Eger - hetente kétszer, 1913
1913-07-19 / 58. szám
1913. julius 19. EGER. (58. sz.) 5 hitszónoki tisztségtől elismeréssel fölmentvéa, helyébe Dambrovszky Imre dr. jogtanárt, tanfelügyelői titkárrá Csanády László dr. tanítóképzőintézeti tanárt, az érseki Líceum hittani karán Bozsik Pál drt az egyházjog, egy háztörtén elem és egyházművészet tanárává, egyben a középiskolai hittanárok képesítő bizottságának és a kerületi dolgozatokat bíráló bizottság rendes tagjává; Tóth Tihamér drt pedig az ó-szövetségi Szentírás-tanulmányok, a héber és latin nyelv r. tanárává és papnevelő-intézeti tanulmányi felügyelővé nevezte ki. Lelkészekké neveztettek ki: Kacséra Ferenc dr. Törökszentmiklósra, Meyer Béla a diósgyőrvasgyári új plébániára és Krusniczky Kálmán Bélapátfalvára. Ideiglenes lelkészekké rendeltettek: Szlovácsik János Al- debrőre, Anvander Andor Diósgyőrbe, Antóni Ernő Hajdúdorogra, Kun János Recskre, Kovács Gulyás István Markazra, Fábry Béla Nyírábrányba, Keller László Tiszapüspökibe, Kmetty Ferenc Abádszalókra. Helyi káplánná neveztetett ki Czabay Ferenc Pusztagyendára. Kápláni minőségben alkalmazást nyertek : Gulyás István Kun- szentmártonban, Trázsy György Gyöngyösön, Czeglényi Pál Szihalmon, Kalocsay József Makiáron, Mikes Lajos Jászárokszálláson, Kádár József Diósgyőr-vasgyár 2-ik új kápláni állomásán, Fülöp Géza Kerecsenden, Bindász János Kálban, ilávorszky János Kömlőn, Gável Gyula Nyíregyházán. — Müller Jenő nyíregyházai káplán hitoktató-káplánná neveztetett ki ugyancsak Nyíregyházára. Hitoktató-káplánokká neveztettek ki: Kocsis István Jászberénybe, Vécsy Ferenc Gyöngyösre, Subik Károly pedig hitoktató-kar- káplánná Egerbe. Végül az újmisések közül: Bury Alajos Borsodszemerére, Csintalan József Szendrőbe, Diszkó József Füzesabonyba, Gulyás Béla Sátára, Hetényi Gyula Szentistvánra, Kiss Imre Kisnánára, Králik József Bükkszenterzsé- betre, László Zoltán Jásztelekre küldetett kápláni minőségben. Uj polgári iskolai igazgató. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kadocsa Béla somorjai államilag segélyezett közs. polgári iskolai tanítót a tiszafüredi uj állami polgári fiúiskolához helyezte át és az iskola igazgatói teendőinek végzésével megbízta. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja az ecsédi anyakönyvi kerületbe Nagy Sándor Dezső jegyzőgyakornokot anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Dósa József kunszentmártoni plébános, ma reggel elhunyt életének 69-ik, s áldozópapságának 44. évében. A köztiszteletben és közszeretetben álló férfiú Kunszentmártonban született s iskoláit Egerben végezte. Fölszenteltetése után 1869. októberétől Harsányban, majd 1872. júniusától Nagykállóban volt káplán. 1873. decemberében Napkori lelkésszé neveztetett ki, majd 1888. junius 4-én, szülőhelye közönségének bemutatása alapján, a Kunszentmártoni plébániát nyerte el. A vármegye közúti vámja. A kereskedelemügyi miniszter Hevesvármegye közönségének a közutak fenntartására szolgáló vámszedési jogát újból meghosszabbította és pedig 1920. évi december hó 31-ig. Ezzel kapcsolatban érvényben hagyta az eddigi vámdij szabályzatot is és megengedte, hogy a vámdíj-szabályzat III.-15. pontja szerint eddig vámmentesnek nyilvánított feladott borszállítmányok után is métermázsánkint 4 fillér vámdíj szedhető a vármegye 22 vasúti állomásán. Elmarad a népfölkelők jelentkezése. A hivatalos lap tegnapi száma honvédelmi miniszteri rendeletet közöl arról, hogy az 1893. évi XXXVII. törvénycikk értelmében évenkint kötelező népfölkelő időszaki jelentkezést ez évben nem fogják megtartani. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (jul. 11—16-ig) a következő születési esetek történtek: Szabó Ignác napszámos József, Hangácsi János földműves Erzsébet, Tamasi Imre napszámos Bernát, H.ngay János asztalos Sándor, Szakács Mihály földműves Miklós. Grün- feld Jakab hentes-mester R-zsi, Tamás Sándor földműves Erzsébet, Káló Mátyás csizmadia Jenő, Bukucs Imre földműves Bertalan nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Juhász Pál kereskedő és Válent Erzsébet hajadon egri, Selyeby Kovách Béla dr. ügyvéd és Ruzsin Margit hajadon egri, Hack Aurél órás és ékszerész tordai és Markovits N. egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Bánhidy Gyula kir. tszki jegyző és Borhy Gizella hajadon egri, Neuman Sándor kereskedő és Rőzenberg Rezsi hajadon egri, Ádám János csizmadia és Alaxay Rozália hajadon egri lakosok. Halottak névsora. Székely Gizella 7 éves, Juhász Szidónia 9 hónapos, Kaknics Szidónia 10 hónapos, Molnár János földműves 54 éves, Czapek Irma 8 hónapos, Lábas Nándor bérkocsis 44 éves, Sós János földműves 63 éves, Haszlinger Emil 5 hónapos, Pogonyi Mária 3 hónapos, özv. Szűcs Istvánné szül. Déliéi Mária portásnő 71 éves, Boknik Lajos 14 napos, Fodor András 3 hónapos korában. Lángé János. Szegény Langó János nevezetes ember lett. Amíg élt éppen olyan szürke ismeretlen legéuyke volt Csányon, mint a többi szürke és ismeretlen legény. Ámde meghalt, és pedig, mint julius 9-diki számuuk- ban megirtuk, erőszakos halállal halt meg: Agócs Sándor nevű legénytársa, öt más legénynyel szövetkezve, az utcán agyonverte. És e véres esemény emelte ki Langó János nevét az ismeretlenség homályából. A vármegye területén megjelenő valamennyi újság Langó nevevel foglalkozik. És ez eddig rendjén való dolog. Elvégre az a 4—5 sorban megírt szomorú eset eléggé szenzációs arra, hogy egyik lap a másiktól átvegye és feltálalja olvasóinak. Hanem a szegény Langó János, az ő véres tragédiája révén kezd legendás alakká nőni. Némelyik lap ugyanis már másodízben ütteti agyon a jámbort és pedig nem is Csányon, hanem — Ecséden. Sobri Jóskával megesett, hogy a vásári panorámás egyszerre mutatta be a koponyáját 20 éves és 40 éves korából. Langó János különb rekordot ért el: 8 nap alatt kétszer ütötték agyon. Előbb Csányon, azután Ecséden. Valójában pedig az történt, hogy egyik gyöngyösi laptársunk a Longó János esetével egyidőben, vagyis most vasárnap emlékezett meg a szerencsétlen Tir József tragédiájáról is, akit tudvalévőén (julius 2-án irtuuk róla) a múlt hónap végén ütöttek agyon Ecséden. Megesett az a malicia, hogy Tir József helyett ebbe a hírbe is Langó János neve került bele és igy kelt szárnyra, második elrontott kiadásban a — Longó-szenzáció! . . Apró krónikák. Hűtlen cseléd. Kösztler József dr. egri gyakorló orvos Széchenyi utcai lakóházát veszedelem fenyegette. A cselédje, a 14 esztendős Pirók Margit föl akarta gyújtani. A leányt valamiért megszidták és ez gyújtogatással vélt elégtételt szerezni magának. Szerencsére a szomszédháznál dolgozó kőművesek észrevették a bajt és a tüzet még idejekorán elfojtották. — Gyújtogató villám. Tegnapelőtt este óriási felhőszakadás és jégvihar volt a Tiszamentén. Több község határát elverte a Jég. Poroszló községnél több ízben lecsapott a villám és egy apró házacskát fel is gyújtott, amely teljesen leégett. — Meglopott plébános. Viszneken Csömör György plébánost rendszeresen fosztogatta a cselédje. Huzamosabb idő óta lopta a gazdája pénzét a hűtlen cseléd, míg végre is most egyszerre nagyobb összeget emelt el, amin rajtavesztett. A csendőrség letartóztatta. Rövid hírek. Az uj közvágóhíd építés! terve. A földmivelésügyi minisztériumból leérkeztek az egri uj közvágóhíd építési tervei és az ezekhez tartozó költségvetés. A minisztériumnak többrendbeni észrevétele van a tervekre és költségvetésre nézve és igy azok hamarosan a város képviselő-testülete elé kerülnek. — Fürdőélet Párádon. A parádi fürdőben vasárnap sétahang- verseuy lesz, melyet a salgótarjáni acélgvári olvasókör rendez. A fürdővendégek száma 1141. Az Egri Ipari Hitelszövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja, kereskedelmi érettségit tett. 1—2 évi gyakorlattal bíró könyvelőt keres. Ajánlatok hiteles bizo- nyíiványokkal felszerelve Strausz Sáudor elnök czimére küldendők. Dupla élvezetté válik szabadsága, ha elutazása előtt cipőire „Bersou“ gummisarkokat tété . Az uj Bírjon gummisarok arany dobozban: kényelmes, elegáns, ruganyos, tartós. Cipészétől kifejezetten „Berson“-t kérjen, ha jól akar járni. Iskolaügy. A tanítói tekintély. Akkor, amidőn a tanítóság tisztes nagy tábora egy évi fáradságos, idegölő munka után a szorgalommal és tudással kivívott tekiutély tudatában a jól megérdemelt p,kenés gyógyító ölére száll: egy kis falucska határában kapa nyelére csorgatja ömlő verejtékét egy öreg tanító. Nem azért, mert talán nem tud napszámost fogadni, hiszen kiscsaládu, jó javadalmazásu; se nem azért, mert talán nem fáradt volna ki egy éven át a poros iskolai levegőben, hanem azért folyamodik a kapanyélhez, mert már ő ezt igy szokta régen és — más szórakozása nincs. Ahogy járom a mezőt s az útitársul hozott könyv lapjairól felvetem a szemem, felém villan kapájának fénye, libeg-lobog előttem szabadra eresztett ing-ujja s meggörnyedt hosz- szú, vékony alakja úgy rémlik nekem, mint egy síri rém. Végig fut a hideg. S ahogy a szellő felkavarja utamon a port, azt hiszem, hogy a többi kapásnak hahotázó, gúnyolódó, vagy talán lesajnáló lelke susog-forog körültem, akik a krumpli- és a tengerisorok közül hol a kollégámra, hol énreám tekintenek. Szinte hallom, hogy felém, — ki könyvvel sétálok, — milyen barátságtalan jelzők szállanak, mig őt talán dicsérik szorgoskodásáért. A kollégám kapál napkeltétől nap nyugtáig kint a határban, napszámosok között. Két kapást fogadott s harmadiknak közéjük állt ó is. A kapavágások egyhangúságát olykor mókás, olykor goromba, drasztikus kiszólások teszik változatossá s ebben a környezetben, keretben ott hempereg verejtéket ontva az a lélek, aki egypár napja magasan kicsúcsosodott (ha ugyan kicsúcsosodott) a többi kicsiny vagy hétköznapi lélek közül. Valami keserűség átmarkolja a szivemet, és szoroneatja U rkomat az el nem mondható panasz. Hát ezért fintorgatja az orrát az én népem, ha kikefélt, tisztességesebb ruhában vezetni próbálom magasabb, szebb ideálok felé. Hát ezért merészük azt mondani a piluláimat bevenni nem akarók a vélem tartóknak, hogy: hát a tanítót is okos embernek tartjátok ? Hát micsoda, kicsoda az a tanító?! Most már meg tudom magyarázni azt a túlságos bizalmaskodást, melyben kicsinytől nagyig részesítenek anélkül, hogy az ilyen bizalmaskodás alkalmával el tudnám szórni a nemesítés magvait. Megszólít bátran mindenki nem annyira szeretetből, hanem mint olyant, aki alig áll egy fokkal feljebb a — falusi bakternál. Ne neked, tanítói tekintély! Hiába való időpazarlás még arra gondolni is, hogy tanítóhoz méltóan bánjanak velem. „Felfogadtak“, mint azt a másikat, aki velük húzza az igát ... S ha egy kicsit komolyabban viselem magam, akkor büszke, kényes vagyok; az a másik az ő „emberük.“ Nem, ez nem mehet így! A munka nemesít, a munka nem szégyen s a kertészkedés, a méhészkedés stb. egészség-fönntartó, hasznos mellékfoglalkozások; de az ellen a komoly, hivatásának magaslatán álló tanítóság nevében élénken tiltakoznunk kell, hogy bármely iskola- fenntartó olyan tanítót alkalmazzon, aki napszámosok között napestig krumplit kapál a mezőn. Elvégre a tanítói pálya már a türhetöbb javadalmazásu állások közé tartozik s aki mégis napszámos módra, a határban kapál, az maradjon csak kapás, de ne legyen néptanító. Nem ártana egy kis barátságos intelem az ilyen tanítóknak. ?
