Eger - hetente kétszer, 1913
1913-03-19 / 23. szám
2 EGER (23. sz.i 1913. március 19 alkotása, Trencsén vármegyének a községi jegyzők magánmuokálatoktól való eltiltása és ehelyett állami kárpótlásban részesítése, Kolozs vármegyének a községi jegyzők és segédjegyzők fizetésrendezése, Miskolc törvényhatósági városnak a kivételes, tényleges szolgálatra behívott katonák családjai részére adandó segítség ügyében küldött átiratát a közgyűlés tudomásul vette. — Ugocsa vármegyének az útlevelek kiállításáért a törvényhatóságok részére pótdijak utalványozása iránt, Zemplén vármegyének a vármegyei tisztviselők családtagjai részére arcképes igazolványok engedélyezése iránt, Hunyad vármegyének a pénzügyi tisztviselők vagyoni felelősségének törvény utján való szabályozása iránt, Kolozs vármegyének a gazdasági munkásközvetitők díjazásának rendezése iránt, Maros-Torda vármegyének országos közgazdasági alap létesítése iránt és Sopron vármegyének a kötelező tűzi iztosítás kimondása iránt, küldött átiratait hasonló feliratokkal pártolja. — Kassa város közönségének a választójogi törvénytervezet módosítása tárgyában küldött átiratát irattárba helyezte. — Jásznagykunszolnok vármegye átiratára a megyével határos útvonalak egy részét a törvényhatósági utak hálózatába fölvette, azonban átirt a társtörvényhatósághoz, hogy ő se hanyagolja el a mi vármegyénkkel határos közutakat. Két szabályrendelet. A vármegye tisztviselői karának kérelmére a közgyűlés egyhangúan elfogadta a nyugdíjválasztmánynak a tiszti nyugdíjszabályrendelet módosítására vonatkozó javaslatát. Ugyancsak ellenvetés nélkül módosította a törvényhatósági bizottság a jegyzői nyugdíjszabályrendeletet is és pedig úgy, ahogyan azt a jegyzői-egylet kérelmezte. Egri ügyek. Eger város közönségének az aszfaltjárók fenntartására vonatkozó szerződését, továbbá a homokbánya bérletére, a Presz- ler Ferenc-féle bérletre, özv. Petrovics Ignácné alapítványára és a városi villamostelep 1912. évi számadása ügyében hozott határozatait jóváhagyta. A tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó határozatot szintén jóváhagyta a vármegye közgyűlése, hanem ezzel a határozattal kapcsolatban alkotott szervezkedési szabályrendeletet, Frenczl János, Szokolay Lajos, Bárány Géza és Btlázs Ignác f debbezése folytán, nem hagyta jóvá. Strausz Sándor fölebbezését a város vásári és piaci helypénzdíjsza- bályzata ellen, elutasította. A kövezetvámsze- dési fog meghosszabbítására vonathozó határozatot jóváhagyta. Hasonlókép jóváhagyta az anyakönyvi kivonatok kiállítási díjának a tisztviselők részére való átengedésre vonatkozó határozatot is. Adományok. A nyomorék gyermekek országos otthonának 20, az egri izr. filléregyletnek 30, a Légrád községben emelendő Zrínyi Miklós szobrára 20, az Auguszta iskolaszanatóriumnak és gyermek-üdülőháznak 200 korona segítséget szavazott meg a közgyűlés. Munkás-kertek. Az alispán a munkás házak kérdésének szerencsés megoldása után a munkás-kertek létesítésének eszméjét óhajtja valóra váltani a vármegye területén. Kisérletképen egyelőre Hatvanban létesítenének ilyen munkáskerteket, és erre nézve előterjesztést is tett a közgyűlésnek, amit a törvényhatósági bizottság kész-éggel el is fogadott. Állatorvosi körök szervezése. Az alispán előterjesztésére elvben kimondotta a közgyűlés, hogy a vármegyei állattenyésztés érdekében 10 állatorvosi kört állít föl és ugyanennyi állatorvosi állást szervez. A kivitel módozatai iránt későbben történik intézkedés. Végül fölemlítjük, hogy a vármegyei hivatalok butorszükségletének fedezésére s a hajdúk díszruháinak és felszerelésének beszerzési költségeire 6000 koronát szavazott meg a közgyűlés. Március 15. A magyar szabadság születésének kegye- letes szép ünnepét az idén is megünnepelte Eger város hazafias közönsége. Szombaton, március 15 én, reggelre kelve lobogódíszt öltött a város. A középületeken, iskolákon és számos magán-házon nemzetiszinü zászlók lengedeztek a tavaszi verőfénytől csillogó márciusi levegőben. Ünnepi hangulat töltötte be az utcákat és ünnepi hangulat volt a szivekben. A tulajdonképeni ünnep, épp’ úgy, mint máskor, délután volt. Négy óra felé gyülekezni kezdett a közönség a Líceum előtti Eszterházy-téren, ahonnan ünnepi menetb n, zeneszóval megindul az ünneplők sokasága a Káptalan és Dobó utcákon át a Kossuth Lajos-térre, ahol a város közháza előtt, az erkély alatt foglalt állást. Számban sokkal kevesebb volt az ünneplő közönség, mint volt más években; ennek oka azonban abban rejlik, hogy a tanuló ifjúság nagy részét lekötötték az iskoláknak húsvéti lelki gyakorlatai, amelyek az idén összeestek a márciusi hazafias ünnep idejével, azután maga az ünnepség is csaknem másfél órával korábban tartődott meg az idén, mint máskor és ezt a körülményt az iinueprendező-bi- zottság nem hozta a közönség tudomására a szokott módon, kellő számú falragaszok utján. Hanem azért így is ünnepeltek igen sokan és ünnepüknek lelkes hangu’ata teljesen méltó volt a uagyidők kegyeletes emlékéhez. Az ünnepséget a Cifranegyedi Népénekkar nyitotta meg a Himnusz éneklésével, azután Pataky István joghallgató a „Talpra magyar !“-t szavalta erőteljes szónoki hévvel, mire Jecs Gyula, a Jogakadémiai Kör alelnöke, hazafias szellemű ünnepi beszédet mondott, mely nagy hatást keltett. Még egy szép szavalatot hallottunk ezután, Nemecsek Aurél joghallgatót, aki Ábrányinak „Él magyar“ cimü költeményét szavalta, mely után a Cifranegyedi Népénekkar Lányi Ernő Ko^uth-nótájával (Sír a Tisza, sír a Duna . . . ) zárta be az ünnepséget. És a közönség lassan, lassan szétoszlott. Este 8 órakor a Kaszinó dísztermében bankett volt, amelyen szintén nagyszámú ünneplő közönség gyűlt ö<sze. Az ünnepi pohárköszöntőt Alföldi Dávid dl*, mondotta, kívüle szép és hazafias szellemű pohárköszöntőket mondottak még: Ury József dr. a Hevesmegyei 1848/49-es Honvédegylet elnöke, Kolacskovszky Lijos, az egri Jogakadémiai Kör elnöke, Erlach Sáudor dr. az egri Kaszinó igazgatója és Kálnoky Viktor dr. ügyvéd. A pohárköszöntők között az Egri Dalkör gyönyörű énekszámokkal emelte az ünnepies hangulatot. Az egri Kér. Iparoskörben is társasvacsorával egybekötve ünnepelték március idusát. Károly János, a kör elnöke, hatásos beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, a Polgári Dalkör pedig szebbnél-szebb hazafias dalokat adott elő a tőle megszokott precizitással. Ezenkívül még beszédet mondott, Bal- kay Béla, Damó Oszkár, Kollmann Jáuos, I Strausz Sándor és Tóth Ágoston. Az „EGER“ tárcája. Első nemzeti zarándoklat Lourdesba. 1912. jul. 29— aug. 13. 5. Irta: Szemerei Boldizsár. . Róma városa. Első alkalommal mintegy három órát időzvén a templomban, megindultunk egy francia abbé kalauzolása mellett, hogy nehány nevezetesebb templomot megtekintsünk. Csak a nevezetesebbeket, — mondom — mert Rómának összesen 450 temploma van, melyeknek látogatása nem néhány napnak, hanem heteknek fáradalmait kívánná. Legelőször a legújabb Szt, Joachim templomához mentünk. A homlokzaton már messzire tündöklő mozaik-kép, az Oltáriszent-égben rejlő Ur Jézus előtt hódoló nemzeteket ábrázolja, annak jeléül, hogy e templom a kát. népek összeadott filléreiből, XIII. Leó pápa (Pecchi Joachim) védő szentjének tiszteletére s 50 éves áldozópapságának emlékére épült. E gótizlésű templom belseje égnek szökellő merész csucsívezetével, melyek a sursum cordát hirdetik, oly szép az ő fő- és mellék-kupoláival egyetemben, hogy valóban méltó a nagy pápa emlékének megörökítésére. Innen Rómának legszebb terére, a Piazza del popolo-ra mentünk. Ez a tér ellipszis-alakú s közepén egy V. Six us pápától odahelyezett obeliszk áll, melyn k egyiptomi írásjelei négyezer év előtti dolgokat regélnek. N -gyven század viharait látta tehát maga fölött elvonulni e kő, melyet Krisztus Urunk idejében, a nagy Augusztus császár hozatott Rómába. Alapjait nagy kőmedence veszi körül, melybe négy oroszlán torkán át lövell a legjobb ivóvíz hatalmas sugarakban. A tér északi oldalát a Pincio-hegy határolja, melynek oldalán Viktor Emáuuel lovas szobra áil; a hegy maga Rómának legszebb és nyári hőségben a legkellemesebb sétatere pompás délszaki növényeivel, hatalmas pálmáival s Róma nevezetesebb férfiainak szoborerdőjével. Itt van Rómának gócpontja, melyről — sugáralakban futó három utcán át — bármely zeg-zugába eljuthatunk. Ezek közül a Gorso, Rómának főutcája, a legforgalmasabb nemcsak a benne lévő nagy üzletek miatt, hanem főként azért is, mert az esti órák nagy sétáló közönsége hullámzik rajta. Rómának hölgyei itt mutatják be uj ruhájukat vagy kalapjukat, ide jönnek mulatni, és — hogy bámultassanak. Megnéztük még aznap Szt. Ignác templomát is, melyben Szt. Alajosnak, valamint Barch- mans Szt. Jánosnak, az ifjúság pártfogóiuak, lazurköból készült koporsói vannak. Azután siettünk a Pantheonhoz, a pogány kornak e legjobban megőrzött emlékéhez. A pogánykor e legnagyobbszerű temploma az összes istenek tiszteletére épült; innen a Pantheon elnevezés. A templom külseje teljesen szabályos henger; belül a legnagyobb egyhangúság, egy nagy üres teremnek kellemetlen elhagyatottsága érinti a belépőt. 610-ben keresztény templommá avatták és a katakombákból 28 szekéren szállították ide a vértanuk csontjait, hogy e templomban takaríttassauak el ünnepélyesen. Itt nyugszanak a kát. egyház számos jelesének maradványai s ezek között vannak a festők királyának, Rafaelnak csontjai is. Mellette a három hónappal korábban elhunyt arája pihen. Ide temették a pápai állam bitorlóját, az egyesült Itáliának hirtelen halállal kimúlt első királyát, Viktor Emánuelt; Umbertót, kinek életét nemrég anarchista tőr oltotta ki, szintén ide temették. Másnap reggel a pápa elé mentünk a Vatikánba. A Szent-Péter-tér jobboldali oszlopcsarnokának végében van a bejárat a Vatikánba.
