Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 12. szám
£gy vetélkedő tanulságai A múlt év decemberében a vállalati újságban egy felhívással találkozhattunk, mely Közművelődési vetélkedőre serkentette gyárunk brigádjait. Minden habozás nélkül beneveztünk. Nem kis meglepetés ért bennünket, ugyanis az anyag igen összetettnek és jó bőnek bizonyult. Képzőművészet, sport, irodalom, földrajz, színház. Az elődöntők az újság hasábjain zajlottak le, hat hónapon keresztül. Majdnem egy-egy teljes hónap állt a rendelkezésünkre a helyes megfejtéshez. Már ekkor rájöttünk, hogy ismereteink és tudásunk igencsak hiányos. A harcot azonban nem adtuk fel az utolsó 6-ik fordulóig. Ekkor meginogtunk és úgy döntüttünk, hogy kilépünk, mert sok egyéb dolgot is magunkra vállaltunk — munkavédelmi vetélkedő szervezését, szakmai vetélkedőre való felkészítést stb. — és nem bírtuk energiával. Ügy gondoltuk, hogy így nem lesz semmi esélyünk a tovább-jutásra. Nem így történt. A fordulók befejezése után értesültünk, hogy a 6-ik helyen végeztünk és a döntőbe jutottunk. Meg kellett szervezni a 4 fős csapatot, aki a brigádot fogja képviselni a november 20-ára kitűzött igazi nagy összecsapásra, a szóbeli vetélkedőre. Kiosztottuk ki miből készül és neki láttunk a tanulásnak. A kiadott anyagot átbújtuk és nagy izgalommal foglaltunk helyet a 2-es asztalnál. A verseny ideje alatt izgalmunk nőttön nőtt, mert az elődöntők során nagyon nehéznek találtuk a feltett kérdéseket. Ezt nemcsak mi valljuk így, hanem nagyon sok brigád, akik már az elején meghátráltak, és így kiestek a további versenyből. Kár volt! — mert mi, akik benn maratunk, tudjuk, hogy sokat feszítettek, a verseny érdekes, izgalmas, és mindenkinek tanulságos volt. Fej-fej mellett haladtunk és a kialakult végső sorrend nemcsak a tudásnak, a szerencsének is köszönhető. Korach Mór szoc. brigád Ismét a legjobb győzött... .. . meg a legszerencsésebb — teszik hozzá, akik a sorban hátrább kerültek és alighanem nekik is igazuk lehet. Az mindenesetre tény, hogy a november vége felé, az új szociális épületben lebonyolított művelődési vetélkedő, ami egy 11 hónapos sorozatot zárt, nagy küzdelemben dőlt el és a verseny szorossága a résztvevő csapatok jó felkészültségét bizonyítja. Akik rendszeresen olvassák a lapot, azok bizonyára emlékeznek még rá, hogy amikor a tavalyi decemberi számban a közművelődési vetélkedő versenyfelhívása megjelent, közös szakszervezeti — KISZ felhívás volt. Végül azonban a versenybe benevezett egyetlen KISZ-es csapat menet közben lemorzsolódott, így a KISZ csupán a szervezésből vette ki a részét. A szóbeli döntőn csak öt csapat vett részt, mert az egyik brigád egyéb elefoglaltságra hivatkozva, visszalépett. Kár, mert a résztvevők amellett, hogy tudásukat gyarapították, saját bevallásuk szerint jól szórakoztak és ez sem utolsó dolog. Igazgató elvtárs mondotta, a szociális épület átadása kapcsán, hogy bár az épület gyönyörű: olyan, amilyennel kevés vállalat dicsekedhet az országban, önmagában mégis csak egy holt dolog, ami akkor válik élővé, ha mindazok akik ezt magukénak érzik, kihasználják és úgymond, „belakják” a kultúrtermet. Remélem ez a vetélkedő az első lépések egyike volt ezen az úton. A szóbeli döntőn — az előzetes várakozással ellentétben — viszonylag köny- nyebb kérdések szerepeltek. Azt gondolom, ez így természetes, és akik az írásbeli fordulók nehézségi fokára számítottak, azok nem vették figyelembe, hogy más dolog valaminek utánajárni, utánaolvasni és ismét más kapásból válaszolni a kérdésekre Az egyetlen halványabb forduló az irodalom volt, legalábbis ami a versrészletek felismerését illeti, ez ugyanis csak egyetlen csapatnak sikerült, a későbbi győztes Martos Flóra szocialista brigádnak. A második helyet egyébként a gyermekintézmények közös csapata szerezte meg, míg a „bronzérmes” — holtverseny után — az írásbeli versenyt magasan nyerő Marie Curie brigád lett. Nekik, — és a negyedik helyezett Egri Csillagok, valamint az ötödik helyezett Korach Mór brigádnak — hadd gratuláljunk ezúttal is. Azt szokták mondani, hogy ha a vége jó, minden jó. Azonban ezúttal hadd fejezzem be egy kevésbé jó dologgal, amit azonban mindenképpen szükségesnek tartok leírni. Nevezetesen arról van szó, hogy vállalatunk szocialista brigádjainak alig egyötöde vette csak a fáradtságot, ami a részvétellel járt; és ott sem minden ember. —jakab— Az év végéhez közeledve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: a legtöbb tekintetben eredményes esztendőt hagytunk magunk mögött. A módosított cigaretta-termelési tervet kissé túlteljesítve, várhatóan 6 milliárd 850—860 millió db cigarettát állítunk elő. Remény van rá, ha nehézségek, s kemény munka árán is1, de teljesíteni tudjuk szivartermelési tervünket. Jelentősen, mintegy 80 tonnával túlteljesítettük a Hevesi dohány-válogatás előirányzatát. Még jelentősebben, közel 20%-kal, teljesítettük túl a filtergyártási előirányzatot. Ezen belül nagyot léptünk előre, hiszen megvalósítottuk a kombináltfilter gyártását ezévben. Gyártmányfejlesztési tevékenységünk eredményeként három új — vagy korszerűsített — termékkel jelentkeztünk novemberig, de várható, hogy még karácsonyig forgalomba hozzuk a Milde Sorte 100 mm-es változatát és talán még egy új, saját kísérletű hosszú cigarettát is. Termelési tevékenységünkben, az idén minden eddiginél jobban koncentráltunk a gazdaságos termelésre. Ennek eredménye a 100 millió Ft körüli várható nyereség. Komoly eredmény ez, hiszen a cigaretta-termelés csökkenése, és számos anyag és szolgáltatás árának emelkedése ellenére, sikerült a tervezett és a bázis-eredményt jelentősen túlszárnyalni. Tervezett nyereségünk túlteljesítésében jelentősen közrehatott, hogy éves szinten 110 tonnát meghaladó dohányanyag-megtakarítást tudtunk elérni a szigorított normához, Javítja eredményünket a kombináltfilter saját előállítással való biztosítása és a tervezett filterértékesítés közel megduplázása. Az igen jól szervezett, fegyelmezett munka eredménye a dolgozók keresetében is megmutatkozik, hiszen 4 ezer forinttal növekedett az éves kereset személyenként, az előző évhez képest, és várhatóan eléri a 47 700 forintot. Gazdasági eredményeink mellett a szociális ellátás is tovább javult és az átlagosat jóval meghaladó színvonalon működnek ma már a gyermekintézmények, atz üzemi étkeztetés és a kulturális és sport tevékenység és az üzemegészségügy. A szocialista brigádok jelentős segítsége volt tapasztalható, mind a gazdasági feladatok megoldásában, mind pedig a társadalmi megmozdulásokban. Fekete folt a vállalat életében, a balesetek számának ezévi növekedése, ami jóné- hány esetben kifejezetten fegyelmezetlenség következményeként állt elő. Nem érte el a korábbi évek magas színvonalát az újtási tevékenység sem. E téren tehát lesz mit javítanunk a jövőben. A vállalat gazdasági értékelése hivatalosan az éves mérleget követően szokott megtörténni, most ezt jóval megelőzően önmagunk úgy végezhetjük el az értékelést, hogy az eredmények megállapítása, elemzése mellett már felkészüljünk a következő évi munkákra, amit várhatóan az ezévinél is nehezebb, szigorúbb feltételek közepette kell a mostanihoz hasonló jó színvonalon megoldanunk. —Bárdosné dr.— A hazai pálya előnye... i ... amely ezúttal nem érvényesült, a csapatunk ötödik lett és ehhez gyenge vigasz, hogy félidőben még mi vezettünk. Igaz, még a vetélkedő előtt voltak olyan hangok, hogy nem szerencsés dolog itthon nyerni —, de a győzelem és az ötödik hely között azért van különbség. A dohányipar Ifjúsági Bizottsága szeptemberi, vállalatunknál megtartott ülésén hozott döntést arról, hogy az ipar fiatal szakemberei vetélkedőn mérjék össze tudásukat, tegyék próbára képességüket. Az IB ülésen a részletekről is döntés született. Eszerint szakmai témában, üzemgazdasági ismeretekből, KISZ-élet, és mozgalmi kérdésekből, illetőleg általános műveltség témakörből keil a vetélkedőt megtartani. Kijelölték a felkészüléshez szükséges anyagot és meghatározták a vetélkedő időpontját ■ is. Nos, erre a vetélkedőre került sor november 27-én, a vállalat kultúrtermében. A hét csapat közel 4 órás „marathoni” küzdelemben döntötte el a győzelem és a helyezések sorsát és mondhatjuk, hogy valamennyi Az összevont taggyűlésről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) alapszervezeti munkát úgy, hogy a környezet ismerje meg a párt és szervezeteinek törekvéseit, azt, hogy azok együttes érdekeket fejeznek ki. Ez elősegíti a környezet azonosulását a feladattal, és a segítő tenniakarást a végrehajtásban. — A pártvezetőségek támogassák a gazdasági vezetőknek az újszerűségre, a hatékonyságra, az eredményességre irányuló törekvéseit, ne adjanak helyt az ezen törekvéseket kényelmi szempontból ellenzőknek. — A pártmegbízatások értékelésénél fontos kritérium legyen, hogy az illető párttag hogyan teljesíti gazdasági munkával összefüggő feladatait. — Az alapszervezeteink vezetőségei a jövőben fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a pártcsoportok az eddigiektől is eredményesebben vegyék ki részüket a gazdaságpolitikai agitációból. A beszámoló elemzően szólt: — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi tagcsoportja munkájáról, — a Magyar Honvédelmi Szövetség szakosztályai tevékenységéről, — a tudományos egyesületek, így a GTE, a MÉTE. a SZVT részvételének hatékonyságáról a feladatok megoldásában, — a vöröskereszt helyi szervezetének, vezetőségének tevékenységéről. A beszámoló megállapította, hogy a Szakszervezeti Bizottságunk munkája töretlen. Sajátos eszközeivel eredményesen mozgósít a feladatok megoldására. A SZB munkatervének megfelelően tekinti át a gazdálkodással, a munkaversennyel, a szociális ellátottsággal kapcsolatos kérdéseket, javaslatokat tesz a még eredményesebb végrehajtás érdekében. A korábban végrehajtott szervezeti korszerűsítés időszerűségét és szükségszerűségét igazolja, hogy hatékonyabb lett az együttműködés a gazdasági vezetők és főbizalmiak, valamint a bizalmiak között. A beszámoló elhangzása után, dr. Bakos Antal elvtárs ismertette a városi pártbizottság minősítését a vállalatunknál folyó politikai, gazdaságpolitikai munkáról, és értékelte a pártvezetőség tevékenységét. A minősítés megállapításai összhangban vannak a beszámolóval, a munkát jónak értékelték. A beszámoló fölött nyitott vitában Bárány Tibor, Juhász Lászlóné, Szécsi Istvánná, Fülöp András, Szalai Miklósné, Prokaj Ferenc, Varga Miklósné, Bódi Lászlóné, dr. Domán László, Lévai Ferenc elvtársak vettek részt, mondták el észrevételeiket, javaslataikat. Az összevont beszámoló taggyűlés második napirendjén személyi kérdés szerepelt. Titkos szavazással, egyhangúan, a pártvezetőség tagjai sorába választotta meg Liptai Tiborné elvtársnőt. A taggyűlés ünnepélyességét emelte a kiemelkedő társadalmi aktivisták jutalmazása, valamint a 25 éves párttagság alkalmából emléklapok átadása. JUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: Petrányi János, Dobi Istvánná, Jankovics Sándorné, Bíró Károlyné, Gömöri Istvánná, Krajnikovics Etelka, Bárdos Lászlóné, Liptai Tiborné, - Lenhardt József. EMLÉKLAPOT KAPTAK: Alexa Béla, Bárány Tibor, Bárány Tiborné, Fodor Ferenc, Galambos Ferencné, Iván Tiborné, Kiss Ferenc, Marosvári Jánosné, Nahócz- ki István, Szarvas Aladár, Szarvas Györgyné, Takács Mihály. Az összevont taggyűlés az Internacionálé eléneklésé- vel ért véget. csapat nagyszerű felkészülésről tett tanúbizonyságot. Erre csupán egyetlen adat: az első és a hetedik helyezett között, mindössze 17 pontnyi különbség volt, és még a hetedik helyezett csapat is közel 80%-os teljesítményt nyújtott az elérhető pontszámokat tekintve. Végül a végig egyenletes teljesítményt nyújtó Sátoraljaújhely győzött, a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára pedig. a Dohánykutató Intézet és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat csapatai léphettek. A további sorrend a következő volt: 4. A Pécsi Dohánygyár. 5. Vállalatunk csapata. 6. A Debreceni Dohánygyár. végül, 7. a Dunántúli és- Duna— Tisza Közi Dohányfermentáló Vállalat csapata. A győzteseknek ezúttal gratulálunk. —3- g — 1/ •• •• • •• I Köszönjük Köszönetemet fejezem ki az Egri Dohánygyár vezetőségének a szépen megrendezett nvugdíjastalálkozóért. Mi életünk javát, ebben a gyárban töltöttük le. Örömmel töltött el bennünket, hogy megláthattuk a most épült, modern kultúrális épületet. Öröm számunkra az is, hogy az idősebb generációtól szakmailag sokkal képzettebb fiatalság élvezheti a kultúrálódás lehetőségeit. mindez a vállalat vezetőségének és az egész kollektívának az érdeme. A résztvevő nyugdíjasok nevében, meleg szeretettel mondok köszönetét a szívélyes fogadtatásért, a színvonalas műsorért. Köszönetemet fejezem ki minden közreműködőnek azért. hogy mi idős korban is lehetőséget kaptunk arra. hogy a fejlődés tanúi lehettünk. További sok sikert és jó munkát kívánunk a gyár egész kollektívájának. Alkotómunkájukhoz elkerülhetetlenül fontos békés életet. Székely Béláné M kiművelt fők sokaságával... Naponta mondjuk, írjuk, halljuk és olvassuk: bár a technika korát éljük és egyre több korszerű technológia, gép segíti a termelést, de az újat teremtő munkában változatlanul az embernek jut a legnagyobb szerep. Mert a kiművelt fők sokasága nélkül a legokosabb, a legértékesebb műszaki berendezések sem tudnak kellő hatékonysággal és színvonalon dolgozni. Az idei műszak-közgazdasági hetek rendezői egyebek mellett azért is választották az egy hónapig tartó eseménysorozat mottójának ezt a gondolatot: „Az alkotó ember szerepe a haladásban”. A több mint száz rendezvény — Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Visontán, Sírokban, Vámosgyörkön, és a megye nagyobb településein — utolsó eseményeire november 8-án került sor, Egerben, a Technika Házában. Megyénk műszaki, közgazdász- és agrárértelmiségének küldötteit dr. Domán László, a MTESZ megyei szervezetének titkára köszöntötte, majd a mottónak szánt címmel dr. Trethon Ferenc nyugállományú miniszter, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek társelnöke tarott előadást. Ezt követően került megvitatásra a MTESZ megyei szer- veztének, 1982. évben végzett munkája. Az írásos jelentésben dr. Domán László megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mint az írásban és szóban előterjesztett dokumentumok megállapították: a megye műszaki, közgazdász és agrárértelmiségének meghatározó szerepe volt és van abban a munkában, amelyet Heves megye gazdasága végez. Az egyesületnek ma már 29 helyi szervezete van a megyében és azokban nem kevesebb, mint ötezer szakember végez tudományos és társadalmi tevékenységet. Ugyancsak az eredmények között hangzott el, hogy a MTESZ megyei szervezete kiemelt feladatának tekintette és összességében eredményesen segítette a megye politikai és társadalmi célkitűzéseinek megvalósítását. A beszámoló feletti vitában részt vett dr. Bakos Antal, a Magyar Kémikusok Egyesülete Heves megyei csoportjának titkára, dr. Huszti Ferenc, az élelmiszeripari egyesület megyei titkára, dr. Mátrai Géza, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület gyöngyösi szervezetének titkára és Füri László, az Energiagazdálkodási Egyesület Gagarin Hőerőmű csoportjának ügyvezető elnöke. Ezután a megyei szervezet által alapított Fazola Henrik Emlékérmek átadására került sor. Több évtizedes társadalmi munkájának elismeréséül a megyei emlékéremben részesült Borics László, Heves megye főépítésze. Hajas János, a Mátra vidéki Fémművek műszaki igazgatója, a GTE siroki szervezetének alelnöke és Takács István, az Izzó gyöngyösi gyárának főmérnöke, a GTE gyöngyösi szervezetének elnökhelyettese. Az emlékérmeket dr. Kovács Jenő, a MTESZ megyei szervezetének elnöke adta át. Az idei műszáki-közgazdasági hetek eredményeiről és a rendezvényeken megfogalmazódott főbb tennivalókról dr. Domán Lászlótól kértünk rövid summázást: — Rendezvényeinken a legtöbb szó a termelésről, a gazdálkodásról és a hatékonyságról esett. Nem véletlenül, hiszen valamennyien tudjuk és egyben érezzük is, hogy gazdasági, gazdálkodási körülményeink nehezebbek a korábbiaknál és csak kizárólag tartalmasabb, színvonalasabb munkával tudjuk elért eredményeinket megőrizni és gazdaság-politikai célkitűzéseinket megvalósítani. Ebben az igen sokirányú munkában a fő szerep tovább is az emberé lesz. Az alkotó, az újra vágyó, a szakmai, politikai ismereteit rendszeresen bővítő és gazdagító emberé. Sok gondról, problémáról, is bőven hallhattak kisebb-nagyobb tanácskozásaink résztvevői. Számomra mindenképpen egyben biztatás is, hogy mindenki a mai és a konkrét feladatokat elemezte. Ügy érzem, megyénk műszaki, közgazdász, agrárértelmisége igen nagy felelősséggel vesz részt ebben a munkában. K. J. 2 DOHÁNYGYÁR
