Eger - hetilap, 1883
1883-05-03 / 18. szám
170 A jogakademiák 1874-től kezdve önálló jog- és államtudományi karokká alakíttattak át, a nélkül azonban, hogy a karok jogaival is felruháztattak volna. Pedig a méltányosság alapján e jogokat megérdemelték volna. Mert tekintve a tanerőket, a királyi öt és a két katholikus jogakademián már régebb praxis szerint, de főleg 1874. óta a tanszékekre csak oly egyének neveztetnek ki, kik nem csupán tudori oklevéllel bírnak, hanem az egyetemi tanáriképesitést is megszerezték maguknak. — És e képesítés arra jogosítja fel az illetőket, hogy az egyetemeken tárgyukból nemcsak nyilvános és az ott rendszeresített állomásokon alkalmazott tanárokkal minden tekintetben egyformán beszámíttatni szokott előadásokat tarthatnak, hanem az államvizsgák s a rigorosumok- nál is résztvehetnek. Ha tehát ők az egyetemen bírnak ily jogo- sitványnyal, miért kell azt tőlük a vidéken megvonni ? Hisz a ki pl. Budapesten vagy Kolozsvárott a tudomány színvonalán áll, annak másutt is ugyancsak e színvonalon kell állania. A jogaka- demiák jogkörének tágítása megtörténhetnék a nélkül, hogy az egyetem jogállása csorb ittatnék, pl. az által, hogy az akadémiákon csak a rigorosumokat lehetne tenni, de az írásbeli dissertatio meg- birálásának és a diploma kiosztásának joga egyenesen az egyetemnek tartatnék fenn. — Az állam pedig ellenőrizhetné az akadémiák működését részint alakilag, midőn e joggal csak azon akadémiákat ruházná fel, melyek a megszabandó és körülírandó föltételek mindegyikének megfelelnek, részint anyagilag, midőn bizalmi férfiai által úgy az állam vizsgálatok mint a rigorosumoknál venne részt. Az akadémiák jogkörének ilyforma kiszélesítése után remélni lehetne, hogy a jogtanuló ifjúság az egyes intézetek szerint arányosan oszlanék meg, a nélkül, hogy tartani kellene attól, miszerint ezen intézkedés által a tudományosság színvonalán alul maradna. *) Politikai heti szemle. London, ápr. 27. A képviselőház ülésén folytattatván a képviselői eskü mellőzhetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Gladstone védi a törvényjavaslatot és kijelenti, hogy ideje, hogy a Bradla- ug-féle viszálynak vége szakittassék. Az ellenzéknek könnyű a népben, mely nem gondolkodik, előítéleteket ébreszteni. Ily előítéletek akkor is léteztek, midőn a katholikusok és zsidók egyenjogusittat- tak, és megengedtetett nekik, hogy a parliamentben helyet foglaljanak. Ily esetekben kötelességük a pártvezéreknek a közvélemény élén haladniok, még ha szenvednének is alatta. A törvény- javaslat elfogadását a vallási és polgári szabadság érdekei kívánják. Legnagyobb szerencsétlenség úgy egyesekre mint a nemzetre nézve az, ha a vallás védpalástja alatt igazságtalanság gyako- roltatik. London, ápr. 28. A flladelfiai ir nagygyűlés vezetői elhatározták, hogy a dinamitos pártot teljesen ignorálni fogják s a gyűlés határozataiban róla mitsem fognak felemlíteni. Ezért a re- zolucziók csak az angolok elvis elhetlen kegyetlenségeiről szólanák, kik Irland szülötteit lemészárolják, —- egyik határozat egyenesen kimondja Irland önkormányzatát. A tárgyalások igen viharosak, de a dinamitosok kisebbségben vannak. Washington, ápr. 28. Az ir nemzeti gyűlés Filadelfiá- ban bizonytalan időre elnapoltatott, miután előbb, egy hét tagból álló végrehajtó-bizottság választatott meg. D u b 1 i n, április 28. Három feni, névszerint Kingstown. Gib- ney és Healy azon vád alapján állíttattak a rendőri törvényszék elé, hogy a saját igazgatóbizottságuk határozataival elégedetlen féniek meggyilkolását megbeszélték maguk közt. Bizonyos Devine nevű egyén, kit egy rendőr meggyilkolása miatt legközelebb Ítéltek el, elárulta az összeesküvést. Dublin, ápr. 28. A rendőrség egy uj titkos szövetségnek jött nyomára, mely mint „éberségi bizottság“ függetlenül a „le- győzhetetlenektől“ hivatalnokokat megtámadni volt hivatva. A három elfogott féni: Kingston, Healy és Gibney e szövetséghez tartoztak, mely meggyilkolta Lawson bírót és Cox konstablert és több áruló tagot ölt meg. Páris, ápr. 29. A „Soleil“ érdekes czikket közöl Herve-től, melyben kifejti, hogy bármily feddésre méltó az orleansi liercze- gek tétlensége Francziaország mai romlásával szemben, ők mégsem *) E ezikkel azon tekintetben nem érthetünk egyet, mintha az egyetemek szaporítása egyáltalában nem volna kívánatos. Igen természetes azonban, hogy azon esetre, ha az egyetemek csak egygyel szaporittatnak, óhajtandó, hogy a jogakademiák jogkörüknek tágítása által alkalmas módon fejlesztessenek. Az egyetemek nagyobbmérvü szaporítása sem teszi fölöslegesekké az összes jogakademiákat. Sz. hívják ezzel úgy magukra a sújtó kritikát, mint — Chambord gróf, ki egyedül volna hivatva és bírna képességgel a politikai cselekvésre, s mégis tétlen vesztegel. Chambord grófot — mondja Herve — nagyobb felelősség terheli Francziaország szomorú helyzetéért, mint az orleansi herczegeket. P é t e r v á r, ápr. 29. Hivatalosan jelentik, hogy Hintowt plotzki fölszentelt püspök mohilewi érsekké és a róm. kath. egyház oroszországi metropolitájává, nemkülönben a róm. kath. papság kollégiumának elnökévé és Poel kalischi püspök varsói érsekké neveztetett ki. Kineveztek még azonkívül több püspököt is. Kairó, ápr. 29. A hivatalos lap Egyiptom uj alkotmányát közli. Pét er vár, ápr. 28. A moszkvai koronázás hivatalos prog- rammja szerint az orosz császári pár május 22-kén vonul be Moszkvába. Május 23-kán lesz a zászlószentelés, máj. 24. 25. és 26-kán a hagyományos böjt, 26-kán a birodalmi jelvények átvitele és 27- kén a koronázás. Május 28-kán a fejedelmek, diplomácziái kar és országos méltóságok szerencsekivánatai, 29-én a hadsereg és 30-án egyebek üdvözlete. Május 31-én és június 1-én diszebédek, junius 2-án népünnep, junius 3-án a Szergius kolostor meglátogatása, junius 4. és 5-én diszebédek, junius 6-án bál, 7-én a megváltó templomának felszentelése, 9-kén csapatszemle és junius 10-én visszautazás Pétervárra. Berlin, ápr. 28. A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung“ a „Moniteur de Rome“-nak Olaszország és a Közép-Európa közti szövetség tarthatlanságáról irt egyik czikke fölött elmélkedvén, kifejti, hogy sem az irredentizmus, sem az olasz kormány vallási politikája nem gátolták Ausztria-Magyarországot és Olaszországot a közös békepolitika végrehajtásában. Még kevésbbé helyes az, mit a „Moniteur de Rome“ Németország és különösen a birodalmi kanczellárnak ezen békepolitikával szemben elfoglalt álláspontjáról tudni vél. A középeurópai birodalmak közt politikájukat illetőleg uralkodó összhang indokai a béke fentartása iránt, egyenlő érdekekben rejlenek. A viszony Németország és Olaszország közt tán máskép fejlődött volna, ha a kúria és a középpárt kevésbbé csökönyös alakban folytatták volna a küzdelmet a parlamentben és a sajtóban. A porosz képviselőházban közelebb lefolyt egyházügyi vita eredményét Berlin parlamenti köreiben úgy fogják fel mint Goszler miniszter személyes vereségét, mert a miniszter arra kérte a többséget, hogy egy határozati javaslatot se fogadjon el s a konzervativek a centrum segélyével mégis diadalra juttattak egy indokolt napirendet, mely egyrészről a májusi törvények revízióját hozza indítványba s másrészt azt ajánlja, hogy a kormány gondoskodjék, nehogy papokat miseolvasás és a szentségek kiszolgáltatása miatt még ezentúl is megbüntessenek. Stern a demokrata lapszerkesztő az egyház és az állam teljes különválasztását sürgette; szenzácziót keltett e megjegyzése: „A katolikusoknak hasonló vallásszabadságot kell adni, mint a zsidóknak.“ Stern zsidó. A norvég o d e 1 s t h i n g (felsőház-féle) többheti tanácsko- kozás után 53 szóval 32 ellen elfogadta a storthing jegyzőkönyi bizottságának indítványát, hogy az összes államtitkárok (miniszterek) vád alá helyeztessenek. Nem sokára tehát a világ egy egész minisztérium perbe fogatásának érdekes részleteiről fog híreket kapni a norvég fővárosból. Ahat álmák által a dunai kérdésben tervezett kollektív lépés, melynek czélja Romániát a londoni konferenczia határozataihoz való csatlakozásra bírni, bizonyára csak a román törvényhozás megnyitása (május 10.) után fog bekövetkezni, mert a hatalmak meg akarják várni a parlamentet megnyitó királyi üzenetet s a román kabinet részletes válaszát Granville jegyzékére. Országgyűlés. I. A honvédelmi miniszter april 26-án ismét nagyfontosságu törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. A törvényjavaslat szól a Ludovika Akadémián fölállitandó három tisztképző tanfolyamról; az egyik a tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam, a másik a szabadságolt állománybeli tisztképző tanfolyam; a harmadik a felsőbb tiszti tanfolyam, mely már eddig is fennállt. A ház a törvényjavaslatot zajos éljenzéssel fogadta. A közlekedésügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a vágvölgyi vasút csereértékéről és a budapest-ujszőuyi vasút építési költségeinek fedezéséről.
