Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Nagy Lajos, Felsőbánya, Nagybányai em
Nagy Lajos Felsőbánya, Nagybányai em. Születtem 1856 évben február lsén, Ugocsa megyei Tivadaron, hol apám: Nemes Nagy Menyhért, lelkész volt. Anyám: Nemes Forrai Ágnes volt. Apám 1859 évben Tekeházára költözött, igy gyermekéveimet itt éltem, az elemi iskolát is Tekeházán végeztem. Innen vitt az Apám a sárospataki főgimnáziumba. Jeles tanárok vezetése alatt itt jártam VI. osztályt, amikor körülményeimnél fogva, Püspöki engedéllyel egy év alatt a VII.- és VIII-ik osztályt végeztem, az 1875- ik év őszén érettségi vizsgát tettem Máramaros-Szigeten. Ezután a theológiára Debrecenbe mentem, a hol a hittanszaki tanfolyamot 1875 — 1879 években bevégezvén, Püspöki felhatalmazással Szatmárra mentem segédlelkésznek az áldott lelkű Berky István lelkész mellé; 1880 áprilisban az első'lelkészképesitői vizsgát, 1881 évben pedig a 2ik vizsgát tettem le. Mind a főgimnáziumi tanulmányaimat, mind a theológiát, mind a kápláni vizsgát kitűnő osztályzattal végeztem. Szatmárról 4—1/2 évi káplánkodás után, a jobb jövedelmet biztositó Makóra mentem: Csécsi Nagy Miklós kiváló lelkész mellé segédlelkésznek. — Bár engem, mint lelkész fiút már az Apám sok dolgokra oktatott, gyakorlati ismereteimet derék, buzgó két főnököm még inkább növelte s igy áldom emlékeiket mind örökre. Makón Csécsi Nagy Miklós abban az időben szerkesztette a Téli Újságot s ebben mind a szellemi rész intézésében, mind a többi munkában, készséggel voltam kedves főnököm segitségére. Mind két főnökömnek, mind családjaiknak megadtam a kellő tiszteletet, s azért tőlük is megnyertem halálokik a viszont szeretetet. Legyenek poraikban is örökre áldottak! — Mint makói segédlelkészt választottak meg Felsőbányára 4 egyh. megyei rendes lelkész mellett közfelkiáltással rendes lelkésznek, két ismerős ur ajánlatára 1885 év március 8án.. Itt lelkészi állásomat ez év ápril sén foglaltam el. Legelső feladatom volt az 1680 évben készült, rozzant fatemplom helyett újat építtetni. Nem volt nehéz, mert megfelelő pénz már volt reá. Részint éveken át helybeli adakozásból, részint országos gyűjtésből, aztán az itteni róm. kathólikusok által használt templom alapból Czelder Márton lelkész elődöm által többszöri Budapestre utazás után kieszközölt 15.000 forint nagyban megnövelte az épitési alapot; ehez járult az időközi kamatozás. így aztán 42.000 forint állott készen. Most már csak az volt akadály, hogy az egyházi főhatóság és a presbitérium a helyre nézve, különböző nézeten voltak. Révész Bálint, Kiss Áron helyi szemle után, a régi fatemplom helyére akarták volna s itt 120
