Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-11-01 / 136. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2020 NOVEMBER 28 őszi nagyünnepek alkalmával még hét helyszínen tartott Istentiszteleteket, melyek közül a többség a hegyvidék(ek) zsidó lakosságát célozta, mint a Hevra Kadisa üdülőháza a Zugligeti út 19-ben, a Szépkilátás út 1., a Vadorzó utca 1. és a Budagyöngye vendéglőben (Budakeszi út 11.) berendezett átmeneti imahelyiségek, egy a vízivárosi zsidóknak biztosított kényelmet a Corvin téri Budai Vigadóban, kettő, a Hal mi út 38. és a Horthy Miklós (ma: Bartók Béla) út 46. szám alatti pót imaházak pedig egyértelműen a Ke lenföld–lágymányosi zsidóknak volt fenntartva. 14 A zsinagóga alapkőletétele végül az őszi ünnepeket követően, 1935 októberében volt. 15 MENJENEK PALESZTINÁBA! Ha nem lett volna elég a pénzhiány és Pest-Buda-Lágymányos konfliktusa, a zsinagógaépítést még egy kis antiszemitizmus is „színesítette”. 1935 novemberében a keresztény községi párt lágymányosi szervezetének ülésén Csilléry András (1883–1964) – 1919-ben népjóléti miniszter, később háborús bűnös – tiltakozott, hogy a kerületben zsinagógát emeljenek, szerinte ugyanis tapintatlan a zsidók részéről, hogy a városrész keresztény jellegét akarják lerontani, „éppen ott akarja megvetni a lábát, ahol semmi keresnivalója nincs”. Az izgató beszédet „Menjenek Palesztinába!” és más bekiabálások szaggatták... 16 A BUDAI ZSIDÓK ÖRÖMÜNNEPE Az előzményeket ismerve szinte a csodával határos gyorsasággal született meg a második világháború előtti időszak utolsó önálló zsinagógája. 1936. szeptember 13-ára korszaklezáró eseményként is tekinthetünk: a vészkorszak előtti utolsó alkalom, amikor a város előkelőségei felekezetre való tekintet nélkül megjelentek és rendkívüli külsőségek mellett ünnepelték meg a fővárosi zsidók új vallási központját. A vasárnapi ünnepély a Verpeléti úti régi imaházban kezdődött, ahonnét a feldíszített Tórákat több ezer fős tömeg kíséretében, élükön a zsidó cserkészcsapatok tagjai, hüpe alatt vitték át az új zsinagógába. Az épület előtti téren a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot dr. Jalsovszky Jenő miniszteri tanácsos, a fővárost Lamotte Károly al - polgármester, a honvédséget Heté nyi Imre főkapitány-helyettes és rend őr-főtisztviselők társasága képvi selték. Jelen volt Stern Samu udva ri tanácsos, a pesti hitközség és az Országos Izraelita Iroda elnöke, Fleis sig Sándor, Glücksthal Samu és Vida Jenő felsőházi tagok és más előkelőségek. A program a következőképp zajlott: miután az kar elénekelte a Magyar Hiszekegyet, Tyroler József építészmérnök, a kivitelező átadta a templomkulcsot Novák és Hamburger tervezőknek, akik a kulcsot rövid beszéd keretében adták tovább Vető Sándornak, az építőbizottság elnökének, aki Krieszhaber doktornak nyújtotta át a kulcsot, aki végül Lamotte alpolgármestert kérte fel a főkapu kinyitására. Az ünneplők a budai zsinagógák az alkalomra egyesített kórusának éneke mellett léptek be az új zsidó szentélybe. A Tórákat Sirota Sándor és Perlmann Arnold főkántorok „Mily szépek a te sátraid” kezdetű imája mellett helyezték be a frigyszekrénybe. Ezután dr. Kiss Arnold (1869–1940) budai főrabbi Ima a hazáért című zsolozsmáját énekelte, majd a csend beálltával maga Kiss főrabbi lépett a szószékre, hogy felavassa a zsinagógát. A beszéd után dr. Benoschofsky Imre (1903–1970) – két éve a lágymányosiak főrabbija – gyújtotta meg az örökmécsest, majd „Izrael vallásáról, mint a világosság, a megismerés és a szellem tanításairól szólt”, a kórus Háleluja éneke után pedig dr. Vidor Pál (1909–1945) rabbi közölt pár gondolatot. Schwarcz elnök betegsége miatt Krammer Adolf alelnök gyújtotta meg a templom emlékmécsesét, mely a budai nagy halottak emléke mellett az első világháborúban elhunyt hősi halottaknak is tisztelettel adózik – az aktus alatt a Frontharcos Szövetség 50 tagú képviselete tisztelgő állásba feszült. Ezután a hitközségi elnökök beszédei következtek és az alpolgármester székesfővárosi üdvözlete. Az ünnepség a Himnusz közös eléneklésével ért véget. 17 A KIVITELEZÉS REJTÉLYEI A fellelhető dokumentumok alapján nem egyértelmű, hogy a sok évig hánykolódó projektet pontosan hogy koronázta siker. Gyanús az Egyenlőség szűkszavú avatási be számolója18 , míg más esetekben hosszan idéznek a beszédekből, a lágymányosi esetében távolságtartóan, csupán az események sorozatát rögzítették – e mögött talán az állhat, hogy a hitközségi unifikáció elmaradt, ám a zsinagóga felépült. Annyi azért tudható, hogy bár a zsinagóga valóban elkészült, arra fedezet továbbra sem volt, az avatás előtt pár héttel Tyroler saját maga jelentett 100.000 pengő passzivával fizetési képtelenséget és kérte a kényszeregyezségi eljárás megindítását maga ellen...19 Az építési program többi épülete pedig sohasem valósult meg: a tervezett iskola helyén az Országos Magdolna Otthon Egyesület szeretetháza épült fel Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna kezdeményezésére, a rabbilak és egyéb kiszolgáló épület helyén pedig kert, illetve a kiszélesített utca van. AZ ÉPÍTÉSZETI REMEK A zsinagóga főbejárata a tóraszekrény kelet felé való tájolása miatt a szelesebb sugárút helyett a mellék-Ünnepi menet cserkészekkel JUDAPEST ANNO | JUDAPEST
