Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
2017 JANUÁR | egység 9 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ le heletével akart valami maradandót alkotni, valamivel odaszúrni az izrae li vezetésnek. Sajnos azonban ezzel a lépéssel nem csak az izraeli vezetést bírálta, hanem Obama elnök és Netanjahu személyes konfliktusa terelődött olyan politikai szintre, melynek következményei akár végzetesek is lehetnek. Az amerikai tartózkodásnak nem csak jelzés értéke van, de olyan fo lyamatokat is elindíthat, melyek kimenetele egyelőre nem látható és talán visszafordíthatatlan. A bizottság határozata ugyanis a jövőben referenciapontként szolgálhat az iz raeli telepépítések sorozatos elítélésére, illetve egy bizonyos ponton akár komolyabb lépések, szankciók foganatosítására. A hamarosan hivatalba lépő amerikai kormány politikusai, illetve a republikánus párt tajtékzik a dühtől. Majdnem precedens nélküli ugyanis, hogy egy leköszönő elnök olyan intézkedést foganatosít, melynek hivatali idejében semmi jelentősége nincs, ugyanakkor számos hosszútávú következménye van. A szenátus mindkét házának másik oldali padsoraiban, demokratáknál is, nem kis visszatetszést váltott ki Obama lépése, ugyanakkor legélesebben természetesen a republikánus oldalon ostorozták a leköszönő elnököt és a külpolitikai vezetést, akiknek cseppet sem volt meglepő a heves tiltakozás. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy John Kerry, leköszönő külügyminiszter rendhagyóan hosszú, majd másfél órás sajtótájékoztatón magyarázta a magyarázhatatlant, hogy tulajdonképpen miért is szolgálja ez a határozat a kétállami megoldást, egyben a zsidó állam érdekét. Felmerül persze a kérdés, hogy amennyiben ez a határozat valóban Izrael érdekét (is) szolgálja, miért tartózkodással, miért nem egyenesen igen szavazattal élt az amerikai vezetés. Természetesen a kérdés költői. Netanjahu miniszterelnök ezért nem győzi hangsúlyozni, hogy nem haladtak jó irányba az ügyek az Obama vezette amerikai kormánnyal, és egyértelműen bizakodó jeleket mutat a Trump adminisztráció irányá-AZ ENSZ ELMARASZTALÓ HATÁROZATAI 2016-BAN Oroszország – 1 Pakisztán – 0 Szaud-Arábia – 0 Szíria – 1 Szudán – 0 Törökország – 0 PIKKEL-E AZ ENSZ IZRAELRE? Afganisztán – 0 Észak-Korea – 1 Irak – 0 Irán – 1 Izrael – 20 Kína – 0 Kongó – 0 Líbia – 0 TUDTA? ba. Erre minden oka meg is van. A megválasztott elnök ugyanis élesen bírálta az amerikai lépést és azonnali megoldást sürgetett arra vonatkozólag, hogy miként tud a hivatalba lépő kormány visszalépni a döntéstől. A Biztonsági Tanácsot és az ENSZ egészét kvázi gittegyletnek nyilvánította, és Netánjáhuhoz hasonlóan kilátásba helyezte a szervezet pénzügyi nának. A zsidó állam a mai napig vár a telepek ügyének nemzetközi rendezésére, ám erre egyre kisebb az esély, hiszen sem a Palesztin Hatóság, sem a Gázát irányító Hamász nem tekinti őt tárgyalópartnernek. A fő ok az ENSZ notórius, Ban Ki Mun főtitkár által is elismert Izrael-ellenessége lehet: a BT ezidáig Elemzők szerint személyes, illetve pszichológiai okai lehetnek az USA tartózkodásának: a Közel-Keleten bármiféle konstruktív megoldást előmozdítani képtelen Obama-adminisztráció így „állt bosszút” a szerinte folyton akadékoskodó, keményvonalas, az iráni atomalkut is élesen ellenző Netanjahu-kormányon (Kerry külügyminiszter a döntést követő beszédében élesen ostorozta is a szerinte a mainstream izraeli pártokat túszul ejtő radikális nacionalista, ill. ortodox vallásos erőket). Amerika ezzel több évtizedes Izrael melletti elkötelezettségét rúgta fel, hiszen bár maga is osztja, hogy a zsidó telepek „a béke akadályai”, eddig minden ilyen egyoldalú és rosszhiszemű tervezetet megvétózott. támogatásának megvonását, amely lépés nem csak jelzésértékű. MIÉRT FOGADTA EL EZT A DÖNTÉST A BIZTONSÁGI TANÁCS? Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni, hiszen a határozat nyomán Izrael nyilván nem kezdi el kiköltöztetni több, mint félmillió állampolgárát a településekről. Ezek többsége eleve olyan tömbökben található (főként Jeruzsálem keleti, ill. déli külvárosaiként), amelyek egy átfogó nemzetközi rendezés után bizonyosan Izraelhez tartoz-FORRÁS: UNWATCH.COM 47 egyoldalú Izrael-ellenes hatá rozatot fogadott el, miközben máig várunk mondjuk a valóban sú lyosan jogsértő, népirtó szíriai, szu dáni, jemeni vagy észak-koreai re zsimek elítélésére. (Épp a határozat hozatal előtti időszakban zajlott pl. Aleppó drámája, anélkül, hogy a BT észrevette volna.) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása óta úgy tűnik mindösszesen egy pozitív döntése volt Izraellel kapcsolatban, mégpedig a zsidó állam megalakításának megszavazása.
