Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
37 A XVIII. század aránylag békés korában a város életében előtérbe nyomul s nagyszerű fejlődést indít meg a helyzeti energia. A Felvidék és az Alföld, mint gazdaságilag is különböző termőterületek határán Eger gyors vagyonosodásnak indul. Nagy vagyon halmozódik itt fel, s általános jólét jelei tapasztalhatók a város falain belül. Expan- zivitása fokozódik, gombamódra szaporodnak a város falain kívül a házak, s rövid száz év alatt kialakulnak a mai külvárosok majdnem a mai kiterjedésükben. Az egri kereskedők, kiknek tekintélyes része a török fennhatóság alatt lévő Macedóniából idetelepült rác, Síambul- tól Lembergig, Krakkóig árút közvetítenek. A vásárvonalon fekvő Eger ekkor aknázza ki legjobban helyzeti energiáját. Óriási területen végzi a termékek kicserélését. Különböző termelésjellegű tájak határán szokatlanul gyors fejlődési tempóval, kialakul városunk csaknem a mai nagyságában. Bajorországból, Szászországból, Sziléziából s az osztrák császárság különböző helyeiről is jönnek ekkor ide az iparosok, mert megélhetést, jólétet találnak itt. De ezek pár emberöltő folyamán asszimilálódnak a magyarságba s annak értékes részévé válnak. Azért olyan nagy a fejlődés mértéke, mert a vásárvonalon innen és túl fekvő területek gazdasági élete a virágzás tetőpontján áll. Egyrészről Mária Terézia jólétnek örvendő, gazdag birodalma, másrészt az egy uralom alatt lévő, gazdaságilag egységes Balkán. De a XIX. század folyamán beállott változások : Lengyelország feldarabolása, a Balkán szétesése, a politikai helyzet rosszabbodása, háborúskodások, borulást hoznak e napsugaras képre. Az árucsere mindinkább kisebb területre szorítkozik, a déli tájak kiesnek az egri kereskedők működési köréből. Megmaradt az Ausztriához csatolt Galicia, a Felvidék s az Alföldnek a Tiszától északra fekvő része. De azért az egri bor, gyümölcs, zöldség eljut a Szepesség városaiba, sőt Gácsország nagyobb helyeire. De már a múlt század közepén az olcsó homoki borok rontják a helyi termés keletét, majd a filloxéravész tépi le a viruló szőlőkoszorút Eger homlokáról. Átmenetileg még rámosolyog a jólét napja a bortermelő városra, de éltető melege, intenzitása egyre gyengül. Ma pedig az a helyzet, hogy a vasútvonalak a Bükk szélesen elterülő fennsíkját megkerülik. így a volt Budapest—Lavocnei fővonal, mely ma Budapest— Miskolc—Sátoraljaújhely vonal néven szerepel, a Bükk déli és délkeleti lábánál vonul el s így nem érinti városunkat. Csak a Füzesabony—Eger szárnyvonal révén kapcsolódik be Eger a fővasútvonal forgalmába. A Bükk nyugati oldalán az Eger—Putnoki helyiérdekű vasútvonal húzódik, melynek az országcsonkítás óta alig van forgalma. Eger kiesik a kereskedelmi főútvonalból, azért kereskedelme tisztán lokális jellegű. Jelentősége alig valami, csak halvány árnyéka egykori élénk, lüktető, nyüzsgő életének. Majd jön a világháború végén az országot feldaraboló trianoni szerződés, mely az Eger
