Egység, 1999 (37-40. szám)
1999-11-01 / 40. szám
1996. december 13. GUT SÁBESZ A heti szakasz - röviden Szakaszunkban - Mikéc (lMózes 41:1—44:17.) - Józsefet a bőrtönbő! egyenesen a királyi palotába szalajtják, hogy megfejtse a fáraó álmát. Ez sikerül is neki és azonnali hatállyal alkirályi kinevezést kap, hogy előkészítse Egyiptomot a hét szűk esztendőre. Amikor ez eljön. az éhező országokból Egyiptomba jönnek gabonát venni és a Kánaánból jövők között vannak József testvérei is, akik annakidején eladták őt és apjának, az idős Jákobnak azt mondták, hogy vadállat tépte szét. József nem fedi fel magát, hanem követeli, hozzák le magukkal a ״kicsit”, Benjámint is. Amikor ez megtörténik, a József-dráma a végkifejlethez közeledik. Reuvén, majd Jehudá. Reuvén, a hebehurgya, de jó szándékú elsőszülött, apjához fordul, és azt! mondja: ״Az én két fiamat öld meg, ha nem hozom őt vissza! Bízd csak rám, én visszahozom”! [no., 42:37.). Jákob nem is reagál Reuvén blőd beszédére, hanem fiaihoz adresszálja elutasító szavait: ״Nem mehet veletek a fiam, hiszen a bátyja meghalt és ő egyedül maradt meg... Ha szerencsétlenség éri... akkor a bánat viszi sírba ősz fejemet” (uo. 42:38.). A Midrás kihallja Jákob szavaiból, hogy bolondnak titulálja Reuvént - ״bö-( chor sote” - dilis elsőszülött, még hogy öljem meg a fiait... az unókáimat! (Brésit rábá 91:13.). Utána Jehuda veszi át az idős apa meggyőzésének nehéz feladatát - és sikerrel jár. Vállalja a felelősséget Benjámin test épségéért, ígéri, hogy visszahozza (uo. 43:9.). Jákob hajlik Jehuda szavá• ra. Rábízza Benjámint. Benne jobban bízik, mint Reuvénban, ak: már megégette magát a Bilhá ügy kapcsán (Nachmanides). Mostantól kezdve Reuvén sze mélye nem kerül említésre a Tó rában. Törzse a gádiakkal együt kéri majd Mózest, hagyja őke Transzjordániában, ahol kővé: legelők vannak, ne kelljen átmen niük a Jordán túlsó oldalára. De ez már egy másik sztori. Naftali Krau: Előfizetési díjakat kérjük a szerkesztőségbe befizetni: 1 évre 1250 forint 1/2 évre 650 forint tudjuk, hogy ő József - követeli, ne merészeljenek a színe elé kerülni, a legkisebb testvér, Benjámin nélkül, és otthon már fogytán az élelem, a testvérek győzködik Jákobot, küldje velük a ״kicsit” (aki akkor kb. 30 éves és már 10 gyereke van...), ha nem akarja, hogy az egész család éhen haljon. Jákob vonakodik, nyíltan meggyanúsítja fiait, azt sugallja, hogy azt akarják tenni Benjáminnal, amit Józseffel tettek - és itt Jákob a legrosszabbra gondol, mert ő úgy tudja, hogy ״vadállat tépte szét”, a prezentált véres köntös alapján. Nem, ő nem adja a ״kicsit”, szeretett feleségének, Ráchelnek egyetlen megmaradt gyerekét. Itt lép sorompóba először Bölcseink igencsak dicsérték Reuvén megtérési hajlandóságát. A Talmud szerint ״mivel Reuvén bevallotta vétkét - részese lett a túlvilági életnek” (Szotá 7b.). * * * Az írás nyomán a Midrás is hangsúlyozza Reuvén jó szándékát megmenteni Józsefet és visszavinni egészségben apjához. Azonban, szerencsétlenségére, épp aznap amikor eladták, nem volt jelen (napos volt otthon, akinek dolga idős apjukat ellátni - Midrás) és ״amikor Reuvén visszatért a gödörhöz - ahová, tanácsára, Józsefet dobták - József már nem volt a gödörben (mert közben eladták az izmaelitáknak). Ekkor Reuvén megszaggatta ruháit, visszatért testvéreihez és azt mondta: Nincs meg a gyerek! Jaj nekém! Hova legyek”? (lMózes 37:29-30.). Reuvén mint elsőszülött, felelősnek érezte magát a ״gyerek” sorsáért és nem akart az idős apának szenvedést okozni. Ez, mint tudjuk, nem sikerült. * * * Amikor az egyiptomi alkirály - akiről ebben a fázisban csak mi Egy boldogtalan elsőszülött (folytatás az 1. oldalról) írás mintha hált volna Bilhával... (uo. és Brésit rábá 98:4.). A Zóhár átviszi az affért a kabala mezeire. Szerinte, amíg Ráchel és Léá éltek, az isteni dicsfény (Sechina) ragyogta be sátraikat. Miután meghaltak, az isteni dicsfény nem távozott, hanem átvonult Bilhá sátrába. Jött Reuvén és megzavarta ezt, miután Bilhá ágyán aludt (nem vele, hanem az ágyán!) és nem adta meg a tiszteletet az isteni dicsfénynek (Zóhár, Brésit 175b.). A Tánchumá ezt úgy módosítja, hogy tetette magát mintha ott aludna, hogy Jákob átvigye ágyát Léá sátrába. Akárhogy is legyen, Reuvén belátta tévedését és megtért, megbánta tettét. A midrási források szerint ő volt az első báál tsuuá, aki megbánta tettét és megtért. Tőle származott Hoséá, a proféta, aki azzal kezdte próféciáját, hogy ״Térj meg Izrael...” Ki mit tud? Mikéc 1. Mit álmodott a fáraó? 2. Ki nem tudta az álmot megfejteni? 3. Honnan került József a király színe elé (és hány éves volt)? 4. Mit ajánlott József a fáraónak és milyen rangot kapott tőle? 5. Ki volt József felesége (és hány gyermeke volt)? Küldje be válaszait december 20-ig a szerkesztőségbe. A helyes megfejtők között jutalomkönyveket sorsolunk ki. * * * Az alábbiakban közöljük a Gut Sábesz 7. számában közölt kérdések helyes válaszait: 1. Jákob látta Bét-Élben. 2. Ráchel és Léá. 3. Ráchel helyett Léát adta feleségül Jákobnak. 4. Reuvén, Léá fia. 5. 12 fia négy feleségtől: Rácheltől, Léától, Bilhától és -zilpától. A helyes megfejtők közül jutalmat nyert: Fekete Ágnes. A heti háftárá - röviden Két álom között A heti Háftárá (lKirályok 3:15-4:1.) Salamon király álmával kezdődik, amit Gibeonban látott, ahova áldozni ment, miután hatalma megszilárdult. Salamon felébredt és rádöbbent arra, hogy álmodott. Az álom olyan valós volt - Salamon nem gazdagságot és hatalmat kért benne Istentől, hanem ״engedelmes szívet” - hogy neves Tóramagyarázók azon vitatkoznak, vajon prófécia volt-e, vagy ״csupán” ״isteni sugallat” (ruách hakodes). Egyébként szinte magától értetődik, hogy az álom az, ami a Háftárát a heti szakaszt közös nevezőre hozza. Itt Salamon álmodik, míg a szakaszban az egyiptomi fáraó lát két álmot, amit József fejt meg, és ezzel kezdetét veszi az első zsidó gálut Egyiptomban. A Háftárá lényeges mondanivalója azonban egészen más. Mintegy Salamon legendás bölcsességét próbára téve, megjelenik előtte két prostituált és egymást vádolva és túlkiabálva követeli, hogy az élő gyereket neki adják, mondván hogy a halott gyerek a másiké... A drámai jelent sok világhírű festő ecsetét megihlette. És amikor Salamon átlát a szitán és egy abszolút illogikus ״megoldás” proponálásával kiugratja a nyulat a bokorból - mindenki tudja és elismeri, hogy ״Isten bölcsessége lakozik benne, hogy bíráskodjon” (lKirályok 3:28.). Csak ezek után lett Salamon (uo. 4:1.) ״egész Izrael királya”, miután mindenki elismerte bölcsességét és felsőbbségét.
