Eger - hetilap, 1891
1891-10-06 / 40. szám
324 kalmazkodnunk, akkor figyelembe kell vennünk, hogy a zóna-idő huszonegy perczczel késik a mi csillagászati időnk szerint igazított óráinkhoz képest; vagy megfordítva a mi óránk 21 perczczel korábban jár, mint a zóna-óra. Idejegyezzük még némely, hozzánk közelebb eső, s üzleti összeköttetéseknél fogva Egerhez szorosabb viszonyban álló helyek csillagászati s zóna idejének egybehasonlitását a ministeri rendelethez csatolt táblázatos kimutatás szerint: Midőn a zónaszámi tás szerint déli 12 óra van, akkor: Kassán vau 12 óra, 24 perez. Debreczenben van 12 óra 26 perez; viszont, ha a helyi időszámítás déli 12 órát mutat, akkor a zóna-idő: Kassán 11 ó. 36 perez. Debreczenben 11 ó. 34 p. E tárgyra nézve a „Bp. H.“-ban a következő érdekes dolgokat olvassuk : Ez a zónaidő kivételképen nem a Baross találmánya. Nemzetközi konferenczia állapította meg, végét vetni annak a tömérdek sok alkalmatlanságnak, melyet a helyi idők eltérése okozott. Eddig, ha az ember Budapestről Olaszországon át Pá- risba ment, zsebóráját a következőképpen kellett igazgatni, hogy a menetrenddel boldoguljon: Csáktornyánál 18 perczczel hátra, mert az osztrák vasúti vonalakon a prágai idő érvényes, és mikor Budapesten dél van, Prágánál még csak 11 óra 42 perczet mutat az óra. Udinében ismét 8 perczczel hátra, mert az olasz vasutak a római kapitólium órája szerint járnak, s mikor Prágában delet harangoznak, Kómában 11 óra 50 perez van. A mont- cenisi alagútból kiérve, a zsebórát ismét 41 perczcel kellett hát- raigazitani, mert Modenában már a párisi óra uralkodik s mikor Párisban dél van, Rómában még csak négy perczczel múlt el egynegyed tizenkettő. így kellett lassankint kiegyenlíteni azt az 1 óra 7 perez időkülönbséget, mely Budapest és Paris között van. S mikor visszafelé jött az ember, ugyanezt a proczesszust csinálta Aégig, csakkogy megfordítva, Mindmostanig huszonegyféle vasúti idő volt Európában: Greenwich, Páris, Brüsszel, Amszterdam, Stockholm, Karlsruhe, Stuttgart. München, Ludwigshafen (Rajna-Pfalz), Bern, Prága, Budapest, Pétervár, Moszkva, Varsó, Bukarest, Kóma, Konstantinápoly. Szaloniki és Mosztár heljú ideje szerint. Ezentúl csak négy zóna-idő lesz, melyek mind egy-egy órával különböznek egymástól. Az egész rendszer alapja pedig a greenwichi idő. Manapság már csaknem az egész müveit világ elfogadta, hogy a kiinFelértünk a Kis-Egedre, hol Archeológusunk egy őskori telepre tett figyelmessé, amit e helyen talált kő-eszközök, edények, a tűzhelyek maradványai (nehány példány gyűjteményében is van) s különösen mintegy 400 lépés hosszú kőgát is, mely az őstelep belső fala lehetett, a legnagyobb valószínűséggel bizonyítanak. — A fal romladéka is fényes bizonyitéka az emberi kéz nyomainak. — A természet formál nagyszerűt, csodálatra méltót az egész emberiségre kiható czélzattal; de itt világosan kivehető az emberi tervszerűség, az öufentartás, a védekezés munkája. Ismét a: mi végre? kérdés merült fel. Archeológusunk alapos valószínűséggel magyarázta, hogy ezen őstelep egy erőd volt, hivatásul arra, hogy a Szihalom-osto- rosi völgy vonalát őrizze az alföldről és Szí ha lomról feltörekvő népek ellenében. — Állításának igazolásául analog eseteket hozott fel, hogy t. i. ugyan ilyeneket észlelt síkságokra nyíló hosz- szabb völgyek fejénél, mint pl. a baktai, siroki, hóri, hámori stb. völgyeknél. A szőlő-kultura, s a kőfejtés ezen történelmi helyünket is erősen megdézsmálta. Ennyi elég volt egy lélekzetvételre. A kis társaság letelepedett, s Comtnisvoyageurünk méter hosszú távcsövéből nézte városunk s a vidék egy-egy pontjait. — A távcső kitűnő volt, egyes lakásokba beláttunk, a mint az üres fekete kávés csésze hevert az asztalon, s a kerevetről emelkedett fel egy-egy alak, szemeiből az álmot dörzsölgetve, s ha a mimika nem csalt, könnyen leolvasható volt: hova, merre menjek? Most meg a kis kiránduló társaság mosolygott. Nekünk megvolt a tervünk. Fel! Fel! volt a jelszó. — Még egy pohár üdítő, s rögtönzött rigmusok után, a karaván haladt. A két Eged közt vitt utunk, rövid szemlét tartva azon helyen, mely még a múlt század térképein is jelentékeny tónak van feltüntetve. Archeológusunk természetes következtetéssel itt dúló pontul szolgáló déllő a greenwichi csillagvizsgálótorony pas- sage-ínstrumentumának kifeszített pókfonalán megyen végig. E műszer mellett áll az óra, melyhez a tengerészek a maguk kronométerét igazítják, hogy az óceánokon hajózva ki tudják számítani, hogy mely hosszúsági pontján vannak a fóldgömbnek. Mert a hosszúsági helymeghatározás fő eszköze az időkülönbség. A föld huszonnégy óra alatt egyszer fordul meg maga körül és 360 déllő metszi végig. Két-két délló között az időkülönbség 4 perez. Tizenöt déllőfok e szerint már egy óra különbség. Vagyis mikor Greenwichben dél van, Cataniában, mely a 15-ik keleti meridiá- nus alatt fekszik, egy az óra, Kronstadtban, mely a 30-ik fok alá esik, kettő; a Greenwichtől tizenöt fokkal nyugatra levő Iz- land szigetén pedig még csak tizenegyre jár. Magyarországra, Ausztriára, Németországra, Szerbiára és Törökország nyugati részére nézve a greenwichi keleti délló 15-ik fokának ideje lesz érvényes október elsejétől fogva. A brassai magyar ember tehát ugyan a szerint az óra szerint fog vasútra szállani, mint a karlsruhei német. A magyar azonban majd 42 perczczel hátraigazitja az éráját, nehogy közel három fertály órával az indulás előtt érkezzék a pályaházba; a német pedig kénytelen lesz kerek tel órával előbbre tolni a mutatót, ha nem akar lekésni: mert a két város között körülbelül öt negyedóra az időkülönbség. Európában kevés olyan szerencsés hely van, mely épp a greenwichi 15-ik déllő alá esik, tehát igazi ideje egy a zónaidővel. Ezek az irigylésreméltó pontok, a hol nem lesz semmi félreértés, semmi zavar: Langö norvég sziget, Stettin városa, Münchengrätz cseh városka. Gmünd osztrák fain, Pago dalmát sziget, Celenza olaszországi helység és Szicília szigetén Catania. Másutt miudenütt igazgatni kell az órát. Nálunk Magyar- országon 44 perczen belül fognak történni ezek a regulázások, mert annyi az időkülönbség legnyugotibb és legkeletibb városunk: Fiume és Brassó között. És pedig Fiúmét kivéve mindig hátrafelé, mivel hazánk a zóna-mefidianustól keletre esik. Ebből megvan az a kétségtelen hasznunk, hogy" ha a helyi óra szerint is intézzük indulásunkat, sohasem késhetünk le a vonatról. A ki Budapestről Konstantiuápolyba utazik, Bulgária határán kénytelen lesz egy egész órával igazítani zónaidőt mutató zsebóráját, mert itt már a 30-ik déllő ideje érvényes. Ha pádig Párisba megy, az első franczia állomáson majd azt veszi észre, hogy órája épp egy teljes órát késik; mert ott viszont maga a greenwichi idő szerint fognak számítani, ha t. i. a francziák is elfogadják e rendszert, mely kétségtelenül igen egyszerűvé teszi a vasutak, telegráfok, posták mosfanig annyiféle időszámítását. is védekezési vonalat gyanittat, mert e tónak természetes lefolyása a csurgó-kút felé lehetett, melyet már maga a csurgó-kút képződése is mutat; — s igy természetellenesen volt vezetve a két Eged közé, hol valószínűleg tavakban volt összegyűjtve s a Kis Egedet elszigetelte éjszakkeletről és nyugatról. Tovább menve ismét a hagyomány árva gyermekével találkoztunk. A Lebuj Kovácsféle szellőben levő keresztnél — mint mondják sok — emberi csontvázra akadtak, melyek koponyával mind keletnek voltak fordítva, ugyanott több réz-eszközt és vas fegyvert találtak. — A Historikusunk az egri törökök és a diósgyőri vitézek összeütközési helyének véli. Majd az elpusztult Szőllöske falu helyére értünk. — Alig volt időnk kiábrándulni az őskor távol homályából — a középkor emlékei között állottunk. Historikusunk ült a felolvasó asztalhoz, a sárgult oklevelek, a foszlányos codexek, a poros könyvek ide vonatkozó részét — élvezetesen s vonzóan adta elő. Szöllőske IV. Béla által kiadott (1261.) s az egri püspökségre vonatkozó — második alapitó levélben is falunak van említve. A „Liber S. Johannis“-ban Szőllőske, mint plébánia van feltüntetve (. . . . ab Oriente vineam Plébániáé Zeölöskieu- sis.) Ugyanitt, kitűnő s nagy terjedelmű szülőhelyként, van említve, hol több egri plébániának volt szőllője. Most már a sző szoros értelmében megfelel nevének, s valóban szőllőske, sző 11 öcs ke; — s fájdalom, rövid idő múlva, ennek is csak történelmi múltja lészeu, s középkori cserép-edény darabokat vihet magával Klio iker-testvére, az Archeológia. Fáradságos úton jutottunk a szőllőskei határban levő két Czakó-kőhöz. — A Czakó-kő széles homloku ryolit-sziklate- lepből áll, melyet az idő vasfoga már nagyon megkoptatott, s az ősemlékekből emitt-amott hagyott néhány vakablak nagyságú fülkét. — Az egyik Cjzakó-kö az emberi kéz nyomait tisztán mutatja. Gulaszerű emlékkőnek látszik három fülkével.
