Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

' <• „ Tájkiállítás és vásár Mezőkövesden A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kez­deményezésére újból meg­rendezésre kerülnek ha­zánkban a mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítások és vásárok. A gazdag program kereté­ben 1981. augusztus 20—23. között Mezőkövesden, a Ma­tyó Termelőszövetkezet tele­pén rendezték meg nyolc me­gye termékparádéját, azt a kiállítást és vásárt, amelyen Borsod, Békés, Csongrád, Hajdú, Nógrád, Szolnok, Sza­bolcs és Heves megye mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemei mutatták be termé­keiket. A nyolc megyéből 108 élel­miszeripari, valamint mező- gazdasági üzem jelentkezett a kövesdi ■ termékparádéra. A kiállítók között voltak ház­táji gazdaságok csakúgy, mint a tsz-ek melléküzem- ágai, és kiállították „porté­káikat” a kenyér- és a tész­takészítő üzemek is. A kistermelők részére gép­bemutatót, egyben vásárt is tartottak, ahol megtekinthet­ték az érdeklődők a fólia alatti termesztés különböző módjait. Valamennyi kiállító bemutatta azokat az újításo­kat is, amelyeket az érintett üzemekben dolgoztak ki és vezettek be a termelésbe. A nagyszabású árubemu­tatón megyénk üzemei is — köztük gyárunk — a legjobb termékeikkel vonultak fel. A termékbemutatón kívül vál­lalatunk bemutatta még a cigarettagyártás folyamatait is. A kiállítás sikeres volt, köztük az Egri Dohánygyár tevékenységét és termékeit reprezentáló anyag, amelyet nagy hozzáértéssel, lelkese­déssel és sok-sok munkával Pók Pál, Pókné Makai Györ­gyi és Jenei Györgyné készí­tett. Brigádjaink életéből Szölgyémy Ferenc ügyv. elnökhelyettestől kaptuk a következő köszönőlevelet. „Az Eger Sportegyesület köszönetét fejezi ki a Petőfi Komplex Szocialista Brigád tagjai részére — az odaadó munkájukat, mely megnyil­vánult az Eger Sportegyesü­let központi iroda helyisé­geinek, az öltözőben a zárak és egyéb — javítási munká­latok elvégzéséért. Sportszerető szíves segít­ségüket köszönjük.” Árvái Sándomé 16 évig dolgozott a filtergyántási üzemrészben, ahonnan szep­temberben ment nyugdíjba. Az 1965-ben alakult üzem­rész első gépkezelője volt A Lenin Szocialista Brigád alapító tagja, 1976—78-ig mint brigádvezető működött. Jó munkája után 3 alka­lommal j utalomban, két alka­lommal Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben részesült. Szere­tett embertársain segíteni, 1979-ben tízszeres önkéntes véradásért a Kiváló Véradó bronz fokozatát kapta. A megérdemelt nyugdíjas évek­re nagyon jó egészséget kí­vánunk Erzsiké néninek, hosszú, gondtalan életet. A Heves megyei Művelő­dési Központ, a Szakszerve­zetek Heves megyei Tanácsa, a TESZÖV és a Heves me­gyei KISZÖV november 7. tiszteletére „Munka és mű­velődés” címmel vetélkedőt szervezett szocialista brigá­dok részére. A vetélkedő célja, hogy a dolgozókat segítse a munká­val kapcsolatos jogok és kö­telességek megismerésében, a magyar irodalom, zene- és képzőművészet legnagyobb képviselőinek jobb megis­merésében, a közművelődé­si párthatározat és közmű­velődési törvény eredményes megvalósításában. Segíteni kívánják a brigádok közmű­velődési vállalásainak cél­szerűségét és hasznosságát. A vetélkedő megszerve­zésével cél az is, hogy a bri­gádok és a közművelődésben érdekelt szervek, intézmé­nyek együttműködését fo­kozzák, ez ^ltal sokoldalú támogatást biztosítsanak a közművelődési tevékenység­hez. A közművelődési vetélke­dőt három szakaszra bon­tották. I. szakasz: 1981. május 1. —1981. szeptember 21. E sza­kaszban az ajánlásban fog­laltak szellemében a brigá­dok tagjai egyénileg és kol­lektíván végeztek közműve­lődési tevékenységet. A bri­gádból alakult 4 fős csapa­tok — vállalatunknál öt csapat nevezett be — szep­tember 21-én rendezik meg a házi vetélkedőt. II. szakasz: 1981. szeptem­ber 21.—szeptember 27. E szakaszban a házi vetélke­dőn legjobb eredményt el­érő csapatok járási-körzeti vetélkedőn vesznek részt. III. szakasz: 1981. novem­ber 5. Megyei döntő, mely­ben a járások-körzetek leg­jobb helyezettjei vesznek részt. A filtergyártási Lenin és Alkotmány ’74. szocialista brigádok jól sikerült kétna­pos kirándulást szerveztek a Duna ^kanyarban. Megtekin­tették a Nyergesújfalui Vis- kozagyárat, majd a Duna­kanyar szépségével, neveze­tességével ismerkedtek meg. Jakub Arnoldné Színházak városa Tíz nagy zenés és prózai színház, valamint számos stúdiószínpad várja estéről estére az NDK fővárosában a színházlátogatók ezreit. Az Állami Operaházban olyan világhírű énekesek lépnek fel, mint Peter Schreier, Theo Adam. A mű­soron az idén öt Mozart-ope- ra és öt Wagner-dalmű sze­repelt eddig, rövidesen pe­dig új betanulásban mutat­ják be Bizet Carmen és Richard Strauss Salome cí­mű operáját. A Berliner Ensemble ezek­ben a hetekben csak B rech­tet játszik. A legnagyobb siker a Kurázsi mama. Gi­sela May-jal a címszerepben. Színre került még a Puntila úr, a Galilei élete, a Kau­kázusi krétakör és a Svejk a második világháborúban. A kamaraszínházakban főleg mai szerzők darabjait mutat­ják be, valamint dal- és bal­ladaesteket tartanak. Megkezdődött a válogatás Nyolcadik éve, hogy újra kezdtük. Minden év új prob­lémákat, újabb igényeket je­lentett számunkra. Ez évben a társvállalat­tal, a DDT-vel kötött szer­ződés alapján a feladat 5300 q. Az eddigi legmaga­sabb mennyiség 4350 q volt, az elmúlt hét év folyamán. A magas mennyiség mel­lett, a vállalati önállóságból adódóan, az exportválasz- ték mennyiségének fokozása — melyhez vállalatunknak külön érdeke fűződik — a legnagyobb feladat. Az ex­port fokozása azért érde­künk, mert a kiválogatott exportdohányokat lehet fel­használni, az általunk gyár­tott licenc cigarettákhoz, amelyeket külföldről nem kell megvásárolni dollárér­tékben. Egyébként ez a cél vezette a vállalat vezetősé­gét akkor, amikor az eddi­gi elért legmagasabb meny. nyiség felett vállalta az éves feladatot a válogatás vonat­kozásában. A feladatot több fórumon ismertettük dolgozóinkkal. Lehet, hogy a tájékozódás nem volt megfelelő szintű, mert dolgozóink nem fogad­ták kedvezően a feladat tel­jesítésére vonatkozó adato­kat, elsősorban a magas mennyiséget. Ezek után megtárgyaltuk a szocialista brigádokkal a fel­adatot, elsősorban az export­követelményeket, amely el­sősorban lelkiismeteres mun­kát igényel. A szocialista brigádok kü­lön vállalást tettek, a vá­logatási feladatok teljesíté­sére. A termelési tanácskozáson már egyértelműbbé váltak a feladatok teljesítésének le­hetőségei. Ehhez nagyban hozzájárult igazgató elvtárs hozzászólása, amelyben konkrétan megfogalmazód­tak a szociális ellátás, és ke­reseti lehetőségek egyaránt. A fentiek után kezdődött el július 27-én a válogatás, és augusztus végéig 78 q-ás napi átlag mellett elválo­gattunk közel 2000 q-át. Az eredmények magukért be­szélnek: 1980: Export 13,5%, vilá­gos 53,2%. 1981: Export: 19,7 %, vi­lágos 72,9%. Dolgozóink, ha nehezen is, de megértették a vállalati feladatok teljesítésének je­lentőségét, és várhatóan ok­tóber 20-ig teljesíteni tud­juk azokat. Kiss Ferenc „Első lépés'* a számítástechnikában Ma már szinte az egész országban az Egri Dohány­gyárat úgy ismerik, mint a korszerű vezetési módszerek alkalmazásának úttörőjét. A DH-munkarendszer beveze­tése és hatékony alkalmazá­sa új utat nyitott a vállalat életében. Az ügyvitelgépesí­tésben sem maradt el válla­latunk, hiszen 1977-től ASCOTA könyvelőgépeken végzik a számviteli munkák jelentős részét. Ez azonban az összes ügyviteli munkák­nak csak egy része, emellett még igen sok olyan feladat van, ami sok számolást igé­nyel, rendszeresen ismétlő­dik, matematikai képletek­kel leírható. Napjainkban az ügyvitel- technikai gépek rohamos fej­lődésének lehetünk tanúi, a mechanikus elemeket, elekt­ronikus elemek váltják fel. Jellemző rájuk a kis méret, nagy pontosság, gyorsaság és az univerzális alkalmazható­ság. A vállalatoknál jogos igényként merül fel az ilyen típusú gépek alkalmazása, amelyek az egyre növekvő adattömeget (információt) képesek gyorsan és pontosan feldolgozni. A korszerű vezetés gyors és pontos információkat (információáramlást) köve­tel meg. Vállalatunknál is, mint sok más mikroökonó- miai rendszerinél, a feldolgo­zandó információk mennyi­sége rohamosain nő. Ezért szükséges a korszerűbb gé­pek alkalmazása. Ahhoz, hogy a vállalati igényeknek (Ft-ban is) megfelelő gépet uagatszaríto henger üzemelésének automatizálása A szárító berendezés mun. káját tehát egyrészt az elő­ző cikkben, tárgyalt beren­dezésekkel tudjuk befolyá­solni. Változtatni tudjuk a szárítóteljesítményt a szá­rítóhengerein belül is. Eddig ugyanis a szári tóhengeren kívüli lehetőségeket részle­teztük. A hengeren belüli változtatásra több lehetőség is kínálkozik. Állandó for­dulatszám, azaz konstans át­haladási sebesség esetén nö­velni, illetve csökkenteni tudjuk a szárítóteijesítményt, ha: — változtatjuk a köpeny­fűtéshez felhasznált gőz mennyiségét, — változtatjuk a henger­be befúvott levegő hőmér­sékletét, páratartalmát, egy­szóval párafelvevő képessé­gét. Állandó fűtőteljesít,mény (köpenyfűtés) mellett, ha a befúvott levegő jellemzőit (hőfok, relatív nedvesség- tartalom) sem változtatnánk, még mindig befolyásolni le­het a henger szári tótel jesít- ményét, a henger fordulat­számának a változtatásával. összeállt tehát a kép, most már felsorol hatjuk azokat a tényezőket, melyekkel a szá­rító berendezés munkáját befolyásolni tudjuk. Ezek a tényezők a következők: — nedvességmérés a hen­ger beadagolási oldalán, — nedvességmérés a hen­ger kiadagolási oldalán. — a hengeren áthaladó anyag mennyiségének a mé­rése, — a henger köpenyfűtése teljesítményének a változta­tása, azaz a fűtési ,gőz rneny. nyiségének a szabályozható- sága, — a befúvott levegő hő­mérsékletének, páratartal­mának változtatási lehetősé­ge, valamint — a henger fordulatszá­múnak, más szóval az anyag áthaladási sebességének a változtatása. Mint ahogyan erről már az előzőekben is szó esett, a vágat minőségét javítani le­het azáltal, hogy ha a szá­rítóhengert ideális körülmé­nyek között üzemeltetjük, s ha a belépő vágat jellem­zői időközben változnak, ak­kor változtatjuk a szárító berendezés üzemelését befo­lyásoló tényezőket is úgy, hogy azok ideális üzemelést biztosítsanak változás esetén is. A befolyásoló tényezőket azonban csak egymással ösz- szefüggésben lehet változtat­ni. Célszerű tehát megis­merni azt, hogy egy adott helyzetben a tényezők közül melyeket kell megváltoztat­nunk a legjobb eredmény elérése érdekében, azt is, hogy a változtatást milyen irányban és mértékben kell meg valósi tan i. Arról is említést tettem, hogy a szárítóhenger üze­melése annál megbízhatóbb, minél kevesebbszer kell be­avatkozni annak üzemelésé­be, ha a berendezés hosz_ szabb időn keresztül üze­melhet stabil körülmények között. Ismeretes azonban az is, hogy műszakkezdéskor, mű­szak befejezésekor, áraimki­esés esetén, tőlünk függet­len okok miatt, változnak a befolyásoló tényezők, válto­zik pl. az áthaladó anyag mennyisége, vagy az anyag haladási sebessége a hen­geren belül, ha áramkiesés esetén rövidebb, hosszabb időre megáll a henger. Ért­hető tehát, hogy ilyen ese­tekre is megfelelő variációs lehetőségeket kell kidolgoz­nunk annak érdekében, hogy az optimális szárítási rezsim megvalósítása céljából a té­nyezők közül melyiket, mi­lyen mértékben kell változ­tatnunk meghatározott időre. A folyamatos, a stabil üze­melés mellett ki kell dolgoz­ni tehát az ún. felfutási üzemmódot — leggyakrab­ban műsizakkezdéskor fordul elő ilyen állapot — amikor a termelés beindulása során állandóan változó (növő) anyagmennyiség optimális szárítósára meg kell talál­nunk a megfelelő kulcsot, pl. azzal, hogy csökkentjük a henger fordulatszámát mind­addig, amíg a szárítandó anyag mennyisége el nem éri az átlagot, a stabil üzemmódnak megfelelő mjennyiséget. Gondolni kell az ún. üresjárati üzemmód kialakítására is (ilyen hely­zet keletkezik pl. műszak befejezésekor) amikor az át­haladó anyag mennyisége fokozatosan nullára csökken­het. Ebben az esetben, hogy az áthaladó anyag túl ne száradjon, növelni kell az áthaladás sebességét, eset­leg ezzel egyidejűleg ará­nyosan csökkenteni a kö­penyfűtés, valamint a befú- vó levegő szárítóteljesítmé­nyének mértékét, csökken­teni a fűtési gőz mennyisé­gét a köpenyfűtésnél, mér­sékelni a befúvó levegőben a hőcserélő által felmelegí­tett levegő arányát. Célunk az, hogy a külön­böző esetekre kidolgozott formulákat végül úgymond csokorba foglaljuk azáltal, hogy a már sokszor emlí­tett befolyásoló tényezők változtatását egy átgondolt szabályozási rendszerre bíz­zuk. Ehhez kívánjuk megte­remteni az előfeltételeket az­zal, hogy különböző, folya­matosan mérő jelző, beavat­kozni is tudó mérőberende­zéseket szerzünk be, s állí­tunk üzembe a szárítóhen­ger körül. A megvalósíts érdekében: — állítottuk már üzembe a s za la gmérle g-tá roló -ada goló szalag gépcsoportot, — rendeltünk meg a TESTRON cégtől 2 db sza­lagra szerelhető, nedvesség- mérő berendezést, amely a szabályozási rendszerbe, a a beállított nedvessógérték- hez képest történt változás­sal arányos elektromos jelet is tud küldeni, — szereltünk fel a szárí­tóhenger meghajtására olyan fokozat nélküli hajtóművet, melynél a fordulatszám vál­toztatása távirányítással megoldható, — szereztünk be a kö­penyfűtés gőzellátásához távirányításos, motoros sza­bályozó, elzáró szelepet, — szeretnénk üzembe he­lyezni a henger beadagolási oldalán a vibrációs utóned- vesítőt is. Ezek az intézkedések ter­mészetesen hosszabb időt vesznek igénybe, egy-két évbe telik az is, amíg a LÁNG GÉPGYÁR segítségé­vel az említett vibrációs nedvesítő berendezést ki tudjuk fejleszteni. Ennek az ún. utónedvesítőnek nagy jelentősége lehet a vágat töltőképességének a javítása terén, hiszen az általunk jól ismert „HAUNI” cég ezt a megoldást már régebben al­kalmazza — innen az in­formáció is —, s ahogy tá­jékoztatójában arról említést tesz, minden nedvességszá­zalék 22% nedvességtarta­lom felett — max. 30%-ig — egyszázalékos töltőképes- ség-javulást eredményez. Bátori Tibor tudjunk kiválasztani, első­sorban a közgazdasági (ter­vezés-elemzési munkák), munkaügyi tervrészek terén célszerű az ügyviteli munká­kat korszerűsíteni. A megfelelő gép kiválasz­tásához több géptípus isme. rete szükséges. Ezekről a gé­pekről mi még nem sokat tudunk, így nekivágtunk az országnak, hogy vállalati alkalmazásokban láthassuk ezeket. — El kellett ismernünk: ezen a területen sok válla­lat jár már előttünk. — Voltunk a Balaton Bútor­gyárban, a Fejér megyei Be­ruházási Vállalatnál, és még néhány helyen. Különösen jól és hatékonyan alkalmaz­ták ezeknél a vállalatoknál a TI—59-es típusú mikro­számítógépet. —Tervezéshez, elemzéshez, sok számolást igénylő fel­adatokat használták. Ezek után a vállalat veze­tésével egyetértésben 1980 szeptemberében megvásárol­tunk egy TI—59-es típusú, amerikai gyártmányú mik­roszámítógépet Munkánkat a gép tanul­mányozásával — kezelés, lo­gikai felépítés, programnyelv — kezdtük. A gép elektro­nikus elemekből áll, igen kis méretű, amit az is bi­zonyít, hogy amikor kollé­gáink meglátták a „számító- gép”-et a következő meg­jegyzést tették csalódottan: „Csak ennyi az egész?” A kis méret azonban nagy tel­jesítőképességet takar. A gép tellj es 'megismeré­se után folyamatosan készí­tettük el a feladatokra a programokat. Eddig 16 programot ké­szítettük el ezek közül csak kettőt említünk: 1; Dohányanyiag-felhasz- nálás számítása elemzéséhez (terv-tény, bázis-tény vi­szonylatban) — eddig ez a feladat 4 órát vett igénybe, a mikroszámítógéppel 20 perc alatt kész. 2; Áramdíj felosztás költ­séghelyekre kWó-ban, Ft- ban — eddig ez a feladat 1,5 órát vett igénybe, a mikro­számítógépen 4 perc alatt fut le. A többi program végre­hajtása is hasonló időará- nyakat mutat. A megtakarí­tott időt a tényleges elemzi és alkotó munkára lehet ígj fordítani. A mikroszámító, gép alkalmazása bizonyo; fokú idegenkedést vált k a felhasználóktól. Ezt re méljük, sikerül legyőznünk és mind többen használjál miajd a hatékony munka, végzés érdekében. A fejlődés ezzel még nen állhat meg. Következő cik künkben a „második lépés” ről írunk majd. Pekkné Nádasdi Katalin - Ripszky István 2 DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom