Eger - hetilap, 1874
1874-08-20 / 34. szám
XIII. év-folyam. 34. szánj. 1S74. augnsztus 20-án. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 35 kr. Egyes szám — 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bólytgadó tejében minden hirdetésiül 30, nyilttérben egy péti sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumt nyomda, E Kifizetéseket elfoglalt : o s z er ke s z t fi a tg (8zéehenyi-utca 84. az.) J en t a c h <7. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Hevesmegye székhelyei. (Egy lap a megye történetéből.) Tudvalevő dolog, hogy megyénk két legrégibb városa közt „intra et exlra nuiros“ és a megye nevének megfelelő hévvel foly a küzdelem a fölött: melyik legyen a jövő Hevesmegyéjének székhelye? A vitában a történelemből vett indokok is szerepelnek. Mind a két rész kutat és siet kiemelni, városa mikor? és mennyi ideig volt a megye gyűlésének helye és igy központ? Ezen körülmények között kettős érdekű a kérdés: időről időre hol tartattak a gyűlések ? melyik hely volt központja Hevesnek ? Csuk azt kívánom még előzetesen megjegyezni, hogy megyénk egyik kitűnőségének fölszólitására határozván el magamat e sorok írására, a helyi érdekektől elvontan, tisztán a tények elsorolása és indokolására fogok szorítkozni. Hogy az Árpádok korának megyéi mennyiben ütöttek el Ver- böczy megyéitől; miként ment végbe az átalakulás ? — annak kifejtése nem ide tartozik, különben is az „Eger“ mnlt évi folyamában futólag szólottám e tárgyról. *) E korban mai értelemben vett megyei gyűlésekről szó sem lehet. A király vagy képviselő küldöttjének sátora körül az összehívott megyei nemesek inkább csak tisztelegni, vagy sérelmeik orvoslását kérni, mint belügyeik fölött tanácskozni jelennek meg. Hol keressük tehát a megye székhelyét azon időszakban, melyben az a várszolgálatok terhétől mentes, kiváltságos osztály kis testületére szorítkozik csupán s panaszukat ezek is jobbára a királyi trónhoz viszik? A várakban, a várispánságok székhelyén, megyénkre nézve Hevesen. Már maga a megye nevezete is oda utal, hogy itt kéressük bölcs ej é t és fiatal korának eseményei fölött itt kérdezősködjünk. De történelmi emlékei: k is igazolják e föltevést. 1212—14 körül Sándor főispánságábán egy pörös ügyben kiléte községből jelennek meg egyesek, mint bepanaszoltak és tanuk s vádlók a „hevesi várban,“ mint központi bírói székeD. Az ügy megvizsgálásánál csak a négy, nemes bíró (szolgabiró) hiányzik, mely tisztviselőség egyébiránt úgy látszik, akkor még nem létezett a helyét a pristaldokésbilochusok pótolák, a többi valamennyi megyei és várispánsági tisztviselő részt vesz a vizsgálatban. ** *) És Hevesről, mint központról, mit tartsunk ? Úgy képzeljük-e várát, mint a melynek tövében virágzó, népes város terült el, magát pedig az erődöt nagyszerű épületekkel, diszes tornyokkal föléke- sitve? A vad kunt vagy tatárt áthozzuk- e, hogy iám seges est, ubi Troja erat, azazhogy Hevesmegye egykori méltó székhelye jelentéktelen dinnyetenjésztö helylyé silányult? . . Oly kérdések, melyekre, Hevest „virágzásnak indult mező vá- rasunfeai“ illetőleg hízelgő feleletet adni a történetírónak nem áll módjában. A vármegyék székhelye mindig vár ugyan, de legtöbbször nem egyéb, mint földhányás, földvár vagy palánk, milyen *) A „Heves Wjvár főispánjai“ című cikksorozatomban. **) Váradi regestrum 174. száma: Mihály udvarbiró, ma alispán Jordán várparancsnok, Farkas hadnagy, a fegyveresek parancsnoka. Jákó és Pozsony, archiprecók vagyis a v&rnép élelmezöi. stb. lehetett a hevesi is. És körültök koránt sem terültek el a megye legnépesebb, legvirágzóbb helyei, mit mutat azon körülmény is, hogy ma azon várak helyén, melyek megyéinknek nevet adtak, majd nyomorult falvak vagy épen néptelen puszták állanak, vagy helyök is merőben ismeretlen. Meddig volt Heves a megye székhelye? oly kérdés, mely fölött sűrű homály borong. Valószinü, hogy ha hamarább nem, a tatárjárás után, vagyis a várispánságok megszűntével, Heves is megszűnt a megyének tényleges központja lenni s hiányzó fölényének tudatában megnyugvással engedte át ezen előnyt a kies fekvésű Egernek, melyet nagyszerű püspökei a virágzás és tekintély oly magas tokára emeltek, hogy sokáig a félországban vetélytárs nélkül állhatott. Ezzel azonbau nem azt akarom állítani, hogy Eger lett egyszersmind a fokozatosan népesebb s idönkint zajosabb megyei gyűlések helye is. Történetemlékeink ugyanis az ellenkező föltevésre utalnak 1261. dec. 5. körül V. István a fiatalabb király párthiveivel gyűlést tart Poroszlón. IV. 3. 77.) 1271-ben az ország ügyeinek rendezése és az igazság szolgáltatás céljából Hevesen és a hevesmegyei Haj on tán (Hajóhalmán) ugyan ö a Dunán inneni rész nemeseinek országgyűlést hirdet (V. I. 151.) De mind ez, ha helye van is történelmünkben, nem tisztán hevesmegyei jelenség. A megye középszázadi múltjára egy pillantást vetve, a legtöbb központosító mozgalmat a festői és áldott Tarnavölgyöu találjuk. „Robert Károly és Nagy Lajos korában (az előzetes időkről okmányok hiányában határozottan nem szólhatunk) ezen regényes völgy t üzhely e nem csupán a vármegye, de az ország sorsára is döntöleg befolyó nagynevű férfiaknak. Az Abák kitűnő nemzetsége, úgymint: a Náuaiak, Debre- wiek, Kompolthiak, továbbá a Szentmarj aiak és Sza- lókiak részint e völgyön laktak, részint annak közel szomszédságában. „Itt büszkélkedtek ma már romokban heverő váraik.“ Annak megértésére, hogy miért a Tarnavölgy gyúpontja a megye politikai életének, a másik kulcs azon körülmény, hogy Eger főpapjai akkor még nem viselték Hevesmegye főispánságá- nak kitüntető cimét, mely személyük et, mint azt most látjuk, központosító erővel ruházta volna föl. Sőt a megyei nemességet illetőleg bizonyos magyarázható idegen séget tapasztalunk részükről. Szívesebben tartózkodnak a királyi udvarban, hol nem ritkán can- cellári hivatalt viselnek.“ ') Bizonyára a Tarnavölgyön tartatott azon gyűlés is, mely Nagy Lajos alatt 1342 ben hirdettetett H eves és Nógrádmegye nemeseinek, az elmaradók bárom márkányi birsággal fenyegettetvén. 2) Melyik pontján ? — nem tudhatni, miután az okmány hiányos, illetőleg a másolatban a heiynév kihagyatott, az eredetinek holléte pedig nem tudatik. 1346 táján a megyei gyűlések Kompolthon tartatnak, legalább a megye két főispánja s a négy^ nemes biró (szolgabirák) in') Dankó M. „A verpeléthi lelkész történeti házi Naplója“ 9. stb. lap. 2) Kovachich : Formulae Solenn. Styli G—7. 1. Az ily gyűlésekre a meghívás nem futárok vagy cursorok, hanem körlevél által történt, melyet a meghívott megolvasván, tartozott a legközelebbi helyre halasztás nélkül továbbítani. (V. ö. Fejér Cod. Dipl. Vili. 7. 355. 1.)
