Eger - hetilap, 1877
1877-10-18 / 42. szám
332 Alkalmas egyének hiányában ez természetesen iehetetlen s ha csak — curu grano salis — az importhoz nem folyamodunk — a miben különben a megyei atyafiság érdekeinek megsértésén ki vül, valami eriment nem látunk, a megye közigazgatásán segíteni nem lehet. Nézetünk szerint itt van a punctum saliens. Közigazgatásunk egyik fö baja, hogy az egyes embereket hirtelen felszüli egy-egy állomásra, melyre a legjobb esetet feltéve, a formai qualificationál egyéb nem minősíti őket. Hányszor van például rá eset, hogy olyan egyének, kik soha egy óráig sem hivatainokoskodtak, a választás egyszerre szolga- birót, vagy más olyant teremt, a nélkül, hogy a megválasztott legkisebb praxissal is bírna állomásának betöltésére. Ezen gyakori jelenségnek oka az, hogy a megyei közszolgálat jelen szervezetében : tisztviselőket nem nevel, mert a tiszteletbeli tisztviselők parlag intézménye tisztviselői iskolának csak el nem nevezhető ? Hajdan a tiszteletbeliség olyan rangul tekintetett, mely a megyei gentry egyetemről baza került fiait megillette már csak azért is, hogy a fiatal embernek címe legyen, a mai közigazgatási rendszerben, munkás kézre van szükség, s ha a bureaucrata odio- sus cimét vonjuk is magunkra , nyíltan kimondjuk : hogy nekünk mindenekfelett, restantiákat nem tűrő, gyakorlott kezű magyar bu- reaucratákra volna szükségünk, miután a mai közszolgálat szoros kötelezettségekkel járó hivatal, és uem dignitás. Hogy ez igy van, azt az életviszonyok hozták magukkal, és bármennyire hazafiasabbnak tartja is egy-egy régi megyei ember annak az alispánnak viselt dolgait, ki előtt a hivatalos forma s az acta-fasciculus teljesen ismeretlen volt, mi, kik a fiatalabb nemzedék munkaiskolájában nevekedtünk lel, kénytelenek vagyunk a mellett harcolni: hogy jó tisztviselő csak az lehet, ki mai soknemü dolgait bureaucraticus pontossággal és szorgalommal végzi, miután e tulajdonok nélkül a közszolgálat igényeinek megfelelni lehetlen. Közigazgatásunk érdekében tehát szükségesnek tartjuk, hogy a megyék most folyamatban levő szervezkedésükkor módot találnának arra, hogy akár a megyebeli, akár a más vidékbeli fiatalságnak tér nyílnék az administrate gyakorlati oldalának elsajátítására. Levelezés. Tiszafüred, oct. 7. 1877. Múlt hó 14-kéröl kelt levelem kiegészítéséül örömmel írhatom, hogy a városunkbeli héber vallásu hitközség körében a fitanodán kívül, hová egyébiránt kevés számban leánygyermek is jár, néhány szövetkezett család az ö leánygyermekeik számára még egy más nyilvános iskolát is tart külön. Vezetője ennek Veisz Karolina kisasszony, okleveles tanítónő, ki tulajdonképen harmadik éve már hogy e szakmában itt foglalatoskodik, de előbb Ungár Lipót kereskedő ur magyar szellemű magán-család körében tanitóskodott. Itt is megtartatott a tanulmányi vizsgálat múlt hó 15-én, hová szinte szerencsés voltam meghi vattatni. Az itteni tanoncok száma eddig még csak 10. De az eredmény, mely tanulmányaik gyümölcséül tűnt fel, mázsányinak is be illett, kivált ama tanoncok részéről, kik már előbb is kezei alatt voltak az említett tanítónőnek. Ilyet csak is egy hivatal buzgó, értelmes, s tanítási szakava- tottsággal biró egyén képes felmutatni. Azért méltó is a dicséretre, annálinkább , mert a tanításban itt is a hazai nyelvé már az elsőség; mely a felelő leánykák ajkain valóban e haza földén termett szellemi virág tiszta magyar kiejtésű ékességével hangzott, kedves illatával áradozott. Kiknek önérzetes homlokukra, az elsőtől az utolsóig mindegyiknél eme kérdés látszott irva lenni: hát nem va- gyunk-c m is igaz magyar leányok? s nem akarunk-e azok maradni a sírig? Mi szavalataiknál is sokszorosan viszhangzott. A parancsolt tantárgyak Í9 itt már bővebben valának felkarolva, mint a másik tanodábau, azon oknál fogva, hogy itt már a szakavatott kéz harmadéves tanítványai is szerepeltek. A tantárgyak között a német és francia nyelv is dívik; s a tanoncok női kézi munkákra is oktattatnak. Ez iskola a nehány szövetkezett családnak 600 Írtjába kerül ez idöszerint, melyhez a hitközség semmit nem ad. Természetesen, mert előbb még a másik, rendszeres, alakba öntött tanodát kell anyagilag és szellemileg felszerelnie. Ez iskola is, mint maga a tanítónő bérelt házban van elhelyezve, kinek az élelmezésen kívül egy évi fizetése: 280 frt. A tanoneok között különösen kitűntek : Ungár Paula, Leuchter Johanna. Ungár Mária, Ungár Malvina, Leuchter Antonia, cs Blau Száli. És eszerint mikéut minapi, úgy e jelen levelemből is nyilván kitűnik : hogy városunk közmlvelödéssi tényezöségében a helybeli kath. és reform, hitfelekezetek immár virágzó tanodái mellett a gyermekek iskoláztatását illetőleg az izraelita hitfelekezet is a kilzdtércn lépdel már; s körülményeihez képest méltóképen ttgyekszik a sorompóban magának helyet foglalni. Haladnak hát e tekintetben is e városi izraeliták mint honpolgárokhoz illik. S reményijük: hogy városunk díszítésére a bérelt iskolai házak helyett egy célszerű tanodái épület emelését is idővel megki8érlendik. Taricky Endre. Irodalom. „A névtelen vár1 cime azon regénynek, melylyel nagynevű regényírónk Jókai Mór, legújabb történelmi regényeinek cyclusát, saját kiádásában megindította, s melynek 1. füzete e napokban hagyta el a sajtót. Szépirodalmunk jelen meddő korában, a közönség jelentékeny irodalmi eseményül fogadja , ha Jókai tollából — ami pedig nem ritkaság — regény kerül ki, s nagy érdeklődéssel várja kedvenc Írója újabban jelzett müveinek megjelenését. Mi is érdeklődéssel fogtunk e sokat igéző regény-ciclus 1 füzetének átolvasásához. Kerestük benne — Jókait; de, sajnos, nem találtuk meg. Egyetlen füzetből ugyan nem vagyunk még feljogosítva Ítéletet mondani a regény összes szerkezetéről; de ha Jókai legtöbb — főleg kisebb szabású-regényeiben már az első lapokon evidens nyomai mutatkoznak — még apró botlások, ellenmondások mellett is — a compositio genialitásának: méltán kereshettük ezt a „Névtelen vár" l füzetében is, de — hasztalan. Sőt gondosabb észlelödés után azon komoly meggyőződésre jutottunk, hogy az elöhaladt kor, vagy talán inkább a folytonos politikai tevékenység prozaizmusa következtén költői erőiben hanyatló Jókai, vagy irodalmi vásári munkás lett, mint valami komáromi csizmadia; vagy — ami méd hihetőbb, regény irodai mi gyárat tart, mint néhanapján az öreg Dumas. Okunk van ugyanis erősen kétkedni benne, hogy a „Névtelen vár" 1 füzetét Jókai irta. Olvassa el figyelemmel bárki, s mondja meg hol vau e 80 lapra terjedő férzelményben ama tősgyökeres. egészséges, pozsgás magyar nyelv, azon éléDk , |festöi elbeszélés, azok az itt-ott fölcsillámló gyönyörű reflexiók, s azok a páratlanul ragyogó meglepő leírások, melyek számos regényeiben még a legobjectivebb olvasót is bámulatba ejtik, melyek a compositio gyarlóságait oly szívesen feledtetik, s melyekben a figyelmes olvasó nem tudja: a vonzó előadás báját, a tapasztalati s lélektani ismeretkört csodálja-e inkább, vagy a szerző gyönyörű nyelvezetét, melylyel amazokat oly páratlan könnyedséggel kezeli ? Ezek helyett a „Névtelen vár" I. füzetében bámuljuk a pongyolaságot, a mnnka gyári gyarlóságait, s főleg azon nemcsak szegényes, de helyenkint valóban botrányos irályt és magyarságot, melyet az iskola még kezdő tanulók srylgyakorlataiban sem tűrne meg, annyira, bogy nem egyszer kisértetbe jövünk azt hinni, hogy itt nem is egy Jó- kai-íéle eredeti regénynyel, hanem egy végtelenül gyarló fordítással van dolgunk. Állításunk illustrálására. a sok közöl elég legyen csak egyetlen egy passnst idéznünk. A „névtelen vár“ 1 füzetének 16 lapján ez olvasható: „A véletlen vendég . . . . a cukorsüteményt, mit az öreg ur szedett elő zsebeiből, engedte jól esni.“ Aki elhiszi, hogy ez a „1 i e s s i c h wohl schmecke n“-féle germanÍ8mu8 a Jókai tollából került ki, az bajosan fogja eltagadhatni magáról hogy Jókai terézvárosi választó párf- hiveinek sorába tartozik. „A házasságtörés drámái“ Montepin X. regényének magyar fordítása Mebner Vilmos budapesti tevékeny müárus kiadásában a legközelebb megjelent 23-ik füzettel végétért. Most ugyanazon kiadó Féval Pál: „Az ördög fia, vagy a három vörös ember“ c. terjedelmesebb regényének Mártonfly által eszközölt magyar fordítását indította meg hasonló terjedelmű, illustrált füzetekben, melyek szinte hetenkint fognak megjelenni s fttzetenkint 25 krérí könyvárusi utón megszerezhetők. E regény is egyike az ismert francia regényíró keresettebb müveinek. A regény megrendelői 2 vagy 3 olajnyomatú képet (Aratási ünnepély, Karácsonest, és Batthyányi utólsó mencte-eredetije Jankó J. hazai művészünktől) ugyancsak a nevezett kiadónál, díszes széles aranykeretbe 3—3 frt. csekély azért rendelhetik meg. Különben e képek darabjá 10—25 frt. A könyvkiadók is most — szüretelnek. Értjük a „naptár- szürete t.“ E héten egész légiója jelent meg az 1878 évre szóló naptáraknak. Lehet bennök válogatni. A „F r a n k 1 i n-T á r s u 1 a t“ magy. irod. intézet által
