Eger - hetilap, 1883

1883-05-31 / 22. szám

213 „Azt bizonyítja ez — mondja a nevezett hírlap — hogy az egész világ elismerte a czár nemes szándékait, kinek loyális politikája és törekvése népe helyzetének erkölcsi és anyagi javítására irá­nyul. A sajtó számos képviselőjének jelenléte is nem csekély fon­tosságú. A czár moszkvai fogadtatása az orosz népnek uralkodó­ja iránt érzett szeretetét és az utóbbi években világgá bocsátott roszakaratu hírek alaptalan voltát bizonyítja. Vajha az igazság Oroszország iránt magának utat törne és a fejedelmek baráti kö­telékei megerősödnének. A moszkvai ünnepély a béke ünnepe, a szó legszorosabb értelmében.“ Moszkva, máj. 24. A vasárnap végbe menendő czári ko­ronázás ünnepélyes kihirdetése ma vette kezdetét. A hirdetést kürtösök és hírnökök végezték. P é t e r v á r, máj. 26. A nihilista és egyéb forradalmi pár­tok a koronázás alkalmából közös manifesztumot intéztek az orosz néphez, melyet óvnak a koronázásban való részvételtől s az uj korszak bekövetkezését helyezik közel kilátásba. A kiáltványt a legszigorúbb rendőri intézkedések daczára Oroszország nagyobb városaiban ezrével szórták ki. ügy látszik, külföldön nyomták s igy csempészték be a határokon. Moszkva, május 27. A minden oroszok czárja megkoroná­zásának aktusa minden zavar, vagy véletlen eset nélkül, a meg­állapított programm szerint ma ment végbe. A néhány nap óta aggasztóan szakadó zápor tegnap este elállt. Hét órakor 21 ágyulövés, siketitő harangzúgás jelenté, hogy a koronázási szertartás az Uszpenszkij-székesegyházban elkezdődött. A román válasz Granville márczius 10-iki jegyzékére, visszautasító. Első sorban kiemeli a dunai kérdés államjogi olda­lát, azt, hogy a hatalmak Románia nélkül határoztak a Romániá­ra nézve oly fontos ügy fölött. A folyami rendőrséget illetőleg ki­jelenti a román kormány, hogy visszautasítja Ausztria-Magyaror- szág igényeit, a mennyiben Ausztria-Magyarország anyagi jogát hánytorgatva lép föl. Románia csak akkor egyezik bele ez igé­nyekbe, ha Ausztria-Magyarország, mint Európa meghatalmazott­ja, fog föllépni. A jegyzék végre elmondja, hogy a londoni kon- ferenczia a legnagyobb kíméletet tanúsította Oroszország iránt, Románia jogait ellenben korlátozta. Pár is, máj. 27. A francziák megkezdték az ellenségeske­dést Madagaskar szigeten; elfoglalták Sakalavát és Majungát, mi által nyitva az ut előttük Tananariváig, a fővárosig. K h i n a el van határozva, hogy fegyveres erőt küld a Ton- kingban lxarczoló franczia csapatok ellen. A pekingi franczia kö­vetnek megküldték útleveleit, a párisi khinai követ visszahivatott. Khina határain csapatokat összpontosítanak. A spanyol s a portugál király közt legközelebb ta­lálkozás volt Madridban. Ez alkalommal a spanyol király a por- tugálit mint vendégét és szövetségesét köszöntötte fel. Országgyűlés. A képviselőháznak pénteken élénk ülése volt, Elsőben Irányi Dániel indokolta a csángók érdekében tett indítványát, Tisza a miniszterelnök hangsúlyozza, hogy a kormány eddig is megtette a telepítés körül a szükségeseket, meg fogja tenni ezentúl is, kéri tehát Irányit, hogy vonja vissza indítványát. Irányi Dániel erre kijelenti, hogy megnyugtatva érzi magát a miniszterelnök nyilat­kozata által, és indítványát visszavonja. A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslaton a főrendek által tett módosítások elfogadtatván, tárgyalás alá vétettek a kérvények. Végül Trefoil miniszter válaszolt Thaly Kálmán inter- pellácziójára a múzeumban tervezett átalakítások tárgyában. A válasz tudomásul vétetett. A képviselőház másnap folytatta a kérvények tárgyalását. Ezután a főrendiház módosításai a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag vita nélkül elfo­gadtatván, Bartlia Miklós két rendbeli mentelmi ügye intéztetett el; a ház a képviselő mentelmi jogát mind a két ügyben felfüg­gesztette. Végül Széchenyi Pál gr. miniszter válaszolt Irányi interpel- lácziójára a munkások lakásviszonya tárgyában és Göndöcs inter- pellácziójára a felállítandó népbankok tárgyában, Tisza miniszter- elnök pedig a Nyíregyházán felállítandó vámsorompó ügyében fe­lelt Kállay János interpellácziójára. A miniszteri válaszokat az interpellálok és a ház is tudo­másul vették. A főrendiházban kihirdettetett a királyi leirat, mely- lyel ő felsége a főrendiház elnökévé S zőg y ény-M á ri c h Lász­lót, másodelnökévé pedig Cziráky János grófot nevezte ki. E hó 28-án az országgyűlés mindkét házában kihirdettetett a kir. leirat, melylyel ő felsége a jelen ülészszakot bezártnak s egyszersmind a harmadik ülésszakot f. é. szept, 27-ére összehi- vottnak nyilvánítja. A képviselőházban a kir. leirat kihirdetése után az elnök be­mutatta jelentését az ülésszak főbb mozzanatairól s azután kö­szönetét mondva a beléje helyezett bizalomért, az ülést bezárta, A főrendiházban az elnök rövid vissapillantást vetett a le­folyt iilészszakra, mire az ülés hasonlókép véget ért, Színészet. I. Szombaton, május 26-án Offenbaclmak egy, nálunk eddig be nem mutatott operetteje „Genovéva“ adatott. A mü úgy tar­talmilag mint zmeileg is, úgy látszik, szándékosan oly czélból íratott, hogy elbukjék. Alig van benne valamire való szerep. Leg­nagyobb feladat jutott benne N é m e t h y Gizellának, ki kezdő létére hatalmasan küzdött a sok alakítással. Majd mint agg al- chimista csodagyógyitást mivel, majd mint Gratioso balladát éne­kel, majd mint fekete lovag bárbajt viv a középkor modorában; majd mint Izuline, végre mint czigány jósnő lép föl. Némethy Gizella, ki minden fölléptekor szembetűnő haladást ta­núsít : úgy az ének. mint az alakitás, játék és declamatio tekinte­tében : ez úttal is haladást tanúsító sikerrel oldá meg nehéz fel­adatát. Kosztümjei különösen meglepők, úgy változatosságuk, mint gazdagságuk és ízletességük szempontjából. Legszebben énekelte ez este a balladát, melylyel bő tapsot aratott. A nevezett jeles művésznő, Némethy Gizella e hó 16-án jutalom- játéka alkalmával is, — midőn „Dunanan apó“-ban Pamela szerepét adta, köztetszést aratott s azon alkalommal tisztelőitől két díszes koszorút kapott — egyiket szép fehér szalaggal, melyre arany be­tűkkel ez volt Írva: „Némethy Gizellának tisztelői 1883. május 16.“; — a másik koszorú pedig, igen díszes vörös szalaggal, e felírást tüntette elő : „A szorgalom és tehetség elismeréséül. 1883. május 16.“ T ovábbá tisztelői két igen díszes virágcsokorral tisz­telték meg, s számos ovatióban — tapsok és kihívásokban, — részesítették. II. Kedden: Hegedűs Z s. jutalmára Meilhac és Halévy bohózata: „Tricoche és Cacolet“ adatott, nem épen nagy számú, de válogatott közönség előtt, Hegedűs Zs. (Cacolet), valamint Völgyi Gy. (Tricoche) a folytonosan változó maszkok és jelmezek ügyes alakításában, s az egy jellemnek különféleségekbe hajló idomitásábaa ügyesen jártak el, s játékuk egy színvonalon áll vala, ha Hegedűs, játékának kissé több elevenséget kölcsönöz. Pálfiiié (Vissinie) ügyes kis komorna volt, Szerdán Szigethy 2 felvonásos mulattató vigjátéka : „Sze­relem és örökség“ adatott Völgyi György színigazgató fel­léptével. Völgyi Gy. (Kaczér Tamás) a humoros vén huszár szerepét ügyesen s élethüséggel adta, ;A darabon keresztül húzódó cselekmény fonalát Hegedűs Z s. (Árpád) és P á lf i n é (Flóra) elevenséggel párosult simasággal gombolyították le, s általában véve a szereplők mindnyája beletaíálta magát helyzetébe, minek jele volt a közönség viharos tetszése. Ez alkalommal került szilire Lipcsey Ádám „Rozsdás vas“ czimü dramolettje. Nagy kár, hogy az ifjú Írónak első kísérlete ily erős próbakőre Tétetett ki, a mennyiben egy alkalommal került a közönség bírálata elé, Szigethy fentebb említett vigjátéka jeles drámai alkotással. — Első kísérletnek megjárja, s hálátlansággal kell vádolnunk a kö­zönséget, hogy oly hidegen s minden tetszésnyilvánítás nélkül fo­gadta városa szülöttjének alkotását. Csütörtökön Roseu Gyula vigjátéka: „a IX. parancso­lat“ került szinre. A főbb szerepeket Völgyi és Rózsán é alakiták. Előbbi mint mindig, úgy ez alkalommal is színpadi ot- honossággal játszta le szerepét, — ugyanezt mondhatnék Rózsá- néról is, ha ez alkalommal a túlzás hibájába nem esett volna. Hegedűs (Tonner) és Völgyiné (Kamilla) játékuk sikerült. — Űrnapján f. hó 24-én a kér. egyház egyik legszebb s legnagyobb ünnepén, a kedvezőtlen idő miatt, a rendszerint külső oltárokhoz vezetett fényes egyházi szertartás az idén a székes- egyházban tartatott meg. — A szertartást Érsek ur ő excel­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom