Eger - hetilap, 1882
1882-09-21 / 38. szám
369 hogy a központi egyletbe eddig 32 vidéki egylet lépett be 2100 taggal. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s Barta Lászlónak az egyleti szakközlöny körül tanúsított, úgy szellemi, mint anyagi áldozatkészségéért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. A pénztárvizsgáló bizottság jelentése szerint az egyesület bevétele volt a lefolyt évben 1313 frt 36 kr, kiadása 939 frt 84 kr, igy tehát a pénztári maradvány 373 frt 52 kr; egyszermind javaslatba hozta, hogy a számadások ne, miként eddig augusztus 1-én, hanem a polgári év befejeztével zárassanak le. A jelentés tudomásul vétetett s a javaslatot elfogadták; pénztárnoknak pedig a felmentvényt megadták. Az egyesületi évkönyv jövő évi szerkesztésével továbbra is Vágó Ferencz bizatott meg s eddig kifejtett munkásságáért elismerés és köszönet, irodai költségek fejében pedig 50 frt tiszteletdij szavaztatott neki meg. A Szilágyi Virgil- féle ügyben a választmány javaslata, mely a napirendre térést inditványozá, elfogadtatott. Úgyszintén a községi törvény revisiója tárgyában is elfogadták a választmány javaslatát, hogy a vidéki egyletek meghallgatása után terjeszsze be a választmány az egybehívandó közgyűlésnek javaslatát. A biztositó társulatokkal kötendő egyezség elvettetését czélzó választmányi határozat helyben hagyatott. A törzskönyvre vonatkozó előleges intézkedést a közgyűlés jóváhagyta. Az 1883. évi költségelőirányzat 2497 frt 52 kr bevétellel és 1240 frt kiadással elfogadtatott. — Az Alpe fielen nagyon rósz idő jár. Tirol legtöbb vidékén rendkívüli esőzések következtében sok helység viz alá került; Svajcz magasb hegységeiben pedig fagy volt. — Hajdan és most. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a kolozsvári egyetem tanárai legfelsőbb helyen kérték a „nagyságos“ czimet! Akkoriban különösen az élczlapok részéről sok élczet kellett elnyelniük. Bezzeg ezelőtt 100 esztendővel az egyetemi tanárok megköszönhették, ha per „urak“-nak titulálták, már t. i. „hivatalból.“ E mellett bizonyít egy Bécsben 1792-ben kelt kan- czellári rendelet, mely szerint az egyetemi jogtanárok, különösen hivatalos ügyekben „urak“-nak czimzendők, nejeik pedig „asszonyságokénak. A rendeletnek egyik érdekes része még, hogy az egyetemi tanárok, ha a bíróságoknál vagy más hivatalos helyeken való megjelenésre köteleztetnek, — leülhetnek. — A budapesti központi személypályaudvar építési munkálatai serényen haladnak előre. A menetoldalon felállítandó posta- pavillon alapfalazási munkálatait már megkezdték. E munkálatoknál rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeni, mert a folyton előszivárgó talajvíz folytán a falakat vízben építik. Ha az időjárás és a viszonyok engedik, akkor még az idén a „menet“-oldal egész területén az alapfalazási munkálatok a földszinti padozatig be lesznek fejezve. A „jövet“-oldalon a munkálatok még nem haladtak annyira előre és ott csak a jövő hó elején kezdik meg az alapfalak lerakását. A még hátralevő czölöpözési és rácslerakási munkálatokat még e hóban befejezik és tekintve, hogy még 400 czölöp beverése szükséges, 10 czölöpverő gép működik éjjel-nappal. Az építkezési tér mögött álló istálló-épületek nagyobb részét már lebontották; a még fennálló istállókat pedig, mint a melyek nem esnek szorosan az építkezés terére, csak későbben fogják lebontani. — Ajánlott levelek. A világposta-egylet határozata szerint 1883. január 1-jétől kezdve az ajánlott levelek szembeötlő nagy R-rel fognak lebélyegeztetni. Ezzel elenyészik a mostani különfé- leség, mely bizony elég nagy volt. Magyarországon az „Ajánlott“ szó használtatott, Ausztriában „Recomandirt“, mely Németország- szágban egy idő óta „Eingeschrieben“ lett, Luxenburgban „Re- commandé“, Olaszországban és Egyiptomban „Reccommandato“, Spanyolországban „Certificado“, Portugáliában „Registrada“, Angliában és az Egyesült-Államokban „Registered,“ Svédországban „Recommenderas“, Norvégiában „Recommanderet“, Dániában „An- befale“, Németalföldön „Aangetekend“, Romániában „Recomman- dat“, Törökországban „Recommandé“, Svájczban és Görögországban „Chargé“. A franczia, belga és hollandiai leveleken az ajánlási szám mellett már most használatos egy nagy vörös R., mely mint említettük újévtől általánosan használatba kerül. — A Rákos patak szabályozása. A főváros kültelkein múlt hó 27-én pusztító vihar következtében az Angyalföldön épülőfélben levő tébolyda telke mai napig is viz alatt áll, — s miután a viz azon utat is elbontotta, melyen a tébolydához szükséges építkezési anyagokat szállítják, e körülmény részben az építkezést is megakasztotta. Ezen alkalomból a belügyminiszter a főváros tanácsához leiratot intézett, melyben a főváros közönségét felhívja, hogy a Rákos pataknak már régebben tervbe vett szabályozása iránt az intézkedéseket tegye meg, s a szabályozást már a jövő évben tényleg foganatosítsa is. — A határőrvidékre vonatkozó választási törvény — mint Zágrábból jelentik — szentesítés alá terjesztetett. A választási eljárás a tartományéval ugyanazonos s csupán a czenzus kisebb, az alacsonyabb megadóztatás miatt. A képviselők száma 44; minden város, Zimony kivételével, mely kettőt küld, egy képviselőt választ. — A postai takarékpénztárak Angliában. Az angol főpostamester rövid idővel ez előtt tette közzé évi jelentését a postatakarékpénztárak múlt évi forgalmáról. A „Times“ ezen alkalomból czikket ir, a melyből átveszszük a következőket: Húsz évvel ezelőtt alig volt cseléd vagy kisebb fizetésű kereskedő-segéd, a kinek a takarékpénztárban betétele lett volna, ma ez rendes dolog. A postatakarékpénztárak eszméje geniálís gondolat volt, a melynek üdvös hatását alig lehet kellően megbecsülni. Jelenleg a betevők száma többre rúg két milliónál; az utolsó évben 300 postahivatalt rendeztek be a takarékpénztári szolgálatra ; az évi betétek 34 millió font sterlingre rúgtak. A Fawcet miniszter által behozott két intézmény; az állampapírok vétele a betétekért és a betétek összegyűjtése levélbélyegek alakjában, kitűnően bevált. — Egyévi önkénytesség a tábori tüzérségnél. Egy bécsi lap Írja, hogy az egyévi tábori tüzér önkénytesek nagy száma arra bírta a hadügyminisztert, hogy egyik parancsában elrendelte: figyelmeztetni a szolgálatba lépő önkényteseket azon kedvezőtlen körülményekre, melyek e fegyvernemnél tartalékos tisztté előléptetésüket megakadályozzák. Azon önkénytesek, kik már eddig a tábori tüzérséghez vannak beosztva, már tényleges szolgálatuk megkezdésekor is föl vannak jogosítva arra, hogy átlépjenek a vártüzérséghez, hol tisztté levésük elé annyi akadály nem gördül. — A Dunaszabályozás fontos kérdésének jelenlegi stádiumáról érdekes értesítéseket olvasunk a „Pozsonyvidéki Lapok“-ban. Közöljük főbb adatait. Az előmunkálatok a nagyhorderejű munka kivitelére a közlekedésügyi minisztériumban már teljesen befejeztettek. A fenforgó nehézségek most csak a pénzügyi kérdésre vonatkozhatnak. Szó van ugyanis egyelőre a Duna felső szakaszának szabályozásáról az ország nyugati határszélétől Dévénytől D.-Radványig. Ezen munkálatok költségeit a közlekedésügyi minisztérium 14.885,758 forintra teszi. Előre nem látott kiadásokra, kezelésre és felügyeletre 20%, tehát 2,974.241 forint van előirányozva. Az egész munka kerülne 17,860.000 forintba. A munkálatok tartamára nézve illetékes körökben azt hiszik, hogy 6 évnél rüvidebb és 15 évnél hosszabb időt meghatározni nem volna tanácsos. Yalószinüleg 8 évi részletben fogja kérni az illető ösz- szeg megszavazását, ami az országnak évenkint legalább is 2 millióval való megterheltetését jelenti, vagyis a deficzitnek ily ösz- szeggel való öregbedését. A közlekedésügyi minisztérium elhatározásánál a Csallóköz megmentése és biztosítása tekintetett egyik legfontosabb indoknak. Az egész munkálaton végig vonul azon eszme, hogy a Dunafolyam felső szakaszának szabályozása nem csak egy rendszeres vizi ut előállítása és ez által a nyugat felé kiviendő terményeink szállításának jutányosabbá tétele végett szükséges, hanem azon okból is az állam legsürgősebb feladatai közé tartozik, hogy az ország egyik termékeny vidéke, a Csallóköz és annak városai és községei az árvizek által leendő elpusztulás ellen megvédessenek és a folyam medrének rendezése folytán lehetségessé tétessék e vidéknek, hogy czélszerü védmüvek építése által területét az elárasztás ellen biztosítva, jövedelmezőbb művelés alá vehesse. Beavatott szakemberek véleménye szerint a kormány tervezete a Duna jelenlegi főmedrét átalában megtartja. Csupán Gutor és Gölöszlő között, továbbá Sülynél, végre Bakánál volna (összesen 3 drb.) átvágás, vagy helyesebben a mostani kedvezőtlen főmeder elhagyása mellett, valamely jobb irányú mellékág felhasználásával uj meder előállítása terveztetnék. Nagyon természetes, hogy a már folyamatban levő, úgynevezett Lydi zátonyszabályozás befejezendő. Egyik fontos momentuma ez ügynek az úgynevezett mosonyi (győri) kis Dunaág kérdése. A kormány valószínűleg ezen Dunaág hajózhatóvá tétele ellen fog nyilatkozni és pedig a következő okokból: a kormány véleménye szerint a kérdés hamisan van feltéve oly módon, ha kérdeztetik, melyik Dunaág szabályozás okozna több vagy kevesebb költséget ? mert hiszen a kis Dunaág hajózhatóvá tétele épen nem menti fel az országot azon kötelezettség alól, hogy a nagy Dunaágat végleg szabályozza, tekintve, hogy e szabályozás nélkül a Csallóköz megmentése és biztosítása lehetetlenség. Mint egész, a szabályozás e kettős szempontból tekintetik: először a hajóforgalomnak egy nagy és biztos utat teremteni; másodszor pedig: a viz- és jégtömegek akadálytalan lefolyását biztosítani oly czélból, hogy a vidéket pusztító vizáradások mérsékeltessenek. E czélból szükséges egy rendes és kielégítő mélységű meder előállítása. Azonban az utóbbi czélból most tervezett építkezéseket mind végre
