Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-05-31 kari tanácsülés - 1./ Az év végi vizsgák kérdései - 2./ A hospitálás és gyakorló tanítás tapasztalatai

№

Az évfolyam legjobbjai: Bodó György, Cul József, Bálint Anna, Felkai Lujza, Gergár Károly, Hesz Erzsébet, Hónig Edig, Katz Miklós, Kiss László, Kőrös Valér, Nagy Gyuláné, 'Pintér István, Szakácsi Anna, Temesvári Ferenc, Vasbányai Ferenc. Várhegyi Erzsébet.

Sajnos, három hallgatónkról csak hosszabb tanítási gyakorlat után lehetne megállapítani, vájjon egyáltalán alkalmasak-e a tanári pályára. Ezek: Görögh Sándor, Kiss József, Sebes Istvánná. Mindhárma t csak a legnagyobb jóakarattal és a tőlük kifejtett óriási erőfeszítések némi elismerésképen lehetett elégségessel átengedni.

Görögh Sándor a csepeli Jedlik gimnáziumban ókori történelmet tanitott. Anyagismerete nagyon bizonytalan, kifejezési készségéről alig lehet beszélni. Catilina helyett állandóan Catalinát, Maecenas helyett Maeceánt, Claudius helyett Clodiust mondott. Előadását gyakran" lehetetlen volt megérteni, mert csak motyogott. így az órái rendkívül vontatottak, unalmasak, sőt nem egyszer kínosak voltak. Az órák alacsony színvonala következtében jelentkező fegyelmezetlensé- get.sem volt képes megszüntetni, mert fegyelmezőkészsége is nagyon gyenge. Szorgalmas és nagy igyekezete is csak elégséges eredményt hozhatott .

Ugyanilyen, sőt némely tekintetben még gyenébb volt Kiss József. Az Apáczai Csere gimnáziumban az Anjouk ás Zsigmond korá tanította. Igen szegényes tárgyismerettel, rendkívül gyenge kifejező készséggel, zavaros fogalomhasználattal ejtette kétségbe vezetőtanárát és a tanulókat. Helyesírása olyan hibás volt, hogy az osztály DISz titkára arra kérte a vezetőtanárt: beszélje le a jelöltet a táblai vázlat felírásáról, mert az.osztály f gyeimét csak igy tudja biztosítani. Ezért a következő órákon a táblára tették a térképet s Kiss József a vázlatot papirról diktálta. Összesen 3 órát tartott, ötödik órája, a vizsgatanítás, az 14-37-i jobb ágy felke lésről szólt. Ezen az órán a következő zavaros kifejezésekkel lepte meg a jelenlevőket:

•'Úgy világi ember, mint nő gyóntathatott” - "A felkelést Kardos János indítsa meg”. "Hogyan néz a szerződés lei?”. - 'próbálta' magyarázatát élénkíteni. "Lépes György gondolt egyet ,'s a nemeseknek meg- adsja az adókedvezményt.” "Október 6-án megkötik a kplо z smono sut őri egyezményt■Aoátiban, melyet Kolozsmonostoron írnak alá" . "Bukása okának lehet betudni azt, hogy az alföldi parasztság nem tudott segíteni”. ”Az egyezményben ezeket megengedik, azaz nem engedik meg” stb. A fenti mondatok hallatára s leányok néha összenéztek, néha elég hangosan nevettek, gyakran szánakozva figyelték a j lölt kétségbeesett vergődését. Kiss József a gyakorló tanítás befejezése után kijelentette: ’’belátom, hogy nem vagyok tanárnak való”. Vezet tanára szerint: "négyheti munkája és egyéni adottságai alapján nagyon nagy optimizmus kellene ahhoz, ha azt állítanám, hogy jó tanár lesz belőle."

Legnehezebb volt Sebes Istvánná elbírálása. A reformkort tanította. Magyar nyelvutása nagyon bizonytalan, kifejezési módja emiatt zavaros, a kérdések összefüggését nem látja. E hibáinak kijavítását akadályozza különös természete, mely miatt a hibákat nem ismeri el és álláspontját jobb ügyhöz méltó szivósággal védi. Negyedik óráján a következő furcsa mondat szerkesztéssel beszélt: "A nagybirtok társadalomból származott Széchenyi". "Nincsen elég termékük a nemeseknek". ”A másik problémát még abban látja, hogy"Széchenyi kintjárt külföldön, sok gazdasági könyveket olvasott s ebből kttnnáivKcsc kiindulva a robotot gépekkel akarja kicserélni”. ’’Túljutott a nyelvkérdésnél, az irodalom kérdésnél is”. :Ezért vetették el az egész Széchenyinek a programmját”, - Kérdései gyakran teljesen értelmetlenek voltak. Pl. "Melyik területen folyik a harc a saját nemzeti államért? A nye^vharc miben csúcsosodik? " "Hogyan látja Széchenyi- 29 -