Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
- 74 kezdőbetűs melléknévi származéka vál ik intézménynév részévé úpy, Imgy nagybetűsödnie kell, e nagy kezdőbetűsödés csak az elejére vonatkozik (tulajdonnévi eredetű), második tagjára nem. Tehát: Dunántúl, s ebből Dél-Dunántú l; de ebből: dél-dunántúl i, s ebből intézménynév részeként: Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállala t, mert a dél-dun ántú li melléknévnek csak az eleje nagybetűsíthető" (i. m. 26). A toldalékolásról a szabályzattal azonos módon vélekedik. A. FÁBIÁN PÁL 1966-ban A magyar helyesírás rendszere című tömör összefoglalásban (Nyelvtudományi Értekezések 54. sz.) az intézményneveket vizsgálva, ötvözte az AkH. 1954. szabályát és a Deme-féle meghatározást: "64. A hivatalok, szervezetek, vállalatok, intézetek, társulatok, iskolák, szövetkezetek és hasonlók (egy szóval: intézmények) hivatalos nevében minden lényeges és önálló elemet nagybetűvel kezdünk, és az egyes tagok közé nem teszünk kötőjelet: Műv elődésügyi Minisztérium, Állana £öldmérési és Térképészeti Hivata l, Magyar Szocialist a Munk áspár t, Magyar Úttörők Szövetség e, Csepel Vas- és Fémműve k, Ka rto gráfiai Vállalat, O rsz ágos Széchényi Könyvtá r, Építéstudományi Intéze t, Nemzeti Sz ínhá z, Vésztől Általános Iskol a, Vörös Csillag Termelőszövetkeze t, Bala tonfenyve si Állami Gazdasá g; Pest negyei Népbol t, Kazinczy utcai Ál talános Iskola; stb." (i. m. 42). A képzős származékokról azt írta, hogy "a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévieket pedig kisbetűvel kezdve különírjuk" (i. rn. 42). Ez a szabály szinte változtatás nélkül kerül majd be az AkH. 1904-be. A rövidített és a köznévi formákról a szabályzathoz és Deméhez hasonlóan vélekedett: az első esetben javasolta a nagybetűt, a második esetben pedig csak a kisbetűs nevet helyeselte. 5. Az 1972-ben megjelent második, javított 03 bővített kiadású Helyesírási és tipográfiai tanácsadó közölte DEME LÁSZLÓ tanulmányát (Az intézménynévírás néhány problémája. 235—237), de az 1969—70. évi szabályozás eredményét, melyet a bizottság elfogadott, szintén pontokba szedte. A tulajdonnévírás fejezetében a 20. paragrafus az eddigi kétféle szót ( lényege s, önáll ó) egymás mellett használta az egyértelműség kedvéért, és az AkH. 1954. adósságát azzal pótolta, hogy megmagyarázta, illetőleg példákkal illusztrálta, mi értendő lényegtelen elemen: "Az intézménynevekben minden lényeges és önálló tagot nagy kezdőbetűvel írunk. Nem te-
