Eger - hetilap, 1892

1892-05-10 / 19. szám

148 tensebb pályázónak bizonyult. A pályázok közt van továbbá — bír szerint — Noséda Gyula, budapesti ismert jelességű egy­házi karnagy is. A pályázat tehát, úgy látszik, nem lesz meddő, s városuknak az egyliazi zene iránt élénkebben érdeklődő müveit közönsége fokozott figyelemmel várja a pályázat eredményét. — A „Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos“-féle ismeretes és köz­kedveltségnek örvendő kitűnő hazafias dal országos hírű zene­szerzője: Lányi Eruő, f. hó 4-én városunkban tartózkodott. Az egri dalkör rendes tanóráján mutatta be magát a kitűnő mester­nek. Tudvalevőleg az idén Budapesten tartandó országos dal­versenyre dalkörünk szabadon választott versenydarabjául Lányi Ernő egyik művészi férfi-négyesét választotta. Az egri dalkojx a zeneköltő iránt régtől fogva táplált mély tiszteletének és őszinte ragaszkodásának azzal is kifejezést kívánt adni, hogy tisztele­tére a Hungária vendéglő helyiségében barátságos társasvacsorát rendezett, mely alkalommal a dalkör alelnöke, dr. Maczky Va­lér gazdagiartilmú pohárköszöntőjében szólott azon rokonszenve- zésről, ametylyel a dalkör Lányi Ernőhöz ragaszkodik, s őt éltette. Kapácsy Dezső költő-munkatársunk a jelenvoltak osztatlan tetszésében részesült, hazafias hévvel előadott szép szavakkal szólott a kitűnő zeneköltő országos érdemeiről, s mint ilyent él­tette. Lányi Ernő (ki, mellesleg legyen mondva, igen jó meg­jelenés is) rövid, őszinte szavakban éltette a dalkört és karmes­terét. Szőke Sándor Rúd assy János karmesterre, mint a dalköri szorgalom, dr. Maczky Valér aleluökre, mint az egye­sületi összetartás, Kapácsy Dezsőre, mint a dalkör lelkese­désének képviselőjére s az egy. sülét diszelnökére mondott pohár­köszöntőt. A dalkör tigjai ezen estén, mint általában mindig, oly szépen, s oly művészi sikerrel énekeitek néhány dalt, hogy Lányi Ernő legilletékesebb elismerését is kiérdemelték. Az egri dalkör ragaszkodása Lányi Ernő iránt azon régóta táp­lált reményen alapszik, hogy az érseki főszékesegyházi karnagyi álláson való alkalmaztatása esetén az ő művészi tehettségében, országos hírnevében, mesteri művezetésében az egri dalkör igen sokat nyerne. Lányi Ernő jelenleg a székesfehérvári püspöki főtemplom karnagya, de körünkbe kivált jönni, mert itt maga­sabb hivatást lát maga előtt. Őszintén kiváltjuk, hogy sikerüljön fényes tehetségeit az egri jelzővel érvényesíteni. — Szent László király élete és tettei. Szentté, avatásának hét százados évfordulati ünnepélye alkalmából, a magyar népnek és ifjúságnak nefelejcsszálul nyújtja: Babik József, egri egy­házmegyei pap, tanitó-képzö tanár. Eger, 1892. Ara fűzve 40 kr. félvászonkötés 60 kr. egész vászonban 70 kr. — A 96 XII. lapra terjedő füzet Sz.-László király népszerű, vonzó nyelven, ve­lős rövidséggel megirt életrajzán kívül, — a Szent-László-tórsu- lat rövid ismertetését, s néhány szép költeményt is tartalmaz Sz.-László királyról. A derék füzet különösen a gyermekek szá­mára igen alkalmas ünnepi s vizsgálati ajándékul. — Uj könyvkereskedés Egerben. Blay István, aradi jó nevű könyvkereskedő, fiatal földink, több oldalról történt fölhí­vásnak: engedve, közelebbről könyvkereskedését Aradról Egerbe, a Széchenyi- és Szt.-János-utczák s irkán levő Kisbéryféle házba helyezte át. Az uj könyvkereskedés e napokban fog megnyittatni, mint azt a lapunk mai számában olvasható Hirdetés tudatja, melyre fölhívjuk t. művelt közönségünk becses figyelmét. Mi, ismerve Blay István, az uj fiatal könyvkereskedő szakképzett­ségét, szorgalmát, s főleg megbízhatóságát, előre is szép síikért jósolunk az uj könyvkereskedésnek, annyival is inkább, mert főleg az utóbbi időkben, egy ily szolid üzlet szüksé­gességét erősen kezdték érezni mindazok, kiknek a könyv a mindennapi kenyerük. Az uj könyvkereskedést tehát részünkről is a legmelegebben ajánljuk t. könyvásárló közönségünk becses pártfogásába. — Az 1893-ik évre érvénynyel bírandó országgyűlési képvi­selő-választók névjegyzékének összeállítására, az összeíró küldött­ség, a folyó hó 5-én tartott központi választmányi ülésben kö­vetkezőleg alakíttatott meg: Elnök: Meduyánszky Sándor, ren­des tagok: Almásy Felix, Babócsay Sándor, póttagok: Polereczky Gyula, Petravich Ferencz. — Az ember, vagy milyen testünk belseje és hogy miiködnek szerveink. Könnyen érthető test- és élettan, dr. Ebenhoecb után dr. Lendvay Benő, Pozsony várni -gye főorvosa. Stampfel Károly pozsonyi tevékeny könyvkiadó-czég legújabb kiadványa. E mii a maga nemében újnak is, kitűnőnek is, egyaránt mondható. Va­lami egészen uj dolog a szétbontható ábrák. A hátsó boríték belső oldalait ugyanis a fejtől a felső czombig terjedőié» egy emberi alak látható, mely oly módon bontható szét, hogy a tüdőt kívülről és belülről, a gyomrot, a szivet, a lépet, a vesét, a beleket sat. megfelelő helyükön és egymással való összefüggé­sükben teszi szemlélhetőkké. Hozzáadva ehhez a rövidség daczára, a füzet czéljainak teljesen megfelelő és kimerítő magyarázó szö­veget, eme színes, szétbontható ábrákat, főleg orvosok, tanárok, tanítók, iskolák és az önoktatás számára is kiválóan alkalmas tanszernek kell mondanunk. A mű ára — 1 fit 20 (postán küld­ve 1 frt 25 kr.) a tartalmat és a díszes kiállítást tekintve való­ban esélynek mondható. — Az egri épület- és butorvasalási gyár „szabadalma,“ A-helybeli, Braun, Rózsa és tsai ezég épület- és butorvasalási gyára, ez az örvendetesen fejlődő, s úgy gyárüzem, mint kereskedelmi forgalom tekintetében is különösen kitűnő, versenyképes és e mel­lett jutányos gyártmányai által naponta nagyobb tért foglaló fia­tal gyártelepünk, melyet néhány ügybuzgó s vállalkozó szellemű polgártársunk csak a múlt évben létesített, s mely immár az ipar- s kereskedelmi magy. kit-, kormány figyelmét is annyira felköltötte, hogy a gyárat több rendbeli kedvezményben részesí­tette, s állami támogatását is kilátásba helyezte, — közelebbről a magyar kormány részéről szabadalmat kapott egy saját találmánya, uj szerkezetű s igen praktikus szobazárra, mely­nek uiry egyszerű konstrukezióia, mint jutányossága bízvást kilá­tásba helyezi annak rendkívüli kelendőségét. — lég. A múlt csütörtökön, f. hó 5-én délután hatalmas mennydörgés és villámhullás közt, rövid ideig tartó, de igen erős égi háború vonult végig városunk, s a szomszéd községek hatá­rai fölött. A vihar sűrű jégzáporral jött, mely a vetésekben, kü­lönösen a rozsban és árpában jelentékeny károkat okozott. A gyorsan egymást követő villámok egyike a felnémeti külvárosban egy földműves asszony mellett csapott le, aki ennek folytán erős sérülést szenvedett. — Pofozkodó közöshadseregbeli tiszt. Hazaszerte nagy fel­háborodást keltett az az eset, hogy Debreczenben egy közös had­seregbeli tiszt, egy közhonvédet, ki a tisztet fináncznak nézvén, a köteles katonai tisztelgést elmulasztotta, nyílt utczán, a közön­ség szemeláttára, arczul ütött. A kínos eset, a magyar parla­mentben is interpelláczióra szolgáltatott alkalmat. Az interpellá- ezióra, a képviselőház múlt heti üléseinek egyikén, a gyöngél­kedő honvédelmi miniszter helyett Gromon Dezső honvédelmi mi­niszteri államtitkár válaszolt, kijelentve, hogy a kérdéses tiszt elkövetett vétségéért szobafogsággal bűnhődött. Az ellenzék han­gosan követelte a tiszt megnevezését, mit azonban az államtitkár megtagadott,. Erre Horváth Gyula ellenzéki képviselő, heves kifakadással, a kérdéses tisztet nyílt ülésben, súlyosan sértő ki­fejezésekkel illette, mely imparlamentáris kifejezésekért a ház el­nökétől rendreutasítást kapott. E kínos inczidens folytán maga a kérdéses tiszt volt kényszerülve köztudomásra hozni nevét, aki nem más, mint Óváry László, az Egerben állomásozó 60. sz. csász. és kii\ Appel-gyalogsorezred fiatal hadnagya, ki abban az időben, mikor a szomorú affaire történt, Debreczenben volt ro­konai látogatására. Ováry hadnagy, Pilepic és Bittó, Appelgya- logsorezredbeli csá-z. és kir. főhadnagyok által nyomban kihivatta Horváth Gyula képviselőt, kinek segédei: Bolgár Ferencz és gr. Bethlen Bálint országos képviselők, felük nevében készséggel föl­ajánlották a tetszés szerinti fegyveres elégtételt. A két fél se­gédrí közt a kölcsönös megállapodás, bandage nélkül, harczképte- lenségig vívandó kardpárbajban történt, mely a múlt pénteken délután egy budapesti vivő teremben ment, végbe. Mindjárt az első összecsapásnál Óváry hadnagy éles vágást kapott a fülére, és lapvágást, a lapoczkájára, mig Horváth Gyula homloka felső részére kapott kisebb vágást, melynek sebéből a vér szemébe öm­lött. Erre a segédek beállították a vívást s konstatálták, hogy a párbaj a Horváth sebe következtében tovább mm folytatható. Horváth Gyula, miután sebét bekötözték, igy szólt ellenfeléhez: „A parlamentben beállott viszonyok és körülmények oda kénv- szeritettek, hogy ön ellen, hadntsy nr, súlyos sértést kövessek el. Igűn örülök, hogy önti-k fegyverrel adhattam elégtételt, amríyet most sajnálatom kifejezése által ismétlek.“ Úgy az ellen­fél, mint segé lei e lovagias nyilatkozat, felett, elismerésüket fe­jezték ki, s ezzel az ellenfelek, kezet szorítva, távoztak. — Táncztanitás. Alulírott, mint, Mazzantini Lajos, a m. kir. opera ballet,mesterének helyettese városunkba megérkezve, a táneztanitási tanfolyamét hétfőn május 9-én 6 órakor a reális­kola-épületben, földszint megkezdem. A ki a legdivatosabb tán- ezokat elsajátítani óhajtja, jelentkezzék d. e. 12 —2-ig Csiky Sándor utcza 12. sz. a. Ziegler Dávid, Mazzantini Lajos m. kir. operai ballet mester helyettesénél. f!

Next

/
Oldalképek
Tartalom