termelés megfelelő kombinációja, igen jó dolog. Az ilyen intenzíven gazdálko­dó vállalatok számos fontos terméket állítanak elő, példá­ul agrokemikáliákat. kiegészí­tő tápszereket, biológiai anya­gokat, mezőgazdasági gépeket. mikroelektronikai berendezé­seket, élelmiszereket, stb Méghozzá magas minőségi színvonalon. A mezőgazdasági vállalatok tevékenységének kiszélesedé­se, amiből természetesen a klasszikus mezőgazdasági ter­melésnek is haszna van, tel­jes mértékben beilleszthető a csehszlovák gazdasági átépí­tés célkitűzéseibe. Az 1988- ban elfogadott új törvények, amelyek az állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetke­zet tevékenységét szabályoz­zák, jogi alapot nyújtanak a mezőgazdasági őstermelés ke­retein túllépő fejlesztéshez. Minden mezőgazdasági szö­vetkezet és állami gazdaság (beleértve az élelmiszeripari vállalatokat is) hamarább lépi át az új gazdasági feltételek küszöbét, mint a többi szak­ágazat teszi, azaz már 1939 elején. Ez azért lehetséges, mert a mezőgazdaságot a cseh­szlovák nemzetgazdaság szi­lárd láncszemeként tartják 'számon, no meg azért is, mert a mezőgazdasági vállalatok már most alkalmazzák az át­építés új gazdasági elveit, köz­tük a pénzügyi önellátást, ön­elszámolási. A mezőgazdasági vállalatok a közeljövőben a saját felté­telek között legmegfelelőbb termelésre összpontosítanak. Nagyobb aktivitásra serkent­het, hogy így pótlólagos bevé­telekhez jutnak, ez segíti a to­vábbi fejlődést, ugyanakkor a környék társadalmi fejlődésé­re is jótékony hatással tesz Ez utóbbi szempont fontossá­gát ezidáig nem értékelték kellőképpen. Pedig közismert, hogy egy jól prosperáló me­zőgazdasági szövetkezet vagy állami gazdaság előnyösen be­folyásolja az egész területfej­lesztését, míg a mezőgazdasá­gi vállalatok sikertelensége negatív hatást fejt ki. Beleért­ve azt is, hogy a dolgozók nemkívánatosán a városokba özönlenek, ahol azután arány­talan mértékben növekszenek az új lakások, iskolák, szociá­lis létesítmények iránti igé­nyek. Mi várható tehát a mező­­gazdaság átalakulásától? Egy­részt az, hogy a mezőgazdasá­gi nyersanyagok előállítása összekapcsolódik az élelmiszer­­ipari termékek gyártásával és a mezőgazdasági kellékek elő­állításával. (Ezzel csökkennek többek között a mezőgazdasá­gi-ipari ágazatok közötti szál­lítások költségei is.) Másrészt újabb pénzforrások keletkez­nek a vállalatok továbbfej­lesztéséhez, valamint növek­szik a munka termelékenysé­ge. A változások következté­ben javulnak a szolgáltatások, valamint további munkalehe­tőségek teremtődnek. Ez se­gíti az arányosabb település­politika kialakítását is. Az igényesebb gazdasági fel­tételek arra kényszerítik a vállalatokat, hogy növeljék termelésük hatékonyságát és minőségi színvonalát. KÖNYVTERJESZTÉS Novembertől ismét van le­hetőség könyvvásárlásra vál­lalatunknál. Az árusítás a ré­gi helyen az ebédlőben folyik minden héten kedden 12—14 óráig. A Művelt Nép Könyvkiadó Vállalat által forgalmazott új könyveket — szépirodalom, mezőgazdaság, filozófia, sza­kácskönyvek, mese és ifjúsá­gi irodalom — részletfizetési kedvezménnyel vásárolhatják meg dolgozóink. Az eddig eladott, mintegy harmincötezer forint értékű könyv és az állandóan jelent­kező újabb érdeklődők igénye azt bizonyítja, hogy szükség van a könyvárusításra. Hírek SIKERES VIZSGA Vállalatunk dolgozói közül 8 fő jelentkezett dohányfel­dolgozó szakon technikusmi­nősítő vizsgára. A felkészülés egyénileg tör­tént, segített azonban az, hogy a debreceni intézet ta­nárai a vizsgát megelőzően konzultációt tartottak, ahol elsősorban a vizsgakövetel­mény témakörei kerültek megbeszélésre. A tanfolyam kétéves idő­tartamú, most különbözeti vizsgát tettek a hallgatók élelmiszeripari műveletek és folyamatok, szakmai techno­lógia és szakmai gépek tan­tárgyakból. A különbözeti vizsga december elején volt Debrecenben, az Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépisi­­kola és Szakmunkásképző In­tézetben. Dolgozóink alaposan és lel­kiismeretesen készültek fel a vizsgára, melyet az eredmé­nyek egyértelműen igazolnak. Műveletek és folyamatokból 3,8 szakágazati technológiából 4.4 szakmai gépekből pedig 3.5 lett az átlageredmény. Ezzel egy lépéssel közelebb jutottak a technikusi okle­vélhez. Bízunk benne, hogy a minősítő vizsga is hasonló jó eredményeket hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom