Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Az „egri név". (Egy szólásunk eredete és értelmezése)

telke kiegészítésére az író háza előtti területsávot átengedték, így fejezi be levelét: „Hát. Dobó István városa csak nem hagyja az egri nevet" Az Eger c. lap (1912. 46. szám) meg arra szolgáltat példát, hogy Egerben a köznyelvi szóhasználatban is élt a nyelvi egységet alkotó, átvitt értelmű egri név kifejezés: „A pécsi kerületi torna versenyre tegnap délelőtt indult el főreáliskolánknak 32 tanulója, reméljük, hogy dicsőséget hoznak az egri névre . . 6. Hogy szólásunk használati köre tágabb, s az egri vonatkozásokon túl is jellemző erőt, stilisztikai értéket képvisel, több példa is tanúsítja. Gyakran emeli be verseibe szólásunkat Csokonai Vitéz Mihály is. A Diétái Magyar Miizsában (1796.) pl. a következő változatot így építi bele versébe: Mennyi sok ellenség viadalján, hány hadi tűzbe Nyertetek egri nevet., (Harsányi—Gulyás: Csokonai V. M. Összes Művei. I. 180.). A Dorottya (3. könyve) sorai között meg így tűnik fel szólásunk: Kik állottak belé a leány seregbe, Kik voltak vezéri az amazonoknak, S örök egri nevet kik nyertek magoknak ..." Csokonai a Tempefőiben (a VIÍ. jelenésben') ..domine Csikorgó poéta" szájába adja a szólást: „Menjen kend a nemes gavallérok közé. Ki nyer egri nevet, akkor lássuk, Valé . . ." A magyar szóláskincs gazdagságából gyakran merítő Jókai Mór is többször felhasználja szólásunkat, pl. ilyen szövegösszefüggésben ,,Hevesi gyerek volt, ugyan messze került, de az egri nevet viselte emberül . . ." — „Most is dicsőség, ha valakiről azt mondják: Kivívta az egri nevet'* (Emi. II. 298.) Déryné, naplójának e mondatában: „. . .Én és Gábor kivívtuk magunknak az egri nevet . . stilisztikai értékben használja fel szólásunkat; hasonlóképpen Csengery is e mondatában: „A Korondfalvi nőegylet kivívta magának az egri nevet . . ." (Munkái: III. 179.) A Vahot Imre szerkesztette emlékkönyv (Honvédek könyve) egyik mondatának, illetőleg megállapításának gazdag hangulati értéket kölcsönöz írója azáltal, hogy szólásunkat szervesen illeszti bele a mondatba: „Hegyesen vívták ki Guyon honvédéi az egri nevet . . ." 7. Hogy a szólást alkotó szavakon egységesen bizonyos mértékű jelentésváltozás ment végbe, az eddig idézett példákon kívül a nép szájáról feljegyzett változatok is bizonyítják. Bálint Sándor (Szegedi Szótár: I. 312.) Főnyerte vele az egri nevet, Nem nyerte fő vele az egri ne-vet, változatokban közli szólásunkat, s megjegyzi, hogy a szegedi és kör171