Eger - hetente kétszer, 1914
1914-02-21 / 15. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____5 » N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények " intézendők. ----- — Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 15. szám. —' XXXVII. ÉVFOLYAM. — Szombat, február 21. A rutén politikai per tanulságai. Még nem zárultak le a mármarosi tömegper aktái. A bíróság az izgatással és lázadással vádolt rutén parasztok bűnügyében még nem hozta meg Ítéletét. De az immár hetek óta folyó tárgyalás menete s egyes nevezetesebb mozzanatai, a pernek eddig is dús anyaga oly tisztán állítja elénk az esetet, hogy nyugodtan leszűrhetjük ennek nemzeti szempontból annyira fontos tanulságait. Legelőször is mindazok, akik féltő gonddal őrködnek a magyar haza nemzeti jellegének sértetlen föntartásán, nem fojthatják el a lelkűkből feltörő keserű érzést, hogy ime, az egykor büszkén „fidelissimá“-nak nevezett „gens“ hűsége sem érintetlen többé. Pedig valamikor Mármaros földjén lobogtak először Rákóczi zászlói, s az 1848,-i szabadságharc folyamán is mindvégig együtt küzdöttünk a zsarnokság ellen a magyar szabadság oltalmában! Magyarország nemzetiségei közül három idegen ajkú népelem maradt legtovább hű az államalapító magyarsághoz : a sváb a szepesi szásszal együtt, a keleti tót és a rutén. És sajnos, a volt katonai határőrvidék német lakossága körében manap már kedvező fogadtatásra találnak a temesvári pán- germán újságok. Sárosban és Abaúj- ban pánszláv bankalapítási kisérletek- ről adnak hírt a lapok. A mármaros- megyei Izán, Huszton és Nagylucskán pedig 1904-ben tör ki először a pravo- szlavia vallási köntösébe bujtatott, a magyarság uralmának megdöntésére irányúló nagy-orosz mozgalom, mely lelketlen, alattomos izgatásaival azóta folytonosan mótelyezi a népet. Minden kétséget kizáróan kiderült a per adataiból, hogy a nagy garral hirdetett hittérítési mozgalom mögött voltakóp’ Oroszország ravasz politikai törekvései lappanganak. Érthetetlen tehát radikálisainknak, kivált a magyar szabadkőművesség nagytekintélyű Oszkárénak ama merev fölfogása, mely szerint a vallásszabadság szent nevében meg kell engednünk a görögkeleti orosz papoknak, hogy befolyásuk alá hajtsák a tanaik után szomjasan áhítozó, jámbor rutén népet. Hát annyira elvakította a „ Világ a-ot a katolikus egyház iránt táplált féktelen gyűlölet, hogy visszavágyik az orosz kancsuka alá? Hiszen tudvalevő dolog, hogy, míg Nyugaton az egyetemes egyház számtalan népet egyesítvén kebelében, mindig ezek összebékítósón fáradozott, addig Kelet-Európábán a vallás mindenütt nemzeti, faji színezetű. A görög keleti egyház orosz, román, szerb, bolgár s görög nemzeti egyházakra szakad szét, Jól tudjuk, hogy oláh szemináriumainkban nem papokat, hanem dákoromán apostolokat nevelnek. A szerbet és horvátot, bár egyugyanazon nyelvet beszélik, a vallás különbözősége szakítja el egymástól. Boszniában a szerb nyelvet beszélő mohamedán hitűek külön népcsoportként szervezkednek. Ekkép a Bobrinszkyak, Kabalyukok s az orosz- országi kolostorok is az orosz államvallás terjesztésében azon hátsó gondolattal jártak el, hogy egyszersmind a cár hatalmi törekvéseinek buzgó előőrseiként működnek. Nagyon találó tehát Rákosi Viktornak az a megjegyzése, hogy, ha az orosz grófnak a hit- térítés lett volna az igazi célja, erre első sorban odahaza a maga szent hazájában keresett volna alkalmat, hol nemcsak a lengyel és rutén katolikusoknak, de a pogányoknak is még mindig milliói élnek. Nem most kísérlik meg először a pánszláv körök Magyarország nemzetiségeinek fellázítását. A nyolcvanas években a tótok közt izgattak az orosz ügynökök; ezidősze- rint a ruténeken s a barátságos oláhokon keresztül szándékozik az orosz politika tervszerűen kiépíteni az összekötő hidat a balkáni délszlávok, különösen a szerbek földjéig. S egyáltalán nem válogatós eszközeiben. Mit neki egy nép feldúlt nyugalma, megzavart lelki békessége! Lelkiismeretlenűl megcsillogtatja az éhező, fázó szegénység előtt a jövendő jólét csalfa képeit. Különösen Szerbiával való összetűzésünk idején, mikor napról-napra kitöréssel fenyegetett a háború, özönlötte el az orosz pénz a rutén kunykóhat, s a gyanútlan nép mindenütt rubelekkel fizetett. Szerencsére hatóságaink éberségének sikerült korlátoznia a mozgalmat. A 600 ezernyi rutén tömeg még nyugodt, mozdulatlan, csak körülbelül 5—6000 főnyi rétegét bírta hitétől s hazájától eltántorítani a muszka pénz, a csalfa szó, a terrorizmus és a hazug röpirat-özön. Igen, csalfa volt a szó, s hazug a népámító pánszláv nyomtatványoknak minden egyes sora! Mert Isten óvjon minden népet az orosz járomtól! Készséggel elismerem, hogy nehéz, nyomorúságos a Felvidék kopár földjein a megélhetés, azonban ennek a népnek gazdasági és műveltségi színvonala még mindig elérhetetlen magasságban lebeg az orosz muzsik előtt. De abból a szabadságból sem kérünk, melyet az orosz államhatalom nyújt nemzetiségeinek! Hiszen, míg nálunk törvény és szabadelvű gyakorlat biztosítja úgy az egyházi életben, mint a tanítás alsó s közép fokozatán, sőt a közigazgatásban is a nemzetiségi nyelvek szabad használatát, addig muszka földön kérlelhetetlen szigorral, tűzzel-vassal üldözik ki a templomból s az iskolából a többek közt épen a 20 millió lelket számláló kis- orosz nép nyelvét. Ragyogó tisztaságában emelkedik ki ebből a csúnya pörből a görög katolikus magyar papság példás hazafi- sága; Mindaz a sár, melyet a budapesti radikális-szocialista lapok szórtak rája, visszahull támadóira s ezeknek dédelgetett kedvenceire, a ruténség igazi kiszipolyozóira, a fekete lelkű kazárokra. Hiába kínáltak annak a rendkívül szegényes viszonyok közt tengődő lelkésznek 6000 korona évi jövedelmet, nem akadt köztük egy árúló sem, aki elfogadta volna a júdáspénzt. A magyar- rutén nép nemcsak teljesen távol állott a végcéljaiban államellenes, erőszakos vallási mozgalomtól, sőt teljes erejével igyekezett gátat vetni a métely terjedésének, Ezért kellett az athos-hegyi, meg az oroszországi kolostorokban nagy áldozattal külön értelmes vezetőket nevelni abból a célból, hogy a nép közt terjesszék a kártékony eszmét. Egyedül a tudatlan, rajongó tömeget sikerült félrevezetni s a nyomorúságos helyzetűkben könnyen kihasználható elemeket megtántorítani. Büntetnünk kell, főleg példaadás végett; de itt nem végződnek vállainkra hárúló, nagyszámú feladataink.
