Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
V. A LÍCEUM KÖNYVTÁRA
sebb magán- vagy közületi könyvadomány nélkül. A Szilágyi István igazgatóhoz még Nagyszalontáról különös barátsággal kötődő Arany János, akadémiai titkári éveitől kezdve, az Akadémia kiadványait rendszeresen a líceum is megkapta. A magánadományok közül csupán a legjelentősebbekről szólva az 1860 utáni időszakból ki kell emelni Borzási Pálnak, az iskola volt diákjának 37 kötetes, szalárdi és félegyházi Jakó László kapitány 115 kötetes ajándékait. 1864-ben Flüchtig Lajos küld 22 cím alatt 63 kötetet. 1866 és 1867-ben Debrecenből 313 kötetet, a következő évben Hulimán Pál, volt kincstári orvos 100 kötetet, 1870-ben pedig a szigeti jogi tanszék első tanárának, Pataki Jánosnak a hagyatékából kap a líceum könyvtára 110 kötetet. 1878-ban Draskóczy Gábor líceumi tanár 312 kötetet, majd 1901-ben, már mint nyugdíjas, 570 kötetet ajándékozott,149 Leövey Klára pedig, az önképzőköri könyvtár céljaira felajánlott könyveken kívül, 1888-ban Kolozsvárról és Kendilónáról összesen 193 kötetet küldött a nagykönyvtár részére.130 Az 1860-as évek végén az iskolai könyvtárba, előfizetés vagy ajándékozás révén a következő újságok és folyóiratok jártak: Pesti Napló, Egyetértés, Fővárosi Lapok, Magyarország és a Nagyvilág, Vasárnapi Újság, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Budapesti Szemle, Máramaros, Máramarosi Tárogató és Figyelő.131 ez utóbbi három Szigeten jelent meg. Az időszaki kiadványokra vonatkozóan az 1880-as évekből vannak ismét adatok. Ezidőben az iskola könyvtára rendszeresen járt: Magyar Tanügy, Nemzetgazdasági Szemle, Budapesti Szemle, Philológiai Közlöny, Figyelő, Magyar Nyelvőr, Természetrajzi Füzetek, Történelmi Tár, Találmányok Könyve, valamint a Magyar Természettudományi Társulatának közleményei.152 Az állandó gyarapodás eredményeként 1898-ban Dobay Sándor főgimnáziumi igazgató 20.000 kötetre becsülte a líceum könyvtárának állagát. Jellegét illetően általánosnak jellemzi, aláhúzva, hogy „kölünüsen sok benne a theológiai munka”. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége a szigeti református líceum könyvtárát az általa ellenőrzött nyilvános közgyűjtemények körébe kívánta besorolni. A líceum vezetőtestülete, a kormányzótanács nem zárkózott el, de előfeltételül a könyvtár új leltárának és katalógusának elkészítésére és mindenekelőtt a raktározási és könyvtárkezelési helyiségek bővítésére fordítandó 80.000 forintos állami segély kiutalását kérelmezte. Annak ellenére, hogy az állam a szükségletekhez képest nagyon szűmarkúnak bizonyult (végül az évi 1100, más években 1600 korona állami fejlesztési segélyt engedélyeztek), a fentebb jelzett munkálatok megkezdődtek és 1904 első felében, Simon Géza tanár-könyvtáros vezetésével a könyvállomány rendezése és a katalógus elkészítése befejeződött. Még újabb három évig dolgoztak, amíg a könyvtár mellett kezelt levéltári anyagot is, előzetes selejtezés után, sikerült rendezni. Az elvégzett munkálatok alapján, az első teljes statisztikai jelentés szerint153 a líceum könyvtárának a törzsállaga 1906. December 31.-én 30969 darabból állott. Ebből 17740 kötet könyv, 7292 115
