Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
IV. Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói a korai barokk időszakában (1635–1711)
et, ebből 1804 baccalaureusi és 913 magiszteri. Ez - mint említettük - az összes fokozatok 93%-át teszi ki. Ha megnézzük, hogy az egyes korszakok folyamán hogyan alakult a filozófiai fokozatok száma, a következő képet kapjuk. Általában két háborús időszak közötti békés fejlődés éveit vettünk egy-egy korszaknak. Az alapítástól 1643-ig évente ádagosan 31 fő kapott fokozatot, 1642-ben a legkevesebben, ekkor mindössze 12 baccalaureusi és 3 magiszteri fokozatot adományoztak. A harmincéves háború hadi eseményei miatt 1642-ben az olmützi egyetem bezárta kapuit és diáksága egy része Nagyszombatba jött át131 132 133 134, így a következő évben megugrott a baccalaureusi (29 fő) és a magiszteri (16 fő) fokozatok száma is. 1644-ben, a harmincéves háború hadszíntere Nagyszombatra is kiterjedt, I. Rákóczi György elfoglalta a várost, ami akadályozta az egyetem rendes működését: az 1643/44-es tanévet már nem lehetett befejezni, így a promóciós avatások is elmaradtak. A következő két tanévben csak az első évfolyamra iratkoztak be hallgatók a bölcsészkaron, nem volt avatás sem, de rendkívüli eljárással bölcsész magiszteri címet adományoztak 1645-ben Nádasy János és 1646-ban Topos Ferenc jezsuitáknak,13“ akik mindketten a logicusok tanárai lettek. 1647-ben a közhangulat rövid ideig a jezsuita rend ellen fordult, amelyet az országból való kiutasítás vagy birtokai elkobzásának veszélye fenyegette, de e veszély elmúltával a nagyszombati egyetemre másfél évtizedes nyugalmas időszak következett, amely az 1663-as török hadjáratig tartott. 1647-ben ismét megindultak a baccalaureus avatások (13 fő) és a következő tanévben a magiszteravatások is (8 fő). 1648-ban új kollégiumot áhítottak fel a meglévők mehé: az általános papi szemináriumot (Collegium seu Seminarium generale eléri Hungáriáé), amely a későbbiekben a legjelentősebb szerepet tölti be a kohégiumok között. A 40-es, 50-es évek fordulóján némileg csökkent a fokozatot szerzők száma, de 1652-től egy lassú növekedés indult el, amely 1661-ben érte el csúcspontját: ekkor összesen 62 hahgatónak adományoztak fokozatot, 40-nek baccalaureusit és 22-nek magiszterit. 1663-ban, amikor a török megindította Magyarországra hadjáratát, még megtartották az avatásokat a nagyszombati egyetemen - 32 baccalaureust és 12 magisztert avattak - és csak a török közeledtére, Érsekújvár elfoglalása után széledt szét az egyetemi ifjúság. ‘ A következő 131 Szentpétery 17. p. 132 Csery József: História c. r. Sciendarum Universitatis Pestiensis. 1854-1857. Kézirat négy részben, forrásközléssel. = ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára G-163.1-IV. 133 Zsoldos IV. táblázat: A bölcsészeti kar tanárai. 134 Csery kéziratában - Szentpétery és Zsoldos forrásával, a nagyszombati iskola anyakönyvével ellentétben — azt találtuk, bogy az 1662/63 tanévben is folyt oktatás az 50
