Eger - hetilap, 1893

1893-06-06 / 23. szám

188

— Évzáró vizsgálatok. Az egri alsófokú iparos tanonczisko- lában, a bizottság határozata folytán, az évzáró vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: Június hó 19-én a

III. osztályokban. Elnökök: Balkay István és Barna Manó. Június hó 20-áu a II. osztályokban. Elnökök: Glósz Károly és Lang Sándor. Június hó 21-én az I. osztályokban. Elnökök: Piánk Géza és Komáromy József. A vizsgák kezdete d. u. órakor. Ez alkalommal felkérem a t. iparos mester urakat, miszerint szíveskedjenek tanonczaikat a jelzett időnél előbb elbocsátani, ne-, hogy későjövetelök által a vizsgálatot zavarják.

Eger. 1898. jun. 9-én. Sándor Ferencz, igazgató.

— Elhalasztott ojtás-verseny. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület által f. é. jun. hó 12-ére Egerbe hirdetett szőlő- zöldojtási verseny, közbejött akadályok miatt, f. junius hó 22-ére halasztatott el. Miről az érdeklődő közönséget ezennel értesíti a nevezett egyesület nevében, Gyöngyösön, jun. hó 9-én 1883. Baranijay István e. elnök. Csömör Kálmán, e. titkár.

— „Deési-Emlék“ czim alatt az „Emke“ f. é. május hó 28-án Deésen tartott közgyűlése alkalmából az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület javára a napokban egy díszes kiállítású kötet jelent meg, mely sok szép érdekes leírást s emléksort tartalmaz, ez utóbbiak közt olvastuk városunk szülötte s lapunk munkatársa: Kapácsy Dezső kedvelt költőnknek „Az Emke deési emlékkönyvébe“, s „Az Emke és Deés“ város czimü hangulatos csinos verseit is. A kötet ára 2 korona, melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Megrendelhető Deésen Gálocsy Samu könyv- és zenemű-kereskedésében Erdélyben.

— Jogászok nyári mulatsága Az egri jogakademia polgársága által saját olvasóköre javára, rendezett nyári mulatság f. hó 7-én szerdán éjjel folyt le az ó-kaszinó nagy termében. Szinte szokatlanul hangzik, hogy nyári mulatság zárt helyen tartassák, mikor nyári mulatságot a kies Tárkány, Szarvaskeő, az érseki kert vagy legalább a „Disznófó“ nélkül alig tudunk képzelni is, de hiába, amit annyi szép kis leány buzgó imádsága nem tudott szerdára kieszközölni a csepegős egektől, t. i. a jó időt, azért ugyan hasztalanul epekedtek volna jogászaink. Tervszerüleg a jogász-juniális egy részének is az érseki kertben kellett volna lefolynia, de megakadályozta ezt a folytonos eső, mely a tűzoltók mulatságát is elmosta. Igazán kár, mert ahhoz a kedves szép képhez melyet a jogászok mulatsága a minap nyújtott, csakis az érsek-kert regényessége szolgáltathatott volna méltó keretet.

Aztán ami a fő, az anyagi siker is nagyobb lett volna. — No de mindegy, pompásan sikerült az a kaszinóban is, különösen ami a tánczot illeti, volt ott olyan kedv, mely ritkítja párját. Most az egyszer nem panaszkodhatnak hölgyeink, mert kis híja volt, hogy szét nem szedték őket ifjaink. Csakis igy történhetett, hogy kevés számú résztvevők mellett is kora hajnalig tartott a mulatság. A négyeseket 16—18 pár tánczolta. Ott voltak: Bar- chetti Etelka, Borhy Margit, Csúrl Piroska, Frank Pannika, Hubert Jolánka, Kovách Kálmánná, Kovách Etuska, Légmann

— ügy is van, jó bácsikák, — sipitoztak különféle hangokon a zsákból kifelé az ördögök.

— Most pedig, derék kovácslegények — parancsolá tovább a baka, — verjétek össze kalapácsaitokkal ezt a zsákot, ahogy csak bírjátok.

A kovácslegények iziben engedelmeskedtek, s a nagy ménykü kalapács-ütések ugyancsak hangosan pufogtak a zsákon, ugyannyira, hogy az ördögök nem bírták soká kiállani ezt a lakzit, hanem ordítottak torkuk szakadtából, s imigyen könyörögtek a bakának:

— Bocsáss szabadon bennünket, s mi esküszünk, hogy e kastély küszöbét soha egyikünk patája sem fogja többé átlépni.

És a jószivű baka, aki utóvégre megelégelte a mulatságot, s kész volt még az ördögök iránt is könyörületet érezni, kioldotta a zsák száját, kiáltozván: „Siccz, siccz ki!“

Az ördögök pegig, mint a kilőtt nyíl, eszeveszetten rohantak ki a zsákból, s futottak a pokolba, holott is eltorlaszolván magukat, torkuk szakadtából ordították a pokolbéliek fejedelmének, Sátánnak a fülébe:

— Nagytata, nagytata! . . . Nyomunkban gyün a baka !

Miközben azonban a poklok felé futottak, a bakának siikeriilt egy sánta öreg ördögöt a fél szarvánál fogva elcsípni, s rákényszeríteni, hogy saját ördögi vérével Írjon szerződést, melyben kötelezi magát, hogy a bakának örök időkre szolgálatába szegődik.

Ezeknek utána a baka, az ördögöktől nyert pénzen jószágot vásárolt, s feleségül vett egy csinos leányzót, akivel boldogúl

Imréné, Lechner Margit (Verpelét), Matekovich Irénke, Petravich Erzsiké, Posgay Margit, Praznovszky Irma, (Verpeléth), Reme- nyik Józsefné, Remenyik Leona (Heves), Sir Mariska, Siskovics Etelka; a garde sorában: Barchetti Adolfné, Borhy Ádámné, Frankné, Lechner Ferenczné, Posgay Antalné, Sikhegyiné, Sir Lajosné, Siskovics Károlyné, Wonner Alajosné stb. úrhölgyek.

— Fölülfizetések. Az egri érseki joglyceum polgársága által folyó hó 7-én tartott tánczmulatság alkalmából fölülfizettek: Dr. Kozma Károly 25 frt. özv. Köllner Lőrinczné, Szele Gábor

5 — 5 ft. Éliássy Ferencz, özv. Gebhardt Sándorné, Dr. Huberth János, Dr. Kiss István, Remenyik Józsefné, Dr. Udvardy László 3—3 ft. Kovács Kálmán, Wonner Lajos, N. N. 2 ft. 50 kr. — 2 ft. 50. Dr. Akantisz Jusztin, Babies Béla, Csókás István, Dr. Dombay Tádé, Hutter Károlyné, Dr. Martinovics József, Szabó Ignácz, Dr. Szolcsányi Hugó 2—2 ft. Dr. Glósz Kálmán, Kelemen Lajos, Dr. Kerekes Arvéd, Légmann Imre, Luga László, Dr. Schwartz Sándor, N. N. 1—1 frtot. Fass János sk. pénztárnok. Kanyó Géza sk. ellenőr.

— Nagy hangverseny. Egerben 1893. évi junius hó 15-én az arénában Ney Dávid úr a m. kir. operaház 1-ső rendű dalmű- vésze, Semsey Mariska k. a. m. k. operaházi énekművésznő, Jurencsák Anna k. a. zongoraművésznő és Pichler Elemér ur fuvola-művész közreműködése mellett. Műsor. I. 1. Rigo- letto-ábránd előadja Jurencsák A. k. a. 2. a) Ária a „Prófétából“ Meyerbeer; b) „Vorrei morir“ P. Tosti; előadja Semsey M. k. a. 3. a) Berceuse Doppler F. b) Polka de concert Popp W. előadja Pichler Elemér úr. 4. a) Ária a „Varázsfuvolából“ Mozart; b) A magyarok istene Erkel F. előadja Ney Dávid úr. II. 5. Magyar darabok, előadja Jurencsák Anna k. a 6. a) Ősszel Franz R. b) Magyar dalok Pauli R. Hubay. J. előadja Semsey M. k. a. 7. Airs valaques előadja Pichler Elemér úr. 8. A) vándor; Schubert F. b) Magyar dalok előadja Ney Dávid úr. 9. Kettős a „Bajazzók“-ból Leoncavallo; előadják Semsey M. k. a. és Ney úr. Helyárak: Nagy páholy 4 frt. Kis páholy 3 frt. I. rendű támlásszék I frt. II. rendű 80 kr. Zártszék 60., Földszinti belépő 50., Emeleti zártszék 50., Katona és tanulójegy 30., Karzati ülőhely 30., Karzati álló 20 kr. Jegyek előre válthatók Bauer H. kereskedésében és este a pénztárnál. Kezdete pont 8 órakor; pénztár- nyitás 7 órakor.

— A polgári lövölde nyári mulatsága e hó 11-én, vasárnap délután kedvező idő és nagyszámú díszes közönség részvéte mellett tartatott meg a társulat almagyari lövészházában. A szépszámú közönség már délután 5 óra felé kezdett gyülekezni s 7a

6 órakor megkezdődött a táncz is a Rácz Guszti zenéje mellett; a fiatalja tánezra perdült a zöld gályák, koszorús virágok és lampionokkal díszített tágas terem és kuglizó helyiségben, az öregebbje pedig a zöld pázsiton az asztaloknál foglalt helyet, hűségesen fogyasztván Bánhidi uram borát, sörét pompás gulyá- sosát, halászos levét. Mindenütt, kedv, kedély, vidámság honolt. Nagyban emelte a mulatságot az egri dalkör szép éneke, melyél vala. Egy szép reményű fiacskájok is született, aki azonban egy napon beteg lett. A megszomorodott apa az egész környékből összehivatta a doktorokat, de bizony egyik sem tudott a beteg fiúcskán segíteni. Egyszerre egy furcsa gondolat ötlött a baka elméjébe. Előczitálta szolgáját, az ördögöt, s ettől kért tanácsot, hogy mitévő légyen. Ez a pokolbéli tanácsadó pedig egy pápaszemet húzott ki a zsebéből, s odaadta a bakának, hogy nézzen át rajta.

— Nos, mit látsz? — kérdi az ördög.

— A kaszás halált! — viszonzá a baka.

— Hol van?

— Az ágy lábánál.

— Akkor sebaj! — mondá az ördög.

Azután egy korty vizet vön a szájába, melylyel a gyermeket megföcskendezte, mire a beteg nyomban meggyógyult.

— Ide hallgass — folytatá azután az ördög. Ha a pápaszemen keresztül a halált az ágy lábánál pillantod meg, akkor a beteg fölépül. De ha a halál az ágyfőnél ólálkodik, akkor a betegnek — kampecz.

Ezért a jócselekedetért a baka, cserébe a pápaszemért, az ördögnek visszaadta szabadságát. Ennek a pápaszemnek segítségével pedig tömérdek jót tőn a baka, csodás gyógyításokat vitt véghez, mely miatt nagy hírre vergődött, s dúsgazdag emberré lön.

Egy napon maga a király is beteg lön, s elhitták hozzá a bakát, hogy gyógyítsa meg. A baka pedig átnézvén a pápaszemen, rémülve látta, hogy a kaszás halál az ágyfőnél ácsánkodik.

r