Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
>CKK><>0<KKK>0<KH><><>0<KXK> Köszönet Befejeződött a Dunántúlix 5 és Duna-Tisza Közti Do- 5 ’ hány fér ment álló Vállalat 2 5Szolnoki Gyáregységében aj 1 kocsányozó gépsor üzem- 2 i be helyezése és próbaüze-< íme. Ezen rekonstrukcióst ) beruházási munkák kere-5 jtén belül vállalatunk< ’az elektromos-technológiai5 ^szerelés munkáit vállalta. ’ 5A feladatnak megfelelőenS ?az energiaellátás tervezé- c ,sét. a megvalósításhoz$ >szükséges anyagok beszer-í t zését, a technológiai szere- > 5 lésí és a próbaüzemelte- \ (.tést végezte Tarnóczi Ti-S 5 bor és Kelemen Mihályt ?vezetésével a villanyszere >lő és elektroműszerész cso~ > port. Mindez rend-jj í kívül rövid idő■ mindössze ’ ?10 hónap alatt került meg- 1 valósításra, hibátlan meg-i toldásban. A tökéletes esi 5 gyors feladatmegoldás tet-l He lehetővéi hogy a „do-£ , hányszüret” megkezdésére c !a technológiai gépsor üzem-t ] szerű használata biztosi-? £tott legyen. Ismételten be-! '.bizonyította kollektívánk g j:segítőkész szándékát, nagyj c szakmai tudását és hallat-1 c lan tenni akarását, mely-jj [ ért köszönet jár az ott ? ( dolgozók fáradságot nemi ( ismerő munkavégzéséért.2 c Név szerint is sztretnémo £ kiemelni Tarnóczi Tiborx c elektromérnök, Kelemen 9 £ Mihály villanyszerelő csir? c portvezető, Kiss Pál elek- ó £ troműszerész csoportveze- (2 Ctő, Jéger István villanyszs-6 £ relő, Horváth István vil- 2 flanyszerelő, Skovrán Ákosg V elektroműszerész munka- 2 C társaimat, akiknek lelke-5 Csedése nélkül e jelentős ? £ beruházás nem valósulha- 5 ctott volna meg. '■ Sóki Mihály 2 HXJOOOO OOOOOOOOOOO-QOO Megnyílt a iuventus áruház Egerben, a vásárlók régi kívánságának eleget téve megnyitotta a Juventus ifjúsági és gyermekruházati áruházát a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Az elmúlt években több. korszerűtlen, kis boltban árulták a gyermek és kamasz ruházati cikkeket, cipőket, a gyermekkocsikat. Az új áruház gazdag árukészlettel, korszerű körülmények között várja több milliós árukészletével a vásárlókat. x — , Nagykarbantartás a szivargyártáson Mióta vállalatunknál hevesi dohányválogatást végzünk az év egy bizonyos időszakában, azóta a szivarágazaton a nyári nagykarbantartástól eltérően ebben az időszakban végezzük a karbantartást. A karbantartás célja és üteme tervszerű volt. Az olyan gépek javítása lett programozva, melyek még ez évben nem voltak nagyjavítva.' Ez a gépszám elég jelentős mennyiség: — 9 db fonógép, — 3 db bábgép és a szivar-előkészítési üzem rész berendezései. A javítás végi'ehajtása. — A gépek javítását az elmúlt évektől eltérően helyileg a TMK-műhelyben oldottuk meg. A javításra kerülő gépek száma ez évben jelentősen növekedett. Ahogy növekedett a felújított gépek száma, szinte olyan mértékben javult az alkatrészellátás is. A bábgépekhez olyan alkatrészt sikerült ez évben legyártatnunk a Heves megyei Finommechanikai Vállalattal, amely lehetővé tette a még eredeti, 25 éves alkatrészek cseréjét. A nagy méretű, bonyolult megmunkálásé ún. kirakó excenterek kopottsága jelentősen megnövelte a bábselejtet és más alkatrészek törését is okozhatta. —A gépek javítását párhuzamosan négyfős csoportok végezték. Egyidőben három gép javítása is folyik, a forgácsoló alkatrészeket —, főleg perselyeket — gépenként egy-egy esztergályos biztosítja. A beütemezett fonó- és bábgép javítások elvégzése után kb. október 2-ától a teljes létszám az előkészítési gépek javítását fogja végezni. Voltak azonban olyan tényezők, melyek hátráltatták a tökéletesebb javítás végrehajtását. Ezek elsősorban a kötőelemek, valamint 6-os és 10-es zsírzógombok és a 3-as tűzgörgők hiányai voltak. Az elmúlt évekkel ellentétben nemcsak az üzemeltető és karbantartó létszám vesz részt a javításban, hanem — és ez az év elején történt szervezett fejlesztésnek köszönhető — a lakatosműhely dolgozói is. Bár vállalatunknál általános gond, de mégis meg kell említeni, hogy a fenti javításokhoz a szükségesnél sokkal kevesebb hely állt rendelkezésünkre. A karbantartó műhelyben a műhely átrendezése folytán nagyobb alapterületen javítottunk, de a szivarágazat nem tudta felszabadítani az ún. kimérőhelyiséget, a válogatás anyagtárolásához arra is szükségük volt. Tehát a jövő egyik feladata, hogy a válogatás idejére az anyagtároiá- si helyen kívül a javításhoz is nagyobb helyet tudjunk biztosítani. Javítási eredménye: A javítást egy részről már tudjuk értékelni, mert a kitűzött feladatokat végre tudtuk hajtani, a tervezett ja- vitásokat időre mind elvégeztük. A karbantartás minőségét a beindulás utáni termelés eredményei fogják értékelni. (Farkas) Közvetlen munkahelyi vezetők tanfolyama 1979-ben A Vállalati DH-akcióbi- zottság állandó vezetőképzést határozott el a közvetlen munkahelyi vezetők számára. A tanfolyamok 1979-től kezdve évenként 6 hónapon át fognak tartani, sohasem több. mint 18—20 résztvevő számára. Az. egész tanfolyamot a Dokumentációs Szolgálat (Információs Csoport) tervezi meg és dolgozza ki, az Országos Vezetőképző Központ, a Munkaügyi Minisztériumi művezetőképző tananyaga és az Egri Dohánygyár vezetőképzési ismeretanyaga alapján. Szemben az 1976. évi munkahelyi vezetőképzéssel, ez az állandó tamíolyam 66 órányi előadás mellett 49 óra gyakorlatot és 9 óra konzultációt fog tartalmazni. A gyakorlatok színesek és érdekesek lesznek: esetjátékok, szerepjátékok, közös problémamegoldások, melyeknek során a hallgatók átalakulnak cselekvőkké és előadókká. A tananyag 3 fő részre oszlik: vezetéstudományi. vállalatgazdálkodási és munkaszervezési részre. Ezenkívül különleges anyagként szerepel benne a munkajog, a minőséggel kapcsolatos kérdések és a DH-munka- rendszer. Amit 1976-ban még nem tudtunk megvalósítani, most már lehetővé válik: a vezetéstudományt rendszerbe foglalva fogják megkapni a munkahelyi vezetők, nyomtatott tananyagban, előadásokban, gyakorlatokban és konzultációkon. A tananyag összesen 12 füzetben készül, melyeknek többsége 20—30 oldalas (legbővebb ,,A vezetési tevékenység elemei”.* amely kb. 60 oldal). A füzetek a következők: 1. A vezetés fogalma és modellje; 2. Feladat- és hatáskör — felelősség, tekintély; 3. A vezetési tevékenység elemei; 4. Vezető — ember — közösség ; 5. A munkahelyi vezető feladatai; 6. Munkajogi feladatok a munkaterületen; 7. A vállalat a népgazdaságban — a vállalat mint rendszer; 8. Gazdaságosság és jövedelmezőség; 9. Gazdálkodási feladatok a munkaterületen; 10. Munkaszervezési ismeretek ; 11. Az optimális munkahely; 12. DH-munkarendszer — teljes körű minőségszabályozás. A terv szerint a tanfolyam 24 héten át tartana, heti 1 napos foglalkozással. Még nem végleges a helyszín: Felsőtárkányról is szó van, de van lehetőség a tanfolyam megtartására az új öltöző-fürdő átadása után felszabaduló helyiségek valamelyikében is. Az egész kurzust vizsga zárja le, amelyen részt vesz a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Intézetének képviselője és a tanfolyam elvégzéséről az intézet bizonyítványt ad. Rendhagyó lapszemle viták kereszttüzében ii. Érdekes a véleménye a mechanizmus kérdéséről Pi- rityi Ottónak, a Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézet tudományok osztályvezetőjének: „Gyakorlatban és rövid távon a mechanizmusok plántálják az emberekbe a követelményrendszert. Persze, ha a mechanizmusok tele vannak ellentmondásokkal, akkor torz követelményrendszer alakul ki. Ha a demokratikus fórumok léte jelenti az üzemi demokráciát, a brigádnapló szépsége a brigádmunka minőségét, a tagdíjfizetési morál a szervezettség fokát, az íróasztal nagysága a vezetői képesség fokát, a kapcsolatok ereje a vállalat jövőjét, a bázishoz viszonyított eredmény a munka minőségét, akkor furcsa követelményrendszer válik mércévé. És képtelen helyzet alakul ki akkor, amikor megoszlik a gárda meg- ítélőkre és megítéltekre, kri- tizálókra és gürcölőkre, cinikus bölcsekre és naiv világmegváltókra. Jó lenne, ha nem egymással szemben védenénk a szoaializmust, hanem a hibákkal és nehézségekkel szemben. Sem a hely, sem az idő, sem a „lapszemlejelleg” nem engedi meg, hogy a nagyon tartalmas cikk valamennyi javaslatára kitérjünk, de mint mondottuk: szándékunk alapvetően a vita iránti figyelem felkeltése. Annyit azért még: „a nehézségek felsorolása ma már az ügyet nem viszi előbbre, csupán a felszámolás okos szorgalmazása'. A komplex megoldásra sem kell várni. Azonnali apró lépések tehetők — kockázatmentesen. A Chinoin Gyógyszergyár kutatási igazgatója, Mészáros Zoltán, az érdekelt és a „bennfentes” helyzetében nyúlt a toll után. és írta: „A vitában hiányolt menedzserek munkája lényegében szervező munka, de annak egy olyan speciális területe, amely sajátos adottságú és képzettségű szakembereket igényel. Ezt sem kell kitalálnunk, világszerte régen felfedezték. Csak meg kell találnunk azokat az alkalmazási módszereket, amelyekkel ezt szocialista társadalmi körülményeink köx zött alkalmazhatjuk és hasznosíthatjuk. E vonatkozásban bármilyen tőkés mammutvállalat- nál kedvezőbb helyzetben van egy magyar vállalat, hiszen az egész ország őt érintő tudományos-szellemi bázisra támaszkodhat (ezt a mai szabályzók teljes mértékben lehetővé teszik). De élhetnek a KGST-kapcsola- tokban rejlő kimeríthetetlen lehetőségekkel is. Mégis lomhábbak vagyunk, akadozva jutunk előre, sok szellemi termékünk megy veszendőbe. Miért? Üjra és újra arra a következtetésre jutok, hogy azért, mert a magyar vállalatoknál nem foglalkoztak eléggé a probléma rendszer- elméleti elemzésével, nem fordítottak gondot a szükséges innovációs rendszerek kiépítésére, a működtetésükhöz szükséges szakemberek kinevelésére. Nem értették meg kellően azt a felelősséget, hogy az olyannyira szükséges rendszerek gazdája csakis az a vállalat lehet, ahol a rendszer „kimenete” (termékára, eladható eljárás, eladható szellemi termék) van. Gondolatait tovább idézhetnénk, s nem is lenne haszontalan, mert a szakértelem hiányáról is megszívlelendő dolgokat mond. Ez természetesen összefüggésben van a kibernetika megjelenésével, a kutatógazdasági munka összhangjának fokozott igényével, és így tovább. Majd így fejezi be: „Hiszem és tapasztalom, hogy — ha még szórványosan is — már új típusú „nehéz emberek” bukkannak fel, akik szintén feltalálók: megpróbálják felfedezni, hogyan szüntethető meg társadalmunkban a meg nem értett, kisemmizett, kiábrándult alkotó ember.” A vitaanyag nagy, a válogatás mindig szubjektív. Lehet. hogy mást más gondolatok ragadnak meg, más mást idézne az írottakból. Ez minden lapszemle összeállítása során így megy. Egyet azonban szeretnénk leszögezni: A hozzászólókat a felelősségérzet késztette megnyilvánulásra, így jószándékuk kétségtelennek tűnik. Tekintsék ilyen alapállásának lapszemlénket is. Amikor pedig Mészáros Zoltán „rendszerszemléletről, innovációról” beszél, vagy amikor Pirityi Ottó az „azonnali apró lépéseket”, a helyzet kényszeréből adódó gyors cselekvést említi, minden olvasóban fel kell sejlenie egy pillanatra annak, hogy ezeket a fogalmakat mennyit használtuk a DH-munkarendszer előkészítési, bevezetési szakaszában, s hogy ez a munka is apró lépésekből, a helyzet diktálta cselekvési kényszer hatására történt, állt össze. Nem állhat tehát tőlünk távol a vita gondolatsora, mi is benne vagyunk, nekünk is van feladatunk. A fő: a DH-munkarendszer továbbfejlesztése, annak minden területén, hiszen DH-programunk. , komplex program, céljai hosszú távú- ak. Rajtunk ne múljon semmi! —a —a Események képekben Az 1977/78. évi „Alkotó Ifjúság” pályázat anyagából nyílt kiállítás a kiskultúrteremben, amelyet Huszti Ferenc főmérnök nyitott meg és méltatta e mozgalom eredményeit. Finn vendégek népes csoportja kereste fel üzemünket. Képünk a cigarettagyártással való ismerkedéskor készült. Megkezdődött a polgári-védelmi oktatás. Az anyag elsajátítását filmvetítéssel is segítik. Pécsett került sor a dohányipari vállalatok tűzvédelmi versenyére. A versenyen a férfi raj 3., a női raj 5. helyen végzett. Képünk az itthoni előzetes gyakorlaton készült. Szeptemberben fogadta a napközi otthon a „bölcsődéből kinőtt” gyerekeket. S ők ezt a fogadást virággal viszonozták.
