Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-05-01 / 130. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2020 MÁJUS 30 1937. január 10-én adták át a rendeltetésnek a kert felől kétemeletes modern stílusú házat Fejér Lajos kormányfőtanácsos és Grünwald Mik sa építészek tervei alapján. Az épületről az alábbi tömör leírást közölték: „Tiszta, világos, szellős lakosztályok, központi fűtéssel és melegvízellátással felszerelve az egész épület, ragyogó csempékkel kirakva, fehér bútorzatával várta a felavató ünnepélyre egybegyült vezetőséget. [...] Ebben a szeretetházban – úgymond – nyugodtan, minden gondtól mentesen élhetik le öreg napjaikat Tóra-tanulásban és vallásosságban...” Az ünnepség az épület földszinti imaszobájában vette kezdetét a délutáni minche imával, ahonnét a szomszédos kórház nagytermében 100 főre terített „chinüch-bankettre” gyűltek egybe. Az első felköszöntőt az otthon alapítója és vezetője, dr. Friedmann Izidor tartotta, miben a szép szavak mellett elmondta, hogy a akkori 40 új hellyel 62 főre nőtt a befogadóképességük. Ráv Sussmann Mordekháj Efrájim Fischl (Viktor Győző, 1867–1942) – az áldott emlékű Reich főrabbi veje – szellemesen idézte Zecharja próféta szavait: „Ajd jésvü z’kénim üz’kénajsz bir chajvajsz jerüsolájim, v’is mis’antaj b’jódaj mérajv jómim – még fognak ülni ag gok, a Szentváros utcáin, ki-ki botjára támaszkodva a magas kortól.” 6 A KÓRHÁZ TRAGÉDIÁJA... ... és a magyar történelem egyik legsötétebb napjai kötődnek a Bíró Dániel végéhez. 1945. január 14-én, a Kun páter (Kun András, 1911– 1945), felszentelt pap által vezetett nyilas horda betört a Vöröskereszt védelme alatt álló kórházba, ahol „igazoltatták” a betegeket és személyzetet, akikről pedig kiderült, me szolgálatában ártatlan emberek gyilkosává vált.” Kun Andrásra, „aki nem is nevezhető embernek, hanem fenevadnak”, halálbüntetést kért, bár az ítélőszék még azt sem tartotta elég súlyos büntetésnek az elkövetett bűnökhöz képest, melyekről Kun a legcsekélyebb megbánást sem mutatta. Az ítélet kihirdetése után még aznap délután, a fogház Alkotmány utcai udvarán felakasztották a gyilkos szerzetest. 10 AZ EGYIK TÚLÉLÕ... A mészárlások kevés túlélője között volt a 73 éves özv. Rapaport Benjáminné Stark Rivka (1871–1949), aki az Alma utcai péntek esti „sorakozó” alatt kialakult káoszt kihasználva az ágya alá rejtőzött, ahol aztán sikerült észrevétlenül maradnia. A feldolgozhatatlan trauma után még néhány évet élhetett túlélő szerettei között; Pesten az orthodox temetőben nyugszik. Leszármazottjai ma szerte a világban élnek, legtöbben vallásosak. 11 A MÁRTÍROK EMLÉKEZETE A lemészárolt aggok és gyermekek maradványait 1945-ben Sávuotkor a régi ortodox, Csörsz utcai temető elején egy fehérmárvány-emléktömb alá hantolták el, viszont a tömegsírt jelölő kövön csupán a mártírok egy részének – közöttük Reich főrabbi özvegyének és leányának – nevei sorakoznak. A porig égetett kórház helyén ma háromemeletes kockaház áll, falán 2007 óta fekete gránittábla rövid szöveggel: „Az 1945-ben e helyütt életüket vesztett zsidó áldozatok emlékére.” A szörnyű eseménysort részletező emléktáblát – a jelenleg felújítás alatt álló – Alma utcai szeretetotthon egy utcai falán helyezett el az ortodox hitközség (MAOIH) 2015-ben. 1 Rosenák Miksa dr., „Az utolsó órák”, Egyenlőség , 1929. 49. évf. 54. szám, 6.; 2 „Hirek – A Biró Dániel kórházból”, Zsidó Ujság , 1931. 7. évf. 38. szám, 8.; 3 Winkler Gábor dr., „Dr. Ernst Zoltán, a hazai diabetológia egyik első képviselője”, Orvosi Hetilap , 1993. 134. évf. 30. szám, 1647.; 4 Ballagi Ernő, „Rosenákék”, Egyenlőség , 1932. 52. évf. 18. szám, 10.; 5 „Hirek – Auguszta főhercegnő az orthodox kórházban”, Egyenlőség , 1933. 53. évf. 43. szám, 16.; 6 „Az uj orthodox Szeretetház”, Zsidó Ujság , 1937. 13. évf. 1. szám, 5.; 7 Január 12-én a Maros utcai zsidó kórház, január 14-én a Bíró Dániel kórház, január 19-én pedig a szomszédos Alma utcai orthodox aggok házát rohamozták meg és gyilkoltak.; 8 Kalmár Pál, „Megtalálták Budán a magyar Auschwitz-ot”, Szabadság , 1945. 1. évf. 66. szám, 1.; 9 K. P., „Tetemrehívás a budai tömegsíroknál”, Szabadság , 1945. 1. évf. 80. szám, 2.; 10 „Kivégezték Kun Andrást, a tömeggyilkos kicsapott szerzetest”, Népszava , 1945. 73. évf. 196. szám, 1.; 11 A személyes történetért köszönet a Budapesten élő egyik dédunokának, Carciente Joélnek. hogy zsidó (néhányaknak hamis papírokkal sikerült megmenekülniük), azokat kivégezték, a mozgóképeseket az udvaron, a fekvőbetegeket az ágyukban. A halottakat el sem ásták, hanem az udvari szemétdombra dobálták, majd felgyújtották őket, a kórházzal egyetemben. Kunék budai mészárlássorozatáról7 elsőnek a Szabadság című napilap számolt be a címoldalán: „Megtalálták Budán a magyar Auschwitz-ot”. 8 Szintén az újság írta meg, hogy április 23-án a rendőrség, az alpolgármester, a zokogó hozzátartozók és a 13 gyilkos jelenlétében exhumálták először a Maros utcai tömegsírt, majd a Városmajor utcai temetetlen összeégett halottakat. 9 Kun elszökött Budapestről, de elfogták, így nem menekülhetett a gyáva gyilkos. A nyilas szörnyeteg népbírósági tárgyalása 1945. szeptember 19-én volt. A vádbeszédet dr. Matiszfalvy István népügyész tartotta, minek bevezetőjében hangsúlyozta, hogy „csak a legsúlyosabb lelki elferdüléssel lehet magyarázni, hogy az egyház tagja egy őrült esz-Az Alma utcai zsinagóga kertje
