Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
137 Teofil dr. és Simcsó József tornatanár, akikhez Hibay György dr. gyógyszerész is csatlakozott. A tanulmányi kirándulás útiránya: Eger, Hatvan, Ruttka, Rózsahegy, Csorba, Csorbái tó, Tátrafüred, Tarpataki vízesések, Tátralomnicz, Poprád, Dobsinai jégbarlang, Kassa, Miskolcz, Eger volt. A tanulóknak az útirányról, a nevezetesebb látnivalókról, a Magas Tátra c. kalauz, továbbá a vezetőség által szerkesztett úti programúi nyújtott tájékoztatást. E két, zsebbevaló kis füzetet minden tanuló jó előre kézhez kapta s áttanulmányozta. A kirándulás a vezető tanárok egyikének, Kovács Piusnak, leírása szerint következőképen folyt le: „Május 23-án délután keltünk útra s Füzesabonyon keresztül értünk Hatvanba. Itt egy rövid séta keretében a község főbb épületeit tekintettük meg, majd, elköltvén hazulról hozott vacsoránkat, az állami polgári iskola tornatermében berendezett szállásunkon nyugalomra tértünk. Másnap, május 24-én, vasárnap szent misét hallgattunk s az 749 órakor induló gyorsvonattal tovább folytattuk utunkat Ruttka felé. A vonat remek, verőfényes időben, négy és fél óra alatt Heves, Nógrád, Zólyom és Turócz vármegyéket szelte át s a végtelenbe nyúló rónákat s az akácvirágos falvakat elhagyva, merészen emelkedett a Mátra, az Osztroski-Vepor s a Magyar Érchegység lejtőin a Magas Fátra felé. Egymásután vouultak el előttünk Sámsonháza, Salgó, Fülek, Gács, Zólyom, Sasvár várromjai; Salgótarján nagy széntelepei, Körmöczbánya aranyaknáinak épületei. A Zagyva, Ipoly, Garam és Turócz völgyében festői szépségű tájakon, merész kanyarulaté pályán tizenhárom alagúton keresztül ért a vonat Ruttkára, a magyar ál- lamvasút s a Kassa-Oderbergi vasút közös állomására. Itt megebédeltünk s rögtön folytattuk utunkat Rózsaiiegy felé. Ruttka után feltárult előttünk a Vág völgyének elragadó szépsége. Fenyőháza fürdőtelep érintésével fél 4-kor Rózsahegyre értünk, ahol a város és a liptószentmiklósi államépítészeti hivatal főnökének, Lég mán Imrének, szívességéből a városházépületben levő konviktusban kaptunk szállást. Rózsahegy hatalmas ipartelepei közűi a papír- és szövőgyárat tekintettük meg. A gyárak vezetősége mindkét helyen lekötelező szívességgel kalauzolt bennünket s a tanulók, csoportokra osztva, szakszerű magyarázat mellett szemlélhették meg a gyártelepek labirintusait. A papírgyárban láttuk, miként lesz a fenyőfatörzsből kellő zúzás, főzés, préselés, hengerelés után a legkülönbözőbb fajtájú és finomságú papíros. A gyártelep megtekintése után a kifáradt csapatot Klein papírgyári igazgató szívességéből felszolgált ozsouna üdítette fel. A szövőgyárban a gyapotgombolyítástól a vászoncsomagolásig tanúi voltunk textil-iparunk magas fejlettségének. Május 25-én zuhogó záporra ébredtünk s már-már reményünket kezdtük veszíteni, midőn hirtelen kiderült s Liptóűjvártól kezdve zavartalanul gyönyörködhet
