Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1972. március 15. V. ülés
--------------------------------------------------------' Bes2 móló .jelentés az I97I decemberei” végzett munkáról Másfél éve dolgozom a III. számu Magyár Irodalomtörténeti Tanszéken, Munkára ett$s volt: tudományos-kutató é oktató. I. Az ötvenes és a hetvenes évek művészetével foglalkoztam részletesen, oktori disszertációm témája a ht tvenes években jelentkező uj szentimentális re- ényosség. Ez a jelenség az ötvenes években kezd formálódni,, közvetlen előzménye z Arany János, Kemény Zsigmond és Madách Imre művészetében kialakított szemléét és élmény. Az uj szentimentális regényesség Kemény Zsigmond társadalmi rege- yeinek egyik típusában /Férj és nő, Szerelem és hiúság, Ködképek a. kedély láthatárán/ elentkezik először. Részletesen.foglalkoztam a következő témákkal:- A tragikum /végzet, bűn, bünhődés/ Arany és Kemény müveiben.- Népiesség, idill-fortnák, történelmi nosztalgiák, mint a korral szembeni kompenzáció* !- Moralizmus. Etikai rendteremtés, világteremtés. Az emberi viszonyok és kapcsolatok értékelése,.- Műfaji .következtetések /poétikai konvergencia, romantikus hétköznapok és ünnepek, emlékezés és megfigyelés egysége, keveredése a korban./ z a munka nemcsak elméleti, elvont volt, mert az elsőfélévi szemináriumokat az tvenes évek irodalmából tartottam, igy a friss eredményeket a gyakorlatban zonnal hasznosíthattam, A szeminárium anyaga tágabb, az ötvenes évekbeli Jókai s Vajda munkásságot is feldolgoztam. Ezzel párhuzamosan olvastam újra a szenti- entalifcmus két jelentős művészét, Goethét és Rousseau-t. /Fő élményeik, hőseik, ormáik./ Disszertációm központi rész^Asbóth János, Toldy István, és Beöthy Zsolt mun- ássága alkotja. Az ő életművükön kivül több kevéssé, vagy alig ismert szerző . Ábrányi Kornél, Benedek Aladár, Jósika Kálmán, Papp Miklós, Paulikovits Lajos, odmaniczky Frigyes, Prém.József, Szegfi Mór, Télfi Iván, Tóvölgyi Titusz, Vaj- a Viktor, Vértesi Arnold, Sichy Géza stb./ e korban irt, s a koncepció szemont jából érdekes müvét, s a versesregény-irodr.lmat is feldolgoztam, hiszen a orszak egyik kulcsmüve éppen Arany László Délibábok hőse. Az évtized jelentős, lkotói nemcsak művészek, hanem jelentős irodalompolitikusok, közéleti emberek, olitikUsok is, akik cselekvőén formálják koruk történelmét, alakitják a napi po- itikát. Különösen Asbóth János és Toldy István,' aki a korszak jelentős ellenzéki olitikai napilapjának, a Nemzeti Hírlapnak szerkesztője. Munkásságuk értékelésé- 2z ezért á4 kellett tanulmányoznom a hetvenes évek folyóiratait. /Ez egymagában 3 rendkivül terjedelmes anyag, hosszú időt vett igénybe./ A hetvenes évek irodalmának legfőbb jellemzői ezek alapján:- A felvilágosodás és szentinentalizmus [reneszánsza probléma- és élményköré— ben /osztályok, politikai, nevelés stb./, műfajilag / napló, levél, levélregény, utazás, útirajz/.- A polgári történetiség, s ennek modellszerű, áttételes jelenléte a regényben- Dezilluziés érzelmesség átfejlodése a naturalizmus kísérletébe. Uj embertan, Lpustan.- Lélektani tipológiák. ; Isszertációmmal csaknem teljes egészében kész vagyok, rövid időn belül benyújtom. munka készitése közben kialakult egy átfogó kép, személyes kutatómunkán alapuló sndszer a korszak irodalmáról^ ami lehetővé teszi, hogy több témakörből publikálások majd. Két cikket irt£m, az egyik egy Petelei-recenzió, a másik egy nagyobb írjedelmü Bobits-tanulmány, Időközben kaptam lehetőséget, hogy dolgozzak a Jókai-kritikai kiadásba.« Jókai tvengs évek elején irt novelláit rendezem sajtó alá és látom el jegyzetekkel, II. Az elmúlt évben heti 6, ebben az évben heti 4 óra szemináriumot tartok, senkivül hetenként 2 órát tartok külön a külföldi hallgatóknak. Ezek a külön órák íszben közös müolvosásra és elemzésre, részben olyan, anyagrészeknek előadásszerü jtlására jók, melyek az előadásokon nem hangzanak el, vagy a külföldi hallgatókik nehezen hozzáférhető és érthető. Külföldi csoportom ebben az évben nagyobb munit jelentett, mert képzettség, képesség és nyelvtudás szempontjából nagyon diffe- sncia.lt. A tehetséges és képzett hallgatóknál az kozott problémát, hogy anyanyel— ;kön - és zömmel hazai - megjelent szakirodalo tj építik dolgozataikat, ezért
