Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 8. szám
Brigádjaink életéből A Mező Imre szocialista brigád jó kapcsolatot alakított ki a Volán Vállalattal. Közös érdekek egyeztetésével kérésünknek eleget tesznek, így a cigaréttaféleségek időben a fogyasztókhoz kerülnek. Így történt ez pl. a kongresszusi műszakon is,, ahol közel 3000 karton cigarettát szállítottak el raktárunkból. ♦ A Leövey Klára szivar- gyártási szocialista brigád májustól nagyon szép eredményt ért el a boríték- anyag-felhasználás területén. Anyagfelhasználási mutatójuk átlaga 95,61%, 0,27%-os selejt képződ és mellett. A brigádtagok közül Tóth Istvánná ért el legtöbb megtakarítást 82,20% anyagfelhasználási' mutatóval 0,24 %-os selejtképződés mellett. A brigád továbbra is patronálja Bíró Ibolya állami gondozott kislányt, akit a szünidőkben és a hétvégeken is kivisznek családi körükbe. A „60. évforduló” Komplex szocialista brigád az elmúlt hónapban megtekintette a budapesti Duna Csokoládé- gyárat. A technológiai folyamatok megtekintésekor számtalan érdekességgel találkoztak. A gyárra jellemző, hogy kevés a korszerű gép, a legtöbb elavult és sok munka- folyamatot kézi erővel végeznek. Nehéz körülmények között dolgoznak a nők az ostyagyártó üzemrészben a kemencék mellett, ahol 40 °C körüli hőmérséklet van. Megcsodálták viszont a boszorkányos ügyességgel dolgozó csökkent munkaképességűek (vakok) munkáját a dobozkészítő üzemágban. Szemtanúk lehettek a szaloncukor gyárt,ásának beindulásánál. A gyár dolgozói nagy érdeklődésit tanúsítottak a vállalatunknál folyó DH- munkarendszer iránt, mivel ők most kezdenek a munka- rendszerben dolgozni. A gyárlátogatás után a brigád megtekintette a Pál-völgyi cseppkőbarlangot,, majd Nagyrédén nyár- salással fejezték be a vidám napot. ❖ Ádám Magdolna 1967-től dolgozott vállalatunknál, mint ebédlőtáikarító. A gyárban mindenki ismerte, munkáját mindvégig lelkiismeretesen végezte. A Hámán Kató szocialista brigád alapító tagja. Társadalmi munkából igen aktívan kivette részét. rendezvényeken. ünnepségeken .mindig lehetett látni serényen dolgozó alakját. A brigád ajándékkal kedveskedett nyugdíjba vonulása alkalmából Magdi néninek. Mi is jó egészséget és hosszú, boldog éveket kívánunk mindannyian! ♦ A brigádvezetők között változás történt. Bóta István — mivel az újonnan alakult brigád vezetését elvállalta — kilépett a Karikás Frigyes ifjúsági komplex szocialista brigádból. Helyette Keresz- tessy Ferenc vállalta a brigád vezetését arra az időre, amíg Bodnár Istvánná gyesen lesz. ❖ A Dobó Katica szocialista brigád ünnepélyes brigádgyűlést tartott. Megemlékeztek az elmúlt 11 évről, mely munkájuk után május 9-én megkapták a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést. Ezután az első félévi munkáról adlak számot, melyből kitűnt, hogy jelentősen megemelkedett a legyártott fil- terrúd mennyisége az elmúlt év hasonló időszakához. Társadalmi munkájuk is igen színes volt az elmúlt idő- ; szakban. — J. A.-né — D kondicionálóterem és szauna várja dolgozóinkat! NYITVA: NŐK RÉSZÉRE: Kedden és csütörtökön 14 órától 20 óráig. FÉRFIAK RÉSZÉRE: Szerdán és pénteken 14 órától 20 óráig. Szabad szombaton: 8 órától 12 óráig. íjjal»!» öt öv előtt Az esztendő végén zárult az V. ötéves terv. Olyan öt < esztendő, amikor nehezebb közgazdasági feltételek között { tevékenykednek az üzemek, vállalatok, szövetkezetek. És ] nem lesz könnyebb a következő években sem. A világ- j gazdasági változások, főleg a piaci helyzet változásai más - munkastílust követelnek. Mint ahogy az MSZMP XII. i kongresszusán is megfogalmazták, szükség lesz a nagyobb I kezdeményezőkészségre, a meglévő tartalékok folyamatos feltárására. Üzemeink, vállalataink már a következő, a VI. ötéves1 tervre készülnek- Noha ennek irányelvei várhatóan csak I ősszel kerülnek napvilágra, -mindenütt mérlegelnek aj lehetőségek, alapján, hogyan tovább. Az bizonyos, hogy j megalapozottságra lesz szükség, megragadva minden lehe- < tőséget a jobbért, a nagyobb eredményekért. Mert az bizonyos, hogy a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása igényli a vállalati rendszer szervezeti korszerűsítését. Milyen vállalatokra van szűk- j ség? Az alapvető cél, olyan gazdálkodó egységek létrehozása. amelyek a jelenleginél jobban állják a világpiaci I versenyt és rugalmasabban alkalmazkodnak a külső fel-! tételekhez. Az itthoni viszonyokat figyelembe véve pedig; szervesebb kapcsolatot alakítanak ki a kutató, a termelő j és az értékesítő egységek. De nem kevésbé fontos a válla- j latokon, a trösztökön belüli irányítási, döntési és érdekeltségi rendszer megváltoztatása sem. hiszen ettől is i számottevően függ a vállalatok eredményes gazdálkodása j és fejlődése. Jó lehetőséget kíván a továbbfejlődéshez a Dohányipari; Vállalatok Trösztjének megszűnése. Ezzel például az Egri , Dohánygyárban is nagyobb lehetőség lesz az önállóságra, i ami komoly felelősséget is jelent. A gyár történetében elő- szőr önállóan késztik el a VI. ötéves tervi elképzeléseket, j Sokat várnak ettől, hiszen új fejlesztésekre, a munka- és : szociális körülmények további javítására nyílik lehetőség, j A szükséges szervezeti változások közvetlenül érintik < mind az egyes kollektívákat, mind az egyének érdekeit, munka- és életkörülményeit. Éppen ezért jó. hogy a gaz- I dasági vezetők nyíltan beszélnek az elgondolásokról, érzékeltetve, hogy nem kampányfeladatról van szó, hanem ; átgondolt, széles körű intézkedéssorozatról, melynek végső célja a gazdálkodás hatékonyságának javítása. A Központi Bizottság június 24-i ülésén elhangzott be- I számoló egyértelműen kimondta: „Folytatni kell a válla- \ lati szervezet fejlesztésével kapcsolatos munkát, hogy a ; vállalati szervezet is jobban segítse a gazdaságpolitikai; céljaink elérését.. Mentusz Károly Alkotmányunk ünnepén 31 esztendeje, hogy az Országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Történelmi sorsfordulót jelent ez a nap. Lezárta az 1944—48-as időszak társadalmipolitikai harcait, amelyekben nem kisebb kérdés dőlt el, mint az, hogy merre haladjon a magyar nép: a kapitalizmus vagy a szocializmus útján. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott Alkot mány egyértelműen szögezte le: „Magyar- ország: Népköztársaság- A Magyar Népköz társaságban minden hatalom a dolgozó népé. A'Magyar Népköztársaság állama... harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus építésére.. .” Alkotmányunk történelmi tényt szentesi tett; a magyar munkásosztály győzelmét a hatalomért vívott harcban. Sokatmondó jelkép, hogy a nép hatalmá t szentesítő alkotmányt éppen augusztus 20-án — a régi Magyarországon Szent István ünnepeként tisztelt napon— fogadták el. Az államalapító István király — népünk történelmi sorsfordulóján — kemény kézzel és céltudatosan munkálkodott a fejlődésben előrelépést jelentő feudalizmus kiépítésén és megerősítésén. Alkotmányunk meghatározta szocialista államunk szerkezetét és felépítését. Kialakult a népi demokrácia, amiért a kommun isták hosszú ideje küzdöttek. A munkásosztály szocialista hatalmának legfontosabb fe ladata, hogy biztosítsa, védelmezze és szervezze a dolgozó tömegek szocializmusért ví vott harcát. Államunk eredményesen töltötte be a funkcióját. Megvédte a szocialista rendet a külső tá madásoktól, szervezte és vezette a szocialista építőmunkát, a kibontakozó kulturális forr adalmát. 31 évvel az Alkotmány születése után elmondhatjuk: a szocialista forradalom eddig lezajlott nagy ütközeteiben a Magyar Népkö ztársaság állama megállta a helyét. Segítette a szocializmus alapjainak lerakását, a szoc ialista termelési viszonyok megszilárdítását, társadalmunk osztályszerkezetének megvált oztatását, a kibontakozó nemzetiségi'egységet. Ebben a folyamatban államunk állandóan erősödött, s egybeforrott a néppel. Ez a legbiztosabb garanciája annak, hogy tökéletesítve szervezetét és munkamódszereit sikeresen megoldja feladatait szociálist a forradalmunk újabb szakaszában, a szocializmus teljes felépítésének időszakában is. Nyugdíjban Elősizör 1954. április 1-én, ■utoljára — mint aktív dolgozó — 1980. július 11-én lépett be a dohánygyárba Szajlai Gáspárn-é, Ima már, mint nyugdíjas szivar-előkészítési nedvesítő. Mint a hasonló koroszitá- lyúaknaik, neki liis igen nehéz volt a fiatalsága. Négy apró gyermeket hordott a gyári óvodába, akik ma már felnőtt emberek, gyermekeik vannak. Szinte az egész 26 évet a szivar-előkészítésen töltötte. Először, mint- bélanyagkeve- rő, bálabontó, majd szalagosboríték-nedvesítő. Az utóbbi években a borítékanyag utónedvesítésénél dolgozott az utolsó munkanapig. ' Az idén ötödik alkalommal rendezik meg az egyetemi-főiskolai turisztikai találkozót. Most Sirok-Kútvölgy- ben kerül sor az ötnapos rendezvényre. A találkozó megszervezését a megyei KISZ-bizottság végezte el. A Az elmúlt 26 év lalatt a szivar-előkészítési osztályon sok-sok technológiai változtatásra, fejlesztésre került sor. Ezek bevezetése — tekintettél a dolgozóknak az újtól való félelmére — sok gonddal és problémával járt. Szajlainé, miután begyakorolta, megszerette az lelőkészítési munkálatokat, sosem húzódozott, mindig példamutatóan helytállt az újiabb és újabb technológia begyakorlásánál. Fiatalabb munkatársait türelemre intette, s igyekezett velük megszerettetni a munkát. A Gárdonyi Géza szocialista brigádba 1962-ben lépett programban mintegy ezer, egyetemista vesz részt a tömegsport versen veken. Augusztus 26-a lesz az olimpiai sportnap, ekkor tájékozódási futóversenyt rendeznek a résztvevőknek, másrészt az egyetemisták tabe. s most elmondhatjuk, hogy igen hasznos, kezdeményező tagja létt. Kiemelkedő. jó munkája mellett elsősorban a szocialista együttélés (terén vált hasznossá a brigádmozgalom számára. Az osztály dolgozói, á brigádtagok hitetlenkedve fogadták Rózsika néni döntését, hogy a „nagy család” (helyett a szűkebb családi életet, unokáinak nevelését választotta. A hosszú, becsülettel letöltött munkásévek után megértjük döntését. Kívánunk hozzá jó egészséget, hosszan tartó boldog nyugdíjas esztendőket. Fajka Jánosné lálkoznak az olimpián kitűnően szerepelt magyar sportolók egy csoportjával. A záróünnepséget követő műsorban pedig neves művészek lépnek fel. mint Cseh Tamás zeneszerző és énekes és Boncz Géza humorista. Jugoszlávia —turista szemmel Júliusban a turizmus mindig és mindenhol a csúcsára hág és megkezdődik a modernkori népvándorlás. A helyzet kiegyensúlyozott lenne, ha az északi államokból délre■ a déliekből északra mennének, s bár tény, hogy júliusban és augusztusban északon és délen egyaránt megnövekszik a turisták száma, de a többség mégis dél fejé igyekszik. A kék ég, a még kékebb, tenger, az évközben oly sokat hiányzott napfény, a számtalan színben pompázó leánderek, a szemet-lelket gyönyörködtető pálmafák százezreket, milliókat vonzanak. Déli szomszédunk, Jugoszlávia rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek igen sok ember számára kellemes nyári szabadságot biztosíthatnak. A légvonalban mintegy 600 km-es tengerpart a csipkés szélű parti sáv és a sok-sok sziget eredményeként közel hatezer km-re növeli az üdülésre használható szárazföldi partvonalat. A kellemes. kiegyensúlyozott éghajlat a Biakovó és más hegyvonulatok 1600—2000 méteres tengerpartra szakadó sziklafalai védik a partot a gyakori légmozgástól. Jugoszlávia mindig is a kedveit üdülőhelyek közé tartozott, de az utóbbi években még tovább növelték az érdeklődését az Olasz-, Spanyol-, és Törökországban elszaporodott merényletek. A magyaroknak pedig a legközelebbi és egyben a legkedveltebb tengerparti üdülőhelye. Jugoszlávia drága ország — mondják. Nos, tényleg nem olcsó! Az igen sokszínű, sokarcú ország gazdasági fejlettség, életszínvonal és kultúra szempontjából egyaránt nagyon nagy differenciákat mutat. Tizennyolc náció, ugyanennyi vérmérséklet, nemzeti múlt és kultúra. Három nagy vallás — a római katolikus, a görögkeleti és a muzulmán — mellett számtalan más, kisebb felekezet létezik. Számunkra nagyon meglepő volt, hogy nincs náluk egyházi ünnep, mint pl. a húsvét, vagy karácsony. Ezt azzal magyarázzák — ha egyik vallás ünnepét megtartanák, akkor mindegyikét meg kellene tartani, és valamikor ugye dolgozni is kell. Dolgozni és termelni! Jugoszláviában a termelés növekedése és a foglalkoztatottság igen jelentős fejlődése következett be a háború után. Európa- és világszerte tiszteletet vívtak ki maguknak a hazájukat felszabadító partizán harcukkal, majd később szilárd semlegességi politikájukkal. Tito neve egybeforrt a jugoszláv történelemmel. Mint idegenvezetőnktől hallottuk — Belgrádban előreláthatóan egy-két évig egyáltalán nem lehet a szállodákban szállást kapni, mert az ország minden részéből Tito sírjához utolsó búcsúra éi%ező dolgozók ezrei részére foglalt minden hely. Tito halála után sokan — főleg nyugaton — arra számítottak, hogy gyökeres változások következnek. Nem így történt! Jugoszlávia továbbra is a megkezdett úton kíván haladni, kapcsolatait erősítve a szocialista táborral. Változások természetesen vannak. Ezek azonban inkább a világgazdaság eseményeihez való alkalmazkodás — mint például a dinár júniusi jelentős mértékű devalválása. Az árak? Hát azok bizony magasak! Az például, hogy egy 2 dl-es Cola 18 dinár, egy hajmosás és szárítás 120 dinár hagyján, mert ezt még el lehet részben valahogy kerülni. De 18—20 dinár egy liter tej, 150 dinár egy kiló hús. A zöldség és gyümölcsárak olyanok mint nálunk, mert 1000 km-rel délebbre is panaszkodnak a rossz időjárás okozta elmaradásra, veszteségekre. A tengerpart gyönyörű pálmasorai Dubrovnikban, Splitben és Mukarskán egyaránt a téli szokatlanul nagy hidegek nyomát viseli. De a földrengés, árvíz és más viszontagságok ellenére Jugoszlávia tárt karokkal várja a turisták százezreit, millióit. Az ország devizabevételét döntően a turizmus biztosítja. így hát érthető, hogy az útmenti birkasütő autóscsárdától a luxusszállókig, a magán és állami kereskedelem valamennyi üzletében nekünk szokatlan udvariassággal állnak az érdeklődök — és most szándékosan nem mondom, hogy vevők — rendelkezésére. Mint mondják — aki ma érdeklődik és helyes, pontos, udvarias felvilágosítást kap, az bizonyos, hogy előbb-utóbb vásárlójukká válik. Ezen talán nálunk sem ártana elgondolkozni. Nem akarok abba a hibába esni, ami a szabadságos „rózsaszín szemüvegből” következik: minden szép, minden jó. Két és félezer kilométeres autóbuszos utazás során sok mindent láttunk, négy különböző országrészben szálltunk meg. A fejlődés szembeötlő mindenhol. Az építkezések soha nem látott üteme legjobban Sarajevóban lepett meg, ahol a legközelebbi téli olimpiára készülnek. Az összes szállodát felújítják és 10 újat építenek. Felújítják a közműhálózatot. Az egész Sarajevo állvány és árkádrendszerré vált, de bíznak benne, hogy méltó helye lesz az olimpiának. Hatalmas sziklahegyek oldalán vágják az új autóuta- kat, fúrják az alagutakat. Jugoszláviának ugyanis a tranzitforgalma is nagyon jelentős Ázsia felé. Életszínvonal — nagy ellentmondásokkal! Autója szinte mindenkinek van, még azoknak is, akik viskóban laknak. A nyugati hatás, a „mindent részletre” szemléletben mutatkozik meg leginkább. Még élelmiszert is vesznek részletre. A keresetek — hivatalosan — 3000 és 16 000 dinár között szóródnak. A gazdálkodásban, a kereskedelemben jó partnernak bizonyulnak a jugoszlávok — ezt mi, itt az Egri Dohánygyárban is tapasztaljuk —, ezt mondják a nyugatnémetek, osztrákok és hollandok is. Kellemes pihenés, csodálatos idő és sok-sok élmény mellett a fenti tapasztalatokat szerezhettük déli szomszédainknál tett turista- utunkon. — B — 2 dohánygyár TTfr TTT Országos turisztikai találkozó
