Eger - hetilap, 1876
1876-10-26 / 43. szám
340 világításra felügyelni, és saját negyedében után nézni, az illető negyedmester is köteles; azon háztulajdonosok pedig, kiknek házaikon lámpák vannak, felkéretnek, hogy ha a világítás körül valami visszaélést tapasztalnának, a szükséges intézkedések megtétele végett a rendőrkapitányságnál bejelenteni szíveskedjenek, c) A városi hitelesített „Ur“ és „súly“ mértékek használatának haszonbérbe adásával, figyelemmel a megye-bizottság idevonatkozó 170/1876. számú határozatára — a városi tanács bizatik meg; végül: d) azon eszme, hogy Eger városa a kövezetvám létesithetésének engegélye- zését kérelmezze, — mint jelenleg még időszerűnek nem talált — elejtetett. Felolvastatott a földmivelés,- ipar- s kereskedelmügyi m. kir. miuisteriumnak f. évi 19257. sz. leirata, melyben Eger városa azon kérelmét, hogy a régi borral telt hordóknak a f. évi julius 18-án 13258. szám alatt kiadott ministeri rendeletben előirt hitelesítését (méröpálca segélyével) Eger városára is kiterjeszsze ; — visszautasította. Nevezett ministerium, kérdéses hitelesítési eljárásnak e város területére leendő kiterjesztése illetőleg megváltoztatása iránt újólag felkéretni határoztatok. Végül a lőpor-torony elárverezésének ujabbi megkísérlésével a városi tanács bízatott meg. Tapasztalatok a szegedi orsz. ipar- és terménykiállitáson. (Folytatás.) A X-ik csoportban láthattuk a börkészitök számos és igen szép kiállítását, melyeknek cikkei számos helyekről, u. m. Nagyszeben, Nagy-Kikinda, Szász-Régen, Eszék, Szepes-Szombat, Miskolc, Szeged és Budapest stb. helyekről hozattak össze. Utunkat folytatva, a folyosón láthatók Makó város és Apátfalva község árterének szorgalommal készült térképei. Továbbá a kártya-gyár na- gyobbszerü kiállításai. Láthattuk azután a Csanád-egyházmegyei könyvnyomda termékeit Temesvárról A Xl-ik csoport termei feléhaladván, vonzó tárgyakon akad meg szemünk, melyek Hunyadi Mátyás, I. Napolen és Kazinczy Ferenc sikerült alakjait fából metszve mutatják föl, megfelelő jelmondatokkal. E nagy szorgalommal kivitt, művészi szoborkép előállítója után tudakozódva, értesültünk, hogy azt egy műkedvelő, Gróf János szegedi kir. járásbi- rósági írnok készítette. A Xl-ik csoportban megemlitendök Cseh Sándor könyvnyomdász nyomdatermékei Győrből. Ugyanott Lieb Gyula egyiptomi régiség-gyűjteménye Budapestről. Továbbá a Budapesten épülőben levő oper ,ház tervezete, több részlet-rajzaival; Strohwasser János fuvóhangszer készítményei Budapestről; Schaffer Borbála által Szegedről, kiállított régi olajfestmények. A folyosón láthatók Izsó Miklós neje által kiállított, férjétől hátra maradt szobor-gipsz-mintázatok, nevezetesen a busuló juhász, Deák, Petőfi, Ghyczy stb. szobrai. Egy másik teremben, láthatók művészi kivitelű órák, több iparostól — melyek között felemliten- dőnek tartom Horváth József szegedi paraszt ember saját találmányéi, ízléssel kiállított asztali óráját, melyben zene-3zerkezet is van, 8 mely ha működik, egy csomó katonai alakokat defiliroztat. Ugyan ott láthattuk Auer József szegedi órás gyönyörű inga-óráit, Moh és társa illatszerész kiállítását, Neubauer Károly győri gyufa-gyáros 11000 gyufa-szálból készült szépszinezetü, s Deák Ferenc szülőházát Söjtörön ábrázoló képét. E terem mellett a folyosón nagyobb- szerü képkiállitás köti le figyelmünket, a többek között Deák és Liszt művészi arcképei stb. A IV-ik csoportban Budapest főváros háromszögelési, és lejt- mérési térképei, továbbá iskola-épületek tervei vannak kiállítva, melyek egy egész termet megtöltenek. Nem órák, hanem napok, sőt hetek kiváutatnának ahhoz, hogy ezen mesterileg készült munkálatokat tanulmányozva ismertethessük. E termen túl a folyosón szemünkbe ötlenek a kerektói, pádéi, és csakovai zsilipek tervei igen szép kiállításban. A kiállítás palotájában szemlélődésünket, mi körülbelöl négy órát vett igénybe, bevégezvén, innét az udvarba látogattunk, hol három 30—40 hosszú 6—7 öl széles pavillonokon kívül, mintegy 200 öl hosszú födött félszerekben elhelyezve többnyire gazdasági gépek, és termények megszemlélésére indulunk. Előbb azonban a palota egyik udvarán felállított „borkóstoló-csarnokot* tekintjük meg, hol kivánatunkra és pénzünkért, a kiállítók boraival jövünk ismeretségbe, mely csarnok az amúgy is napot ritkán vagy épen nem látó udvarban zöld gályákból csinosan van készítve. Folytatyán utunkat, a kiállítási palota hátulsó ajtaján, az udvarra kijutva, mindjárt egy fából alkotott csinos bazár-épület tűnik szemünkbe, mely alig ha nem a kiállítási vállalat által beszerzett apró árúk elárusitására szolgál, mivel az árús nők és urak szalaggal ellátva mind szegedi s épen nem kereskedőkből álló, polgárok és polgárnők. — Ezen épület végében van a fagylalda is. A palota oldalánál szabad ég alatt az udvaron vau köröskörül több rendszerű harang-állvány harangokkal felszerelve, melyek a folytonos próbálgatások következtében éktelen zajt ütnek. Említést érdemelnek ezek között Novotuy átlyukgatott harangjai, Temesvárról, Seltenhoffer Frigyes újabb szerkezetű harangálványa és ha rangjai Sopronból, valamint Pozdekéi Budapestről. Látható itt számos hajókötő vasmacska, vannak gyönyörű siremlékkövek köritett vasrácsozattal; — láthatók az udvar közepén, úgy a pincében több minőségű cserép-zsindely és téglák, úgy malom-kövek legtöbb minőségben a gr. Károlyi György uradalmából. Láthatók 5 méter hosszú 1 Q méter vastagságú nyers kövek kiállítva Bpeströl. Vannak az udvar közepén Szerémbő! kiállítva cementből készült 6—12 akós bordók, ugyancsak onnét kút-övezet. Vannak különféle vízvezetési csövek és készülékek, tűzoltó szerek fúvó készületek stb. Gyubek Lajos. (Folyt.k öv.) Heti szemle. Kormányunk a közlekedésügyi tárca elvállalására Szlávy József volt ministerelnököt kérte föl, ki némi vonakodás után, hir szerint, hajlandó azt elfogadni. A képviselöház pénzügyi bizottsága az 1877-ik évi költségvetés átbirálásában serényen, s gonddal halad előre. Az osztrák birodalmi gyűlésben a kormány közebbről fog felelni az osztrák-magyar kiegyezés és a keleti kérdés ügyében hozzá intézett interpeliátiokra. Nagy feltűnést okozott e napokban Bécsben, hogy az ott időző görög király, ki ez idő szerint Gödöllőn tartózkodó királyunk visz- szatérését a bírod, fővárosban meg akarta várni, hir szerint az orosz cártól kapott sürgönyök következtében, Bécsböí hirtelen elpárolgott, s haza sietett Athénbe. A keleti kérdésben az európai diplomatia most jobban ingadozik, mint valaha. Németország még mindig hallgat; de titokban egy követ fuj Oroszországgal. Tudvalevőleg Törökország hat havi fegyverszünetet ígért, de Oroszország csak 6 hetit akar elfogadni. Bismarck azt mondta, hogy neki egyik ajánlat ellen sincs kifogása. Ausztria-Magyarország külügyére, Andrássy gróf, a porta 6 havi fegyvernyugvás-ajánlatát elfogadhatónak tartja, s e nyilatkozattal, úgy látszik, ellentétbe helyezte magát Oroszországgal. De a bécsi katonai körök, hir szerint, a rnuizka nótáját fújják; s igy külügyi kormányunk politikája oly ingatag lábon áll, hogy e napokban már Andrássy visszalépéséről beszéltek. Általán azt hiszik, hogy ha e hir valósúl, az osztrák-magyar birodalom válságos helyzetbe jut. Az Andrássy visszalépéséről szóló hírnek azonban eddigelé komoly alapja nincs. Tény csak az, hogy eljött a végső ideje, hogy közös kormányunk a keleti kérdésben határozott, nyílt állást foglaljon el. E napokban ennek is el kell immár dőlnie. Angolországban is nagy az ingadozás, mi tevők legyenek a keleti kérdésben. Némelyek a semlegesség mellett agitálnak, s Törökországot saját sorsára akarják hagyni. Mások azt tartják, hogy csak Konstantinápoly megvédését kell biztosítani. E közben az angol kormány szintén erősen készülődik, — sa török kormány azon erős hitben él, hogy a muszka támadás esetében Angolország nem fogja Törökországot elhagyni. A háborús készületek tehát mind nagyobb mérvben folynak, — de azért a diplomatia még mindig alkudozik a beke fölött. Meg- foghatlan türelemmel várja be, mig a muszka a háborúra teljesen elkészül. Oroszország már 200 ezer főnyi hadat mozgósított a Duna felé, nemcsak, hanem Romániát és Görögországot is be akarja az actióba fonni. Tény, hogy Románia seregét hadi lábra állította. Hir szerint ez 50—60 ezernyi oláh sereg fogja az orosz hadsereg tartalékát képezni, s Bolgárországot foglalandja el. E célból a román hadsereget oroszositják ; t. i. orosz tisztekkel látják el s orosz lesz a vezényszó. S mig mindefgyalázatos üzelraeit a muszkáknak az európai államok behunyt szemmel nézik, — e közben a nyomorék Szerbia annál jobban henceg, minél jobban verik a törökök. A török-szerb harctéren, Djunis mellett, f. hó 20-án egyike volt eddigelé a legnagyobb ütközeteknek, mely a szerbek teljes vereségével végződött. Török csapatok egy ízben már egész Csernajef sátoráig nyomultak, s ott több sátort íölgyujtottak. E vereség folytán, hir szerint, a szer- bek Deligrádot feladják. Erre látszik mutatni azon hir, hogy onnét a nagyobb védelmi ágyukat Belgrádba szállítják. — Csak Montenegro ellen harcolnak a törökök kevesebb szerencsével. E harctéren,
