Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Horváth Viktor, Ermihályfalva, Ermelléki em
Horváth Viktor Érmihályfalva, Érmelléki em. Békéscsabán 1910 augusztus 28-án születtem. Szüleim: néhai Horváth Viktor és néhai Vida Gizella voltak, A világháború bekövetkezése előtt néhány hónappal Marosvásárhelyre költöztek szüleim, igy iskoláimat is itten végeztem. A marosvásárhelyi református főgimnáziumban elvégezve tanulmányaimat, érettségi vizsgám után beiratkoztam a kolozsvári theologiai fakultásra, hol 1933-ban első, majd 1935-ben másod lelkészképesitő vizsgát tettem „jó” képesitéssel. 1933 julius i-től 1934 jan. 31-ig Marosvásárhelyen rendelkezés alatti segédlelkész, majd 1934 február i-től rendes segédlelkésszé neveztettem ki és a marosvásárhelyi egyházközségben teljesitettem szolgálatot 1938 április 30- ig. Ez év május i-én elbocsájtást nyerve az Erdélyi Református Egyházkerületből a volt Királyhágómelléki Egyházkerület érmihályfalvi egyházközségében nyertem alkalmazást, mint segédlelkész. Itt a volt trianoni határmentén a megszálló román hatóságok Hazámnak tett szolgálataimért letartóztattak és 1939 október 21-től december 21-ig a kolozsvári katonai börtönben voltam, amikor román állampolgárságomtól megfosztva száműztek és több lelkésztársammal együtt átadtak Magyarországnak. A Csonka Ország területén 1940 február i-től szeptember 20-ig a pécsi egyházközségben nyertem alkalmazást, mint segédlelkész, majd a bécsi döntés után visszatértem előbbi szolgálati helyemre, Érmihályfalvára. További segédlelkészi szolgálatom után 1941 december i-én Érmihályfalván önálló állami hitoktatóvá neveztettem ki és 1942 februárjában vallásoktató lelkésszé választott az itteni gyülekezet. 1942 julius 20-án megnősültem, feleségül véve Tündér Margit állami iskolai tanitónőt. Megválasztásom óta Érmihályfalván végzem vallásoktató lelkészi hivatásomat. — 81
