Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-06-01 / 107. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2018 JÚNIUS 28 mok nélkül is jól illusztrálja az a korabeli elterjedt mondás, miszerint „nincs a világon olyan háború, ahol legalább az egyik fél ne Weiss-féle lőszert használna...” A SIKER TITKA Weiss sikerét sokan valami titokban keresték, pedig a válasz egyszerű volt: Weiss sosem az aktuális, hanem a potenciális kereskedelemhez szabta a termelést. Folyamatosan házasításánál már a legjobban csengő nevű, magyar családok közül vá logathattak. Weiss Elza (1885-1980) a magyarországi vetőmagtermesz tést megteremtő családból, já noshegyi Mautner Alfrédhoz (1877-1933) ment feleségül. Weiss Eugen (Jenő; 1887-1983) Annie von Geit ler-Armingent (1898-1961) vet te feleségül. Weiss Marianne (1888-1971) a magyar tőzsde megalapítójának fiához, Kornfeld Móric hoz (1882-1967) ment nőül. Weiss Al fonz (1890-1992) csetei Herzog Erzsébet et (1893-1992) vette feleségül, aki anyja révén a Hat vany-Deutsch család fiatal tagja volt. Weiss Daisy t (1895-1988) ifj. Chorin Ferenc (1879-1964) bányatu lajdonos kérte feleségül. Egyedül a legkisebb leány, Weiss Edith (1899-1967) nem házasodott meg. Röviden: a Weiss-család egyet jelentett a századforduló krémjével. WEISS MANFRÉD, A ZSIDÓ Azok közé az erős jellemek közé tartozott, akit sem vagyon, sem rang nem tudott elcsábítani ősei hitétől, sőt inkább abból nyerte energiáját és erkölcsi fölényét, mert más fölényt nem igazán említhetünk vele kapcsolatban. Nagyünnepekkor a Dohány utcai zsinagógába járt, ám szülei, majd szertett felesége után Kádist mon dani a Talmud Egylet Vasvári Pál utcai zsinagógájába járt. A hunfalvai (Huncovce, Szlovákia) jesivát és a Rabbiképzőt egyformán támogatta – nemcsak felekezeti különbséget nem tett, de a felekezetén belül sem tett differenciát. A FELESÉG EMLÉKÉRE Weiss Manfréd felesége, Alice asz szony szintén élen járt a jótékonyságban, mondták is róla az életében, hogy többet jár a nyomorgók viskóiba, mint a nemesek báltermeibe – hová pedig, mondani sem kell, napi bejárása és meghívása volt. Alice bárónő nem volt még 40 éves, mikor nemes lelkét magához szólította az Örökkévaló. Weiss Manfréd elhalt felesége emlékére egy gyermekágyas otthon felállítását határozta el. 1910. április 4-én, hétfőn adták át a történelmi fontosságú intézményt a Szabolcs utcai zsidó kórháztól alig 100 méterre, a jó nevű Quittner Zsigmond (1859-1918) tervezésében. A megnyitó ünnepélyen jelen volt Khuen-Héder váry Károly (1849-1918) miniszterel nök is, más miniszterek, polgármesterek, előkelőségek társaságában – az összes városi méltóság, csak éppen Weiss Manfréd maradt távol, ő szerényen kitért az ünneplés elől, de gyermekei jelen voltak az anyjuk előtti tisztelgésen. A gyermekotthonban indult meg az országban először a szervezett terhestanácsadás, de volt itt saját nővérképző is. Felekezetre való tekintet nélkül bárki ingyen igénybe vehette a szolgáltatásokat. KÓRHÁZ A MUNKÁSOKNAK 1916-ban Diebold Hermann (1877-1960) tervezésében felépült az első csepeli kórház is – szintén Weiss Manfréd megrendelésére –, ahol eleinte csak a gyár dolgozóit kezelték, de 1924-től mindenki számára elérhetővé váltak az egészségügyi szolgáltatások. Egy héten háromszor a főváros legkiválóbb sebészei műtöttek a kórházban, de az intézmény különlegességét adta az is, hogy itt nyílt az ország egyik első csecsemőgondozója is, ahol szinte egynapos kortól egészen hatéves korig gondozták a csemetéket. 2003-tól a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Csepeli Weiss Manfréd Telephelye (Déli utca 11.) néven üzemel. A SZALMAÖZVEGYEK ÉS GYERMEKEK VÉDÕJE A Váci út azon részén, „ahol a legtöbb a gyár, ahol most [az első világhá ború kitörésekor] legkevesebb a munkás és legnagyobb a nyomor” egy iskola tornacsarnokában (ma: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma), 1914. augusztus 30-án, vasárnap Weiss Manfréd meg nyitotta második népkonyháját, mely Ehrlich G. Gusztáv (1849-1941) erzsébetvárosi népkonyhája figyelte a szabadalmakat, ráadásul két fiából is mérnök lett, akik maguk is foglalkoztak az új eszközök és berendezések kutatásával. A kreatív elme mellett pedig Weiss nem félt kockáztatni sem: amikor a tőkések a pénzüket mentették, akkor ő befektetett, mely végül busásan térült meg neki. NEMESEK EGYMÁS KÖZÖTT Befektetéseihez a megszerzett tőkén kívül forrást biztosított az is, hogy Weiss Manfréd felesége és gyermekei révén rokoni kapcsolatba került szinte az összes meghatározó iparmágnás családdal — bár a megállapítás lehet, hogy helyesebb lenne fordított módon: a hazai iparmágnás családok rokonságba kerültek Weiss Manfréddal. Maga Weiss Manfréd még Bécsből házasodott, Albert von Wahl (1832-1905) lovag, osztrák-magyar vasúti vezérigazgató Alice (1865-1904) nevű leányát vette feleségül 1884-ben – hiszen ekkoriban még csak formálódott a magyar zsidó arisztokrácia, viszont gyermekei ki-
