Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1928-1929 (HU-ELTEL 7.a.29.)

1929. március 13. V. rendes ülés

rén sem dolgozott s mert az ellenkező eljárással a legveszedelmesebb prae- eedenst teremtenénk meg, amely után és alapján minden szakszerű tudás sál, munkával s készüléssel szemben a legbizonytalanabb és ingatag alapon lehet majd tanszékeket betölteni.

Ha azonban a t.Kar bármily okból és alapon azt hiszi, hogy Eckhart a történész a Karnak -az annyira szűk- séges történelmi szellem terjesztése s a jogtanitásba bevitele szempontjából- szolgálatot tehet, illetőleg erre eddigi munkásságával reményt ad,

akkor a t.Kar kérje meg a VKM.urat, : J

hogy Eckhart Ferencet személyére nézve és számfeletti minőségbe neveztesse ki tanárnak annak kifejezett kijelentésével, hogy ez a tanszékbetöltés szabályainak és az é sz szerű ségnék sérelmeznem lehet. S ennek már kevesebb akadálya lehet, mert a joghallgatóra

kötelező is a történelem hallgatása s a

erre való.tekintettel 1881-ben ő Felsége például megengedte, hogy Kerká- poly Károly a jog-és államtudományi kar tanára,- különben a bölcseleti tudományokból is képesített tanár-az egyetemes történelem legujabbkorú részéből is tarthasson előadásokat-.

■jt

Ezeknek előrebocsátása után magára a betöltésre váró tanszékre nézve javaslom, jelölje a t.Kar 1. helyen Holub József pécsi egyetemi tanárt; 2.helyen -egyenlő rangsorozással- Kérészy Zoltán pécsi-, és Csekey István dorpáti egyetemi tanárt.“

Miután az előadói javaslat Ecknnn a 3 ajl*

si íesa&feoi. a i-ánxrSf

'StvUsiilMi za

^nl>ía ,21 inic i