Eger - hetente kétszer, 1910
1910-10-22 / 33. szám
1910. október 22. EGER (33. sz.) 3 végzett. A központi választmány munkájának eredményeként megállapítást nyert, hogy az 1909. évi névjegyzékben 15640, az 1910 iben 16162 választó volt. Szaporulat 522. Hat, választókerületben nőtt a választók száma, mig a nagyfügediben 12-vel csökkent. 3. Fegyelmi eljárás összesen 52. volt. Hivatalvesztés kimondására 3 esetben került sor. A pénzbírságok összege csak 3302 korona volt. 4. Anyakönyvezés és népmozgalom. Sajnos, itt nem lehet rózsás hangulatban Írni. A születések száma csak 88 szaporulatot mutat, a házasságok száma ellenben 350-nel csökkent az 1908. évhez képest. Ezzel ellentétben a halál aratása 291 többletet mutat. Különösen a házasságok csökkenése a keserű tény. Innen ered a nép létszámemelkedésének csigalassúsága. És voltakép nem is tudjuk, hol és mivel kellene védekezni ? A kivándorlás, a gazdasági helyzet romlása, vagy a családalapítás terhének kényelemszeretésből nem vállalása eredményezi-e ezt? Nagy problémák! Sokak előtt talán unalmas, teoretikus dolgok. Adja a magyarok Istene: javuljon a helyzet s ne legyen e teória megdöbbentő aktualitás. A születések összege 11905, a házasságoké 2215, a halálozásoké 8006 volt. Egyházi áldást csak 15 pár nem kért. A keresztény és zsidóvér keveredése természetesen nálunk is igen ritka. Két ily házasságot jegyez íöl alispánunk. Érdekes itt megemlíteni, hogy alispánunk érdeklődését nem kerülte el az se: hozzávetőleg mily eredményt mutat majd fel az idei népszámlálás ? Országos statisztikánk baja, hogy a vándorlásokról nem adhat számot, nálunk is érezhető; alispánunk tehát pontos adatokra csak a születéseknél és halálozásoknál támaszkodhatott. így a kilenc év adatai s az idei év várható népváltozása alapján vármegyénk lakossága 1901—1910. között körülbelül 30 ezerrel nőtt, létszáma 285 ezerre tehető. (Folytatjuk.) vívott toliharcai annak a kornak izgatott hangulatából könnyen megérthetők. Méltatlanul fogták rá a Magyar Dániel álnév alatt, az 1790. évi országgyűlés rendéihez intézett s a protestánsok ellen keményen harcoló Igen rövid megjegyzések szerzőségét, ami ellen ő erélyesen tiltakozott s azt a röpiratot valami „országháborító éretlen eszű ember“ kásának bélyegezte. Ami küzdelme volt a másvallásúakkal, nem volt egyéb, mint amit a „Religióknak külömbsége, s az abból természet szerént származott sziveknek — egyenetlensége okozott, a mint errül csak ez a jelen lévő 1790. esztendőbéli Ország-gyűlése is elegendő példánk lehet.“ Aztán „ez a lecke is megint nem csak Smál Andrásnak, Smájtzel Mártonnak, Bőd Péternek és Ember Pálnak szól (akik protestánsok), hanem másoknak is, úgymint Vitolá- nak, Ejbelnek, Rautenstrauknak, Hofmannak“ is, (akik pedig katolikus papok). Selyemsima udvariaskodást ki várhat különben is attól, akit például egyik ellenfele, (Trenck, „a tsú- fos ember,“) „szemtelen, elvetemedett, csuklyás, egri szerviták piszkos kloakáiban rejtőző barátnak“ tisztel ? Nincsen itt arra tér és alkalom, hogy akár személyével, akár életrajzával, vagy műveivel körülményesebben foglalkozzunk. A Kuruc Világ, Magyar Világ, Magyar és Erdély-Országnak rövid ismérete stb., valamint minden munHÍREK. /f. Eger, 1910. október 21-ód. | ^Tájékoztató, Okt. 23. Szaicz Leó emléktáblájának leleplezése. „ 23—24, Országos vásár Hevesen. „ i4. Országos vásár Pásztón. „ 26—27. Eger-f8egyházm. rk. Tanítóegyesület kópv. közgyűlése. „ 30. A Jogakadémiai kör matinéja. Nov. 1. Mindenszentek napja. „ 2. Halottak napja. „ 2. A tiszafüredi főszolgabíró tárgy, napja Tiszaigaron. „ 5. A Kér. Iparoskor estélye. „ 6. Országos vásár Poroszlón. „ 7— Esküdtszéki tárgyalások. „ 7. A hatvani föszolgabiró tárgyalási napja Hatvanban. „ 7—8. Országos vásár Hatvanban. „ 9/A gyöngyösi föszolg. tágy. napja Karácsondon. „ 13 — 15. X. Kát. Nagygyűlés Budapesten. „ 14. Közigazg. bizotts. ülés. „ 14. A pétervásárai föszolg. tárgy, napja Tarnaleleszen. „ 15. Az egri föszolg. tárgy, napja Kápolnán. „ lő. A hevesi föszolg. tárgy, napja Kiskörén. „ 17. Megyebizottsági tagok választása. Szaicz Leó emlékünnepe. Az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület emléktáblával jelölte meg a szervitarend egri társházát, melyben Szaicz Leó mintegy 16 évig élt, műveit írta, s 1792-ben meghalt. Az emléktábla felavató ünnepsége októberhó 23-án, vasárnap délelőtt, — a szervita-templomban 10 órakor kezdődő szent mise után, — II órakor lesz, szabadban, a Szervita-téren, kedvezőtlen idő esetén pedig a Katolikus Legényegylet nagytermében. Az emlékünnep programmját itt közöljük: 1. Himnusz. Kölcsey Ferenctól. Előadja az Egri Dalkör. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Ambrus István dr., az egyházmegyei irodalmi egyesület alelnöke. 3. Válasz az ünnepi beszédre. Tartja Zaitz Béla, fraknói házfőnök, a szervita rendtartomány megbízottja. 4. Boldogasszony Anyánk. Ének a török hódoltság idejéből. Előadja az Egri Dalkör. 5. Szaicz Leó szelleméhez. Alkalmi óda. Irta Dömötör György. Szavalja Szabó Szilárd, joghallgató. 6. Szózat. Vörösmarty Mihály tói. Előadja az Egri Dalkör. kaja, igaz tükre mélyen vallásos és lelkesen hazafias egyéniségének. Kis Magyar Frázeológiájá- ban biztatja önmagát és honfitársait: „Mi is már egyszer, ha Isten fiai vagyunk, ébredjünk fel, s azon emberkedjünk, hogy nyelvünk felmagasztalásában más nemzeteket kövessünk s megelőzzünk.“ Ezért szerette nagyon a könyveket. Az egri rendház könyvtárának jó harmadrésze az ő könyveiből került ki. Nemzeti törekvései oly irányú tevékenységre késztették, hogy rendje külön magyar tartományának szervezése iránt indítson akciót, amely ugyan sikertelen maradt. Mindent összevéve, a „szép tollú s a magyar történetekben igen járatos polemista“ olyan hazafias érzelmű igaz magyar ember s nemzeti irodalmunknak oly érdemes mnnkása volt, hogy e kiválóságai miatt még pap- és szerzetes voltát is megbocsáthatják neki azok, — akik ezt talán különben rossz néven vennék. Mert akiről egyik legádázabb ellenfele, Szacsvay Sándor is, akivel pedig elszántan „üstökbe kapott,“ azt a vallomást tenni kénytelen, hogy : „még ennél magyar szerzetesnek szebb magyarsággal írt könyvét nem olvastam,“ — az minden magyar ember becsülésére, kegyeletére derekasan rászolgált. (=) A X. katolikus nagygyűlés előkészítő bizottsága s az Országos Katolikus Szövetség elnöksége, a nyilvános üléseken való előadásra felkérte Mailáth Gusztáv gróf, Széchényi Miklós gróf és Prohászka Ottokár püspököket, Gieszwein Sándor dr. prelátust, Vay Péter gróf apostoli pro- tonotariust, P. Buttykay Antal ferencrendi házfőnököt, Rakovszky István v. b. 1.1. és Nagy Emil dr. orsz. képviselőket, Somssich Béla grófot, Széchényi Emil grófot és Zlinszky János dr. vm. tb. főügyész, ügyvédet. A szakosztályi elnökségekre: a hitbuzgalmi és karitatív szakosztály elnökévé Várady L. Árpád püspököt és Gerliczy Ferenc bárót, a közművelődési szakosztály elnökeivé Zichy Gyula gróf püspököt és Concha Győző dr. egyetemi tanárt, a szociális szakosztály elnökeivé pedig Prohászka Ottokár dr. püspököt és Zlinszky János dr. ügyvédet kérte fel. Új főrend. A király Hatvány Deutsch József báró nagybirtokost élethossziglan a magyar főrendiház tagjává nevezte ki. Gyászhír. Őszinte részvéttel vettük a hírt, hogy Raitsits Pálné, szül. Kövér Margit, boldog házasságának első évében meghalt Zólyomban. Özv. Kövér Bertalanná szül. Bayer Anna leányát gyászolja az elhunyt fiatal asszonyban, ki éveken át kedvelt alakja volt az egri hölgytársaságnak. Megbízás. A földmivelésügyi miniszter a borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908. évi XLVII. törvénycikk 63. §-a alapján Egey Szilárd egri vincellériskolái igazgatót Hevesvármegye és Jásznagykunszolnok vármegye területére kiterjedő hatáskörrel, az idézett törvény rendelkezései alá eső italok ellenőrzésével bízta meg. Az egri főegyházmegye tanítóinak közgyűlése. Folyó hó 26-án és 27-én főegyházmegyénk csaknem ezer tagot számláló tanítóságának kiküldöttei, a két évenkint szokásos közgyűlésüket tartják Egerben. Ezen a két napon a figyelem a tanítóság felé irányúi s ez annál is inkább érthető, mert az ilyen gyűlések nem puszta formaságok, hanem a komoly munka napjai. Azokat a hazai kát. tanügy előbbre vitelére célzó nemes törekvések jellemzik. Hogy az egri főegyházmegyejl9 esperesi körének kiküldöttei az egyesületi tevékenység terén mily mélyen járó munkát végeznek, itt közöljük a közgyűlés tárgysorozatát. Első nap (október 26-án) délelőtt 10 órakor a középponti bizottság előkészítő ülést tart. Ugyanaz nap délután 3 órakor Fekecs Sándor egri tanító felolvasást tart az újabb rajztanításról. Második nap (október 27-én). Reggel 8 órakor szent mise Veni Sancte-val a líceumi kápolnában. Ezután Blazsejovszky Ferenc apátkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, egyesületi elnök megnyitja a közgyűlést. Ezt követi az 1908. évi közgyűlés jegyzőkönyvének bemutatása, az egyesület működéséről szóló jelentés. A Tanítók Háza ügye. A biráló bizottságok jelentései. A pályadíjak kitűzése. Szőke Sándor tanítóképző-intézeti tanár jelentése az Orsz. Kát. Tanítók Segélyalapjáról. Orsovszky Gyula nyíregyházi igazgató-tanító jelentést tesz a Magy. Kát. Tanítók Százas Bizottságának folyó évi közgyűléséről. Matiné. Az egri jogakadémia kör 1910. évi október hó 30-án délelőtt 11 órai kezdettel a városháza dísztermében a jogász zászló-alap javára Matinét rendez, melynek műsora a következő : 1. Prolog. Irta Endrey Zoltán, előadja Kállay Alice. 2. Melodráma. Farkas L. Bálban. Előadja Endrey Béla, zongorán kíséri Ruzsin Ferenc. 3. Magánjelenet Ilosvay Hugótól. Előadja R. Nagy József. 4. Zongorajáték. Gaál Ferenc: Rapszódia. Előadja Kálnoky Eta. 5.
