Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902
Tartalomjegyzék
15 II. E'EJEZET. Esterházy Pál Kismarton ura. A kismartoni régi ferenezes konvent története. Jövedelmei. A kolostor a mohácsi vész után. Kosa Jenő „Collectanea“ kéziratos műve. A ferenczesek birtoklási képessége. A kismartoni kolostor s templom restaurálása Az újraalapítás története. A kolostor új lakói. Pál a kolostor patronusa. A ferenczesek hálája. Esterházy Pál nagy birtokot, de sok kötelezettséget is örökölt őseitől. Birtokrészei között volt Kismarton, reá szállott az ottani ferenczes-kolostor fentartásának terhe. Ennek a kolostornak régi története van. Eredetét homály födi. A Kanizsaiak voltak a XIY. században és a XV. század első félében Kismartonnak földesurai, így 1373-ban saját liü polgáraiknak „zu dem wenigen Mertenstorff, anders genannt Eisenstatt“ különféle szabadságokat adományoznak.1) Valószínűleg ezen Kanizsai-család volt az alapító, mely család a ferenczesek számára a vasvári és kanizsai konventeket is emelte. Kismarton az oklevelekben Eisenstadt, Civitas ferrea, Ferreopolis neveken fordul elő. A konvent alapításának éve a XV. század kezdetére teendő. Wadding az 1400. évnél a „Codex M. S. Vaticanus, Codex impressus és Codex M. S. Ara- Coelitanus“ alapján nagy gonddal sorolja fel a magyarországi konventeket, de az ő konvent-lajstromában2) Kismarton neve még nemfordúl elő. Első említése 1414-ből van, mikor XXIII. János pápa a kismartoni gvárdián és szerzetes társainak kérelmére a templom látogatóinak búcsúkat engedélyez. A bulla3) kiemeli „in Castro Iviss- Martonalis Sustach“ működő ferenczesek buzgalmát, kik példájukkal másokat is az Isten szolgálatára serkentenek. Hogy a hívek szívesebben járjanak hozzájuk és fentartásukra segédkezet nyújtsanak, azért az apostoli szék templomukhoz búcsúkat engedélyez. Azután a Kon- stanczban kelt bulla a búcsúk napjait és azok nagyságát sorolja fel. Utóbb a Kanizsai-család elvesztette Kismartont. 1453-ban Eytzinger Konrád szállotta meg a várat s föltételesen III. Frigyesnek adta át.4) A Frigyes császár és Mátyás között létrejött 1463-i békekötés a fraknói és kaboldi uradalmak birtokával együtt Kismartont is az osztrák ház részére biztosította. Majd Mátyás visszafoglalja és az 1477-i új szerződés ellenére is haláláig birtokában tartja e részeket. Még Corvin János örökségéhez is hozzátartozott Kismarton, de tényleg a kormány *) Kismartoni városi levéltár érdekes okmányai. Tört. Tár 1882. 205. 1. 2) Wadding „Annales Ordinis S. Francisei.“ ad an. 1400. 3) Wadding 1414. n. 21. 4) Tört. Tár 1885. 800. 1.
