Eger - hetilap, 1884

1884-07-31 / 31. szám

290

hogy dolgozza ki ennek a tervnek az alapjait, bizonyos pontokban módosítva az angol budget-javaslatot, más pontokra nézve pedig összeegyeztetve az angol és franczia megbízottak felfogását a konferenczia többi tagjainak imént nyilvánult fölfogásával. Wad- dington elfogadta a megbízást. Az esetre, ha Waddington tervezete nem lenne elfogadható, a nagykövetek fen tartották magoknak egy javaslat benyújtását, mely Egyiptom ügyeinek ideiglenes rende zését foglalná magába.

Angliában óriási mérveket öltenek a felsőház ellen való agitácziók és népgyülések. Tudvalevő, hogy az angol felsőház visz- szavet ette a választási bilit, melyet a képviselők háza nagy többséggel fogadott el. A választási jog nagymérvű kiterjesztéséről volt ebben a biliben szó.

Páris, jul. 26. A szenátus mai ülésén 173 szavazattal 16 ellenében egy módositványt fogadott el, mely szerint a kamara határozatának megf'elelőleg az alkotmányát vizsgálásáról szóló törvényjavaslatból törölte azt czikket, mely a szenátus választási módozatára vonatkozik. A jobboldal nem vett részt a szavazásban. A VIII. czikk tárgyalásánál az előadó konstatálta, hogy a bizottság és a kormány ama közös óhajt táplálják, hogy megoldás jöjjön létre. Nehézségeket csupán ama biztosíték feltalálása képez. hogy a kamara többsége nem lépi áta congressusban megállapított programmot. Ferry miniszterelnök a kérdés megoldására vonatkozó szakasznak uj szövegezését jelenti be. Indítványozza, hogy a szenátus tárgyalásait halaszsza el csütörtökig, hogy időközben a kamara újabb határozatot hozhasson, mely a szenátusnak komoly biztosítékot nyújt.

A franczia képviselő ház a kormány ama javaslatával foglalkozott, hogy Abd-el-Káder családjának 80,000 franknyi évdij at szavaznak meg. Treille ellenezte az indítványt, mert Abd- el-Kadernek két fia ellenséges érzülettel viseltetik Francziaország iránt. Ferry erre azt feleié, hogy a kormány nem az algéri, hanem a keleti politika álláspontját foglalja el, midőn az évdijat meg akarja szavaztatni, ezzel csak ügynökeinek tanácsát követi, kik mind azt állítják, hogy ennek megadása bölcs politika ténye lenne. Abd-el-Kader családja, Szíriában 3—4000 embert képvisel, a kik franczia alattvalók s Francziaországgal rokonszenveznek. A két legidősebb fiúnak, kik atyjok franczia baráti érzelmeiben nem osztoznak, nem is lesz részök Francziaország bőkezűségében ; ezek egyébiránt Törökországtól kapnak évdijat. A miniszter végül sürgősen kéri az összeg megszavazását, mire a ház többek meghallgatása után 311 szavazattal 143 ellen a miniszteri előterjesztés értelmében határozott.

Berlin, jul. 25. Az utolsó időben számos orosz embert uta- sitottak ki Berlinből, kik már évek óta laknak itt; a többieknek is csak egy évre vagy rövidebb időre engedték meg az itt tartózkodást. A rendőrség mindenütt összeiratta az oroszokat. A kiuta- sitásoknak nem adták külön okát, s néhány rendeletet vissza is vontak az illető oroszok kérelmére. A rendőrségnek e váratlan intézkedései nagy feltűnést keltenek.

Berlin, jul. 25. Az idevaló rendőrség számos itt élő oroszt kiutasitott részint egyenesen, részint olykép, hogy nekik a Berlinben való tartózkodásra egy év tartamán belüli időre adtak csak engedélyt. E kiutasitási rendeletek minden osztályt sujtnak, olyanokat is, kik már évtizedek óta itt laknak s német nőket bírnak feleségül. A rendőrség vonakodik felvilágosítást adni ezen nagy izgalmat keltő rendeletek okai felől. A rendőrség privatim csak annyit mond, hogy nem politikai, hanem felekezeti indokok forognak szóban, s nem is Oroszország kezdeményezésére történik a dolog, hanem kizárólag helyi rendszabályról van szó.

A czár varsói útjáról, melylyel a legutóbbi merénylett hírek után egyszerre elhallgattak, most ismét beszélnek. Varsói jól értesült körökben ugyanis úgy tudják, hogy a czár Gacsi- nából egyenesen Skisrnievicébe fog menni. Innen Granicába megy (Galicia határára) a hol Ferencz-József császár királylyal fog találkozni. A két uralkodó azután együtt Varsóba menne, onnan pedig Alexandrovoba, a hol meg Vilmos császárral találkoznának.

A Törökországban levő idegen posta hivat a- 1 o k kérdése egyre komolyabb politikai fontosságú nemzetközi iigygyé növi ki magát, annyira, hogy Berlinből már a hatalmaknak egy ez ügyben való együttes felszólalását jelzik. Eddigelé legerősebben ellenzi a porta ama követelését, hogy az idegen postahivatalok zárassanak be, Anglia, — a konstantinápolyi angol körökben ezt a követelést épenséggel teljesithetetlennek mondják. A mi nevezetesen a Pérában lévő osztrák-magyar postahivatalt illeti, ezt a porta karhatalommal egyátalában nem zárhatja be, mert ez a hivatal a nagykövetségi palotában, tehát a diplomácziai viszonyok fen tartása mellett sérthetetlen területen van. Magok a

törökök úgy okoskodnak, hogy a kapitulácziók csakis Oroszországot hatalmazták föl arra, hogy török területen saját futárjai által postaszolgálatot szervezzen. Ezt a szolgálatot az úgynevezett orosz postás-tatárok teljesítették. Ennek megszüntetése óta azonban Oroszország lemondott jogáról. A többi hatalmak postáinak jogosultságát — a Porta véleménye szerint — semmiféle szerződés vagy kötés nem igazolja.

Szófia, julius 25. Megbízható forrásból a szerb-bolgár viszályra nézve a következőket közük : A közvetítő három császári hatalmasság Brejovonak Bulgária részéről való megszállását igazolatlan eljárásnak tekinti. Ezt a pontot Szerbiához tartozónak ismerik el, azonban a jövendőbeli viszályok kikerülése kedvéért a mellett vannak, hogy Szerbia azt pénzbeli vagy területi kárpótlás mellett engedje át Bulgáriának. A menekülők ügyében a hatalmak azt határozták, hogy a bolgár kormány köteles őrködni a fölött, hogy a szerb emigránsok onnét Szerbiát ne háborgassák.

Brüsszeljük 25. A belügyminiszter az elemi oskolákra vonatkozólag törvényjavaslatot terjesztett be, melynek az a czél- ja, hogy a nyilvános községi oskolák fokonkint felekezeti oskolákkal helyettesittessenek. és a népoktatás az egyháznak adassék át.

Brüsszel, jul. 25. A külügyminiszter a jobboldal helyeslése és a baloldal ellenzése között törvényjavaslatot terjesztett be, mely a pápai székkel való diplomácziai viszonyok helyreállítására szükséges hitel engedélyezését kéri.

Az abessziniai rabszolgakereskedés elnyomását czélzó angol-abessziniai szerződésben, mely e hó 12-én nyert szentesítést, János király kötelezi magát, hogy területén megtiltja a rabszolgák vásárlását és eladását, behozatalát és kivitelét; kötelezi magát továbbá, hogy a mennyire csak hatalmában áll, oltalmazni fogja a szabadon bocsátott rabszolgákat és szigorúan fog büntettetni mindenkit, a ki őket zaklatni vagy ismét rabszolgákká tenni megkísérli.

Arábia paczifikálására nézve, mint Konstantinápolyból jelentik, a minisztertanács fontos határozatokat hozott. Az arabs tartományokban szerte elhelyezett török csapatokat mozgósítani s egy nagyobb szabású együttes akczió czéljából összponto- sitani fogják.

HIRFÜZÉE.

— Búcsú. F. hó 26-án, Anna-napján, a szürke-nénikék templomában egyháznapja volt, mely alkalommal a körmenetet, melyben az ajtatoskodók nagy számmal vettek részt, ftő Zsendo- vics József, prépost-kanonok ur ő nagysága vezette s a nagymisénél is ugyanő pontifikáit.

— Térzene. A helybeli katonai zenekar ma egyhete az érsekkertben megint térzenét adott. A darabok meglepő preczizió- val voltak játszva. Valóban dicséretre méltó a zenekar derék karnagyának a próbáknál kifejtett fáradhatlan buzgalma, mely a zenekar tagjainak teljesen összhangzó játékát eredményezi.

— A miskolczi országos dalárünnepély a f. 1884. évi augusztus hó 6-tól 11-ig tarttatik; napi és sorrendjét fentebb egész terjedelmében közöljük. Az ünnepélyen 42 tagegylet vesz részt, mintegy 900 működő taggal. A versenyre 17 egylet jelentkezett, u. m.: a debreczeni. egri, jászberényi, kassai, kecskeméti, kolozsvári Hilaria, munkácsi, pesti nemzeti dalkör, pécsi, rimaszombati,

s.-a.-ujhelyi, szatmári, szentesi, szegedi dalárda, szegedi polgári dal egyesület, szegszárdi és ungvári dalegyletek. Az augusztus 11-iki disz-hangversenyben közreműködnek : Abrányiné, Wein Margit, Spányi Lenke, Hajós Zsigmond és Ney Dávid, a magyar kir. opera tagjai, továbbá Juhász Aladár zongora-művész, Zer- dahelyi Olga hegedű-művésznő és Rigó Ferencz hegedű-művész. Ábrányi Emil ünnepi prologját, Hubay Aranka fogja elszavalni.

— Uj találmány. E napokban egy egészen uj, eredeti találmányt, Kubicza A. környékünkben erdőtiszt összeadó gépét, mutatták be szerkesztőségünkben s egyúttal próbát is tettek vele, melynek eredménye meglepő volt. E gép egyszerű leolvasás és kényelmes kézmozdulat által egyszerre kettesével adja egymáshoz a számokat, melyeknek végösszegét a gép egy arra való pontján csalhatatlan biztonsággal le lehet olvasni. A gép mint ilyen hivatva lesz az emberi agyvelőt egy nehéz és gyakori munkától megkímélni s annak munkaerejét más és magasztosabb feladatokra megtakarítani s ily értelemben mi azt szerencsés és nagy jövőnek elejébe néző találmányképen üdvözöljük. A gép szabadalma az osztrák-magyar birodalom területére folyó évi április

5-én jelenttetett be s tudtunkkal Zohor és Neszvadba urak ide