Eger - hetilap, 1883
1883-05-24 / 21. szám
Hl — 206 — ző Salagovics Géza és Hiibs János, számvizsgálókul Scheller Sámuel és Vilmány Imre, ülnökökül, Kánicz Dezső, Horváth Ferencz, Stern Mór, Neubauer Sámuel, Máté János, póttagokúi Havelka Venczel, Magyar János, Fülöp Lajos, Hörnyék Lajos, Mayercsák János, jegyzőkönyv hitelesítésre Koncz János és Kiinga Imre urak. A Budapesten, junius 17-én tartandó küldöttek gyűlésére megválasztattak Szabó Sándor, Kánicz Dezső, Hübs János, Horváth Ferencz. Szabó Sándor, meghatalmazott. — Vallás- és tanulmányi alap. A hivatalos lap közli a következő királyi kéziratot: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, a vallás- és tanulmányi alapi ideiglenes felügyelő és ellenőrző bizottság elnökévé okányi Szlávy József koronaőrt kinevezem. Egyúttal ezen bizottság működési tartamát 1884. évi november 1-éig meghosszabbítván, a bizottságba 1880. évi junius 18-án kelt elhatározásommal kinevezett tagok megbízását ugyanazon időre kiterjesztem és a bizottságban üresedésbe jött helyre Berzeviczy Albert orsz. képviselőt a bizottság tagjává kinevezem. Végre ezen ideiglenes bizottság szervezete tárgyában 1880. évi május 21-én kelt leiratom módosításával a tagok számát 18-ban megállapítván, elrendelem, hogy az alapítványi ügyeknek a minisztérium kebelében előterjesztésével megbízott tanácsos, a közalapítványi ügyigazgató és a miniszteri, mint egyszersmind alapítványi számvevőség igazgatója a bizottságban, mint a többi tagokkal egyenjogú tagok hivatalos minőségüknél fogva helyt foglaljanak. — Kautz Gyula, az osztrák-magyar bank újonnan kinevezett alkormányzója, Bécsbe utazott, ahol hivatalába való ünnepélyes beigtatása megtörtént. — A honvédelmi ügyek. A hadi szolgálmányok tárgyában alakított bizottság, melyben képviselve vannak az összes minisztériumok, minap ülésezett. A törvényjavaslatot, mely előtte fekszik, már 1869-ben dolgozta ki e hadügyminisztérium, de ez már sok módosításon ment át. Nagy fontosságú intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy háború esetén mit rekvirálhat a katonaság és pl. nagy szükség esetén mint értékesítheti az ország megvédése érdekében a nemzet minden eleven erejét, minden munkára és hasznos szolgálatra képes emberét. Ami a népfelkelés szervezését illeti, erre nézve van már tizenöt év óta törvényünk, de a szervezés részleteiről még szabályrendeletet kellene alkotni. A rosszul szervezett, rosszul begyakorlott népfelkelés az ellenségnek nem sokat árt: ütközetben tömegesen hull el; ha pedig elfognak egy csapatot, főbelövik az embereket, mint például a porosz-franczia háború alatt a francz-tireuröket; a hadijog oltalmát a népfölkelés harezosainak csak nemzetközi egyezmény által lehetne biztosítani. A honvédelmi minisztérium most azzal foglalkozik, hogy tanulmányozza a tervezeteket, melyeket a népfölkelés tárgyában Európa különféle államaiban kidolgoztak. — A vetések állásáról a földmivelési minisztériumhoz máj. 8— 15 közt beérkezett hivatalos jelentések átalában kedvezőknek mondhatók. Az ősziek nagyobbrészt jól állanak; ellenben Bars, Gömör, Liptó, Mármaros, Győr, Komárom, Sopron, Tolna. Vas, Heves, Pest, Alsó-Fehér, Szilágy és Szolnok-Doboka megyék több vidékén az őszi vetések részben a fagyok, részben a sok esőzés folytán főkép a lapályos fekvésekben megritkultak. A tavaszi vetések átalánosságban kielégítő módon fejlődnek. A herefélék a téli időjárás folytán kivált a felső megyékben szenvedtek. A gyümölcsfák csaknem kivétel nélkül mindenütt igen bő termésre nyújtanak kilátást. Takarmányhiányról még mindig panaszkodnak némely erdélyrészi megyéből. Különféle rovarkárokról Mosony, Békés, Krassó-Szörény, Temes és Toroutál megyék egyes vidékeiről érkeztek tudósítások, az okozott károk azonban mindeddig nem nagy jelentőségűek. — A köhögés ellen. Angol tisztek és téritők, kik az utóbbi időben zulu földön tartózkodtak, a benszülötteknél olyan szert fedeztek fel, mely a köhögési hurutot rövid idő alatt s biztosan meggyógyítja. A gyógyszer recipéje a következő: 500 gramm le- hántott, többször bevágott egész vöröshagymát egy liter vízben 80 gramm mézzel és 400 gramm meliszczukorral 3—4 óra hosz- szat főznek s aztán a vegyűléket lehűlni hagyják, majd átszűrik igen finom szitán s az átszűrt lét üvegbe folyatják, melyet jól eldugaszolnak. Ebből a léből, melyet langyosan kell tartani, a beteg naponta 4—6 kanállal vesz be, — Miniszteri szemle. Kemény Gábor báró közlekedési miniszter, Baross államtitkár, Bánífy Béla gr. mint a közlekedési bizottság elnöke és Tolnay Lajos a magyar államvasutak főigazgatója kíséretében megszemlélte az „Orsz. Ért.“ szerint, az épülőfélben levő bpesti központi személyindóházat, hol az építkezések és tervek beható megszemlélése után a józsefvárosi indóházba hajtattak. Innen a társaság külön vonaton Kőbánya érintésével, hol rövid időre kiszálltak, Rákosra ment. Itt a kibővített állomásépületeket, az ujszászi kiágazást és az állomás többi uj berendezését vették szemle alá, melyek a fokozott forgalom szempontjából léte- sittettek volt, — „ Füllentő, “ városunkban a múlt évekből ismert élezlap, Budapesten e hó 15-étől keltezve ismét megjelent. — ,.Tátravidék“ czimmel díszes kiállítású lap indult meg Uj-Tátrafüreden. Leginkább a gyógyfürdőtannal és turisztikával foglalkozik. A minden hó 1-én és 15-én megjelenő közlöny előfizetési ára mostantól kezdve deczember végéig 3 frt 75 kr. Szerkesztője N. Szontagh Miklós. •— Gyilkosság. Gáspárdi György egri földmives legény f. hó 15-én Vancsai György szerencsi kir. járásbirósági hivatalszolgát — állítólag atyját — a mint ez, az éjjeli vonathoz kifelé ment, a város végén, fejszével agyon vágta. — Vancsai György rögtön meghalt, — Gáspárdi György elfogatván, a törvényszéknek adatott át, — A borpiaczról. Most hogy a félt fagyos szenteken túl van a szőlő szerencsésen, mindenki igyekszik tavalyi termésén túladni s e miatt a borárak ismét alább estek. Könnyű asztalibor hektoliterje Buda vidékén 9—11 frt, Versecz és Fehértemplom vidékén 9—11 frt, Balaton mellékén 8.50—12 frt, Nagy-Ivanizsa vidékén és Zalában, továbbá Veszprém vidékén 5—7.50 frt. Nehezebb fehér pecsenyeborok ára hektoliterenkint Buda vidékén 11—15 frt, Eger, Visonta vidékén 10—16 frt, Balaton mellékén 11 —15 frt, Fertő mellékén 13.50—17 frt, Tokajhegyalján 15—18 frt, Köny- nyebb vörös borok hektoliterje Buda vidékén 13—18 frt, Eszter- gom-Vácz vidékén 8.50—12 frt, Gyöngyös-Visonta vidékén 12— 15 frt. Nehezebb ó vörös borok hektoliterje Eger-Visonta vidékén 18—30 frt, Ménes vidékén 23—30 frt, Pécs Villány-Szegzárd vidékén 16 — 30 írtig. — Roskadozó borház. A kacsaparton a „Ribári“ féle ház alsó végével szemben levő borház felső része annyira meghajlott s oly rossz karban van, hogy összeomlása minden pillanatban várható. — A szükséges intézkedések megtételét rendőrségünktől elvárjuk. — A vaskapu szabályozása. Van több csatornaterv. Ezek egyike egy 40 öl (76 meter) széles csatornát hoz javaslatba a bal (oláhországi) parton, mely 1700 öl (3224 m.) hosszaságban részint kőtöltések, részint szirtrobbantások által lenne előállítandó és pedig úgy, hogy felső végén talpa 7, alsó végén 6 láb mélyen feküdjék az orvosi vízmérő zérus pontja alatt. E csatorna költségei 2Y2 millióval voltak előirányozva. Egy másik tervezet szerint a jobb (szerb) parton egy, csak 1470 öl (2769 m.) hosszú csatorna volna ásandó, melynek összes költségei csak 1.8 millióra rúgnának. 1874-ben egy nemzetközi bizottság oly tervezetet dolgozott ki. melynek kiviteli költségei mintegy 12 millió frankra lettek előirányozva. Az 1879-ben kiküldött szakbizottság szintén behatóan foglalkozott az O-Moldova és Turn-Severin közt fenálló hajózási akadályok kérdésével. A tárgyalás alapjául egy a nemzetközi Duna-bizottság által kidolgozott javaslati terv szolgált, mely a hajózás lehetőségét 2 méter minimál vízmélység mellett lehetővé tenné. A folyamsodrok (a pregedai kivételével) töltések emelése és zsilipes csatornák ásatása által megszüntettetnének. E nagy mü költségei következőleg állapíttattak meg: Szabályozás Stenkánál 444.480 frank; Kozla, Dóiké mellett: 21/2 millió frank; Izlas, Tachtalia, Szvinica és Greben mellett (egy vizalatti véd építését bele számítva) 4 millió, úgyszintén Juc mellett 12 millió; szabályozás a vaskapunál és zsilipes csatorna 12 millió, továbbá előre nem látott kiadásokra 1.855.520 frank; egészben tehát a folyamsodrok javításáért 100 kilométer hosszúságban 22 millió frank ama 12 millió helyett, melyet 1874-ben a nemzetközi bizottság előirányzott. — Magyar fürdők. A Budp. Hirl írja: Megkezdődik a vándorlás — Hall, Gastein, Baden, Radegund, Rohitsch, Gleichenberg. Tüffer, Ischl. Kaltenleitgeben, Franzensbad. Marienbad, Karlsbad, Gräfenberg, Ems, Kissingen stb. fürdőhelyekre, messze ki Ausztriába, Csehországba, Németországba, akkora távolságra, hogy betegnek oda utazni is nehéz, szegény embernek alig lehetséges. De az orvos ur mondja s rendeletének engedelmeskedni kell. A család meghoz minden áldozatot, hiszen az életről és kínról van szó. Minden beteg kivisz magával 500—1000 forintot; az ut maga is nagy pénz, a lakások méregdrágák, étel, fürdőtaksa, maga a fürdés, a kiszolgálás, a fürdőorvos, toilette, társas mulatságok, mindez sokba kerül annak is, ki nem iiz luxust. Hát még az oly betegnek, ki maga nem mehet, vagy egy egész családnak. A fürdés valamely hírneves külföldi fürdőben egy tőkét megemészt.
