Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)
9'j hasábjain taglalták a hidak írásmódját, a tulajdnnnnvok bizonyos fajtáit és a kötőjelek liasználatát. BÍRÓ ÁGNES szerint a köztéri feliratokban eddig is lielyes volt a hidak nevének kötőjel nélküli, tehát különíti lorinája. Azonban helyteleníti a Gellértheg y — Gellért-heg y elfogadott kettősségét. "Amíg ez a lielyzet fennáll, addig nem csoda, liogy a bizonyos helyesírási készség nemcsak a tanulók körében nem szilárd, hanem a tanárok és a nyelvészek is tanácstalanul botladoznak gyakran a szabályok útvesztőiben."^ Véleménye nem maradt válasz nélkül. 1 0 A vizsgált lapok közül több már előre jelezte a fontosabb lielyesírási változásokat (Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap), a többség pedig a megjelenés után, általában májusban szentelt egy magyarázó cikket a témának (Népszava, Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Petőfi Népe), öt részből álló, minden lényeges dologra kiterjedő a Dunántúli Napló sorozata, és nem jelentetett mng ilyen közleményt a Magyar Hírlap, a Déli Hírlap valamint, a Vas Népe. Az írások többsége csupán a tényéknél marad, nern mond véleményt, vagy egy-két mondatban elismerően szól az új szabályzatról, kiemelve a kevé s lényegi változtatást. A továbbiakban azokban a cikkekbe pillanthatunk bele, amelyek bírálatot vagy megindokolt dicséretet is tartalmaznak. VESZPRÉMI MIKLÓS részletesen áttekinti a századunkban kiadott szabályzatokat, értékeli a változásokat, és a nyelv fejlődése, koszerősödése szemszögéből nézi a 11. kiadást: "Az 1954-es szabályzathoz képest előrébb tartunk, s a szerény mérvú változások-módosítások kétségkívül a korszerő19 södés irányába mutatnak." A Dunántúli Napló megállapítása az, liogy a hasonulás példái nem elég általánosak (észig belőle, náccukor), a meghonosodott irlegen szavakat lehetne magyarosítani (drachma, pech), nz óvod a írásmódja igazodhatna nz ejtéshez (ovoda) , és ismét vitára bocsátja a zárt megkülönböztetősét. 2 0 A legrészletesebb bírálatot P. KOVÁCS IMRE adja. "Az első találkozás alapján ez a kiadás nagyon jó szabályzatnak látszik, de az is biztosra vehető, liogy a későbbiek során több összekoccanásom lesz vele .. . Aki huzakodni akar az új szabálykönyvvel, az hamar talál benne (a maga nézőpontja szerint) bírálnivalót." Majd DENKÓ LORÁND nyilatkozatát idézi: "Ilyen körültekintéssel és aprólékossággal nem készült még soha új kiadás
