Eger - hetilap, 1882

1882-05-25 / 21. szám

199

hatlan sziklák nyújtanak szép látványt, melyeknek hozzáférhetetlen hasadékaiban sasok és vércsék ütötték föl tanyájokat ; megint azoknak, kik sétálással vélik legjobban eltölteni a délutánt, a jól gondozott, tömkelegszerü, szabálytalanul kacskaringózó sétányok állanak rendkezésökre, melyek fölé tölgyek, jegenyék, hársak s nyárfák terjesztik ki lombos ágaikat, susogva, rezegve a lágy szellő érintésére s hőset nyújtva a tán forró napsugarak ellen. Dicséretet érdemelnek a derék rendezők, kik mindent elkövettek, hogy a diszes vendégközönség, mely a majálison részt vett, jól találja magát, mely czéljokat teljesen el is érték. A délutáni órákban érkeztek a vendégek s Palócz Kálmán talp alá hüzott darabjainál 4 órakor már is megkezdődött a táncz s tartott az fokozódó kedv mellett még fáklyafénynél is egész kileucz óráig. A négyeseket 24—26 pár tánczolta; a bájos tánczolók sorában láttuk : Benéné, Császár nővérek, Cséka Irma, Fausztka Tériké, Fógelné, Gariup nővérek, G-aál Mariska, Kronberger Mariska, Kubicza Juliska, Markasoly Mariska, Megóné, Mersicz nővérek, Öllé nővérek, Pet- ravich Ilka, Puskás Etel, Ringelhann Mariska, Ruzsin Ilka, Si- mácziusné, Sirk nővérek, Skopecz Gizella, Stészel nővérek, Székely Mariska, Viparina Magda, Zöley Vanil, Zsuffa Etel stb. úrnőket s kisasszonyokat. A kik a táncz szemlélésében gyönyörködtek: Ga- riupné, Grőberné, Gröber nővérek, Kronbergerné, Markasolyné, Palácsikné, Petravichné, Polereczky Józsefné, Ringelhanné, Sirkné, Székely Benedekné, Székely Jánosné, Sziberné, Zsuffáné stb. úrnők és kisasszonyok. Befejezőül csaknem mindig a csárdás járta, s senkisem akarta azt abban hagyni; csakhogy a most nagyon hamar elérkezett este hazatérésre emlékeztette a mulatozókat.

— Családi ünnepéh/. Nem mindennapi s a résztvevőkre nézve

valóban elfelejthetetlen családi ünnepély volt e hó 21-ik napján a köztiszteletben álló magyar hölgy, özv. Nánásy Csernyus Amália őnsga, hevesmegyei nőegylet elnöknőjének születése 70-ik évfordulója alkalmából. A szépkorú hölgy meglepetésére kiszámított ünnepély fiánál, a városi intelligentia egyik előkelő tagja, Nánásy Gyula ügyvéd úr, házánál tartatott a család számos tagja, több meghívott jelenlétében és a kisunokák közreműködésével. S az utóbbiak voltak azok, kik nagyanyjuk tisztes arczvonásait az erős meglepetésből csakhamar mosolyra vonulni késztették. De hogyisne, midőn az ősz hölgy életnagyság!! művészi kezekből kikerült olajfestményt! mellképe körül térdeplő, változatos és kedves gyermekcsoportozat, virág csokrokkal kezükben s festői öltözékükben oly szépen énekelték el a „Vigadó“-t! Ezután a 4 éves kisdedtől sorba köszöntötték fel kedves nagyanyjukat ama játsziszavak kíséretében, melyek a mély értelmet oly naiv alakban adják elő, s szaladtak annak tárt karjai közé. De a kis hamisak, hogy nagyanyjuk bámulatát is kicsikarják, egy alkalmi színdarabbal, Elma néni „A rokon“ czimü vigjátékával léptek fel. Látni kellett volna csak a szép és szerény Jolánt, — Kiirthy Margitkát — különösen midőn a játék kívánalma szerint de általa kiválasztott Arany János „Itthon“ czimü költeményét jó tagolással szavalta el. Igazán még az is itthon képzelte magát körükben, ki nem is tartozott hozzájok. De a többiek is mint: Nánásy Mariska, Neszvadba Gizella és Mariska, úgy N. Mihály ki bátor és tiszta dialectikájával, ki meglepő fesztelen magatartásával, ki ügyes átalakításával egyenkint és összesen czélju- kat nemcsak az elérzékenyült nagyanyjuk, de az egész társasággal szemben tökéletesen elérték. Befejezte pedig az előadásokat N. Mihály hegedű-játéka, a mely után az egész társaság az étterembe vonult, melynek jóhangulatu asztali társalgását néha-néha csak az elvonult fiatalság pajzán kedvének kitörése zavarta meg. Ily kedves meglepetésben részesült — miután előkészületekről nem volt értesítve — e köztiszteletben álló hölgy, páratlan család-anya, kinek mint a , hevesmegyei nőegylet elnöknőjének is kitűnő érdemei vannak. Éljen még soká családja örömére s felebarátai javára ! Egy jelenvolt.

— Dr. Tarnay Gyula, egri törvényszéki jegyző ur, a mint már most a hivatalos lapban olvassuk, mezőkövesdi aljárásbiróvá lett kinevezve.

— Utóállitás. Az 1882. évi fősorozás teljesen befejeztetvén, és a szabályszerű időköz is letelvén, a rendszeres utóállitások megindittatnak, s azokra a következő határnapok tűzetnek ki. Főutóállitás: május 25-én: a tiszai, az alsó tárnái, a gy.-pásztói és gy.-patai járás és Gyöngyös város, május 26-án: a felső-, közép-, alsó tárnái és mátrai járás, Eger város. Rendes utóállitások: junius hó 14- és 28-án, julius hó 13- és 29-én, augusztus hó 12- és 30-án, szeptember hó 15- és 29-én, október hó 14- és 30-án, november hó 13- és 27-én, deczember hó 14- és 29-én. Mindenkor Egerben a megyei székház nagy termében délelőtt 91/2 órakor.

— A máj. 17-iki napfogyatkozásnak az idő épen nem kedvezett : az ég hol beborult, hol a megszakadt felhők el-elfödték a napot a kiváncsi közönség elől. A napfogyatkozás teljes volt ugyan, de nem az egész földfölületre nézve, s ránk is csak részleges. A teljesség egy keskeny távra szorítkozott, ,mely Közép-Af- rikától kezdve elhúzódik Felső-Egyptomon át Észak-Arábiába, Turkesztánba, Cliinán át egész a Sárga tengerig. A részleges elsö- tétülés látható volt Európában: Angliában, a Skandináv félsziget déli részén, Finnlandban, Oroszországban. Nálunk az elsötétedés legnagyobb mérve 0.406 volt látható napátmérőből, vagy a régi kifejezés szerint 4.9 hüvelyk (s hüvelyk alatt itt a nap átmérőjének tizenkettedrésze értendő, tehát bizonyos látószög, s nem hosz- mérték,) úgy hogy szélcsendes helyen valamely fa lombozatának nyilásain keresztül a nap sarlója tisztán volt látható. Egyúttal hatalmas napfoltokat lehetett látni a napon három-négy csoportban — s a napfoltok olyan területről, melyekre teljes volt a napfogyatkozás, pompás látványt nyújthattak.

— A mar maros-szigeti állandó színház leendő fölépitése közeledik a valósításhoz, miután 30 ezer forint készpénz már együtt van és egy építész is megbizatott a tervek elkészítésével. Ha sikerül a tervekkel elég jókor tisztába jönni, úgy még ez évben megkezdik az építést.

— A helybeli helyőrségnek a héten magas vendégei voltak, ezek: lovag Kees György, altábornagy, hadparancsnok, vaal- mingeni van der Sloot Éde, altábornagy, hadosztály-parancsnok mindketten Kassáról és isarborni Fidler József, ezredes-dandárnok Miskolczról, kik a tavaszi szemle megtartása végett látogatták meg a városunkban levő csapatokat.

— A budapesti egyetem e hó 13-án ünnepet ült; újjászervezésének immár 102-ik évfordulóját. Nagy számú diszes közönsége volt az ülésnek, melyet az egyetemi templomban szent mise előzött meg. A belépő tanári kart, melyet diszruhás egyetemi pe- delusok serege kisért, az egybegyiilt ifjúság zajosan megéljenezte. Apátliy István rektor tartotta a megnyitót, melylyel kapcsolatban a genfi egyezményről mondott érdekes adatokban gazdag beszédet. A kitűnő értekezés után, Kerkápolyi Károly lépett a föl- olvasó asztalhoz s előadta, hogy ezen egyetemi ünnepély alkalmával szoktak évtizedek óta az egyetemi jutalom- és pályadijak kiosztatni. Fölemlítette, hogy a legutóbbi 12 év alatt az egyetem 206 pályázatot hirdetett, s ezekre 312 pályamunka érkezett be, s ezek közül 180 jutalomban is részesült. A lefolyt tanévben az egyetem 23 pályázatot hirdetett, erre 33 pályamunka érkezett be s ezek közül 20 jutalomban részesült. E bevezetés után felolvastatott az idei pályázatok eredménye. E szerint a hittudományi karban pályadijat nyertek: Karácsonyi János 75 frtot, Valichora Ágost 37 írt 50 krt, Csucsay Pál 37 frt 50 krt, Balogh Mihály 15 frtot, Karácsonyi János 39 frtot. A jogtudományi szakban pá- lyadijt nyertek: Gold Simon 75 frtot, Kmetykó Károly 75 frtot, Gosztonyi Mihály 180 frtot, Kesser Géza 141 frtot, Hamál Vilmos 200 frtot, Pickier Gyula 200 frtot. Az orvostudományi szakban pályadijai nyertek: Czukrász Gyula 25, frtot, Makara Lajos 25 frtot, Mátrai Gábor 25 frtot, Hirschler Ágost 25 frtot, Doleschal Sándor 25 frtot, Radulesan Konstantin 25 frtot, Frank Ödön 25 frtot, Doleschal Sándor 25 frtot, Hirschler Ágost 30 frtot, Mátrai Gábor 30 frtot, Makara Lajos 40 frtot, Fialovszky Béla 20 frtot. A bölcsészettudományi szakban pályadijat nyertek: Szenes (Schönstem) Lajos 50 frtot, Nagy Sándor 50 frtot, P. Kiss Károly 50 frtot, Morgenbetter Lajos 50 frtot, Munkácsi Bernát 75 frtot, Kunos Ignácz 25 frtot, Katz Albert 50 frtot, Karai Sándor 25 frtot, Beck Manó 25 frt. A pályadijak kiosztása után az ünnepély véget ért.

— Magyar dunai gőzhajózás. Egyre nagyobb lesz amaz ajánlattevők száma — Írja egy bécsi lap — kik a magyar kormánynak ajánlatokat tesznek a dunagőzhajózási társasággal szemben létesítendő veisenyvállalatokra. A belga-francia konzorciumon kívül budapest-győriekből álló konzorcium (gabnakereskedők és bankárok) éi-keztek Budapestre.

— A méz mint a diphtheritis gyógyszere. Sárosmegye egyes vidékein, a diphtheritis, öldöklése alkalmával szegényebb paraszt családok, kiknek orvos és gyógyszerek igénybe vehetése lehetetlen volt, midőn a betegség jelei a gyermeken mutatkozni kezdettek, azok nyaktáját tiszta sejtes mézzel bedörzsölték, sőt ezen bedörzsöléseket a betegség ellen ovószerül is alkalmazták, s ezenkívül a mézet itatós papírra kenve nyakra kötötték. Megjegyzendő, hogy mig ezen, a várostól távolfekvő falvakon diphteritikus halál eset elő nem fordult: addig a nagyobb városokban hol orvosi segély igénybevehető volt, sok gyermek esett a ragálynak áldozatul.