Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bakos József: Újabb adatok a Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához

Bakos József: Tokajhegyalja és bortermelése néprajzi, hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma. Sárospatak, 1957. a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 47. (vö. róla: Magyar Könyvszemle, 1959. 2. sz. 254. 1.) Balassa Iván: Német falvak TokajHegyalján, Borsodi Szemle, 1959. 4. sz. 42—45. Bánki Gyula: A Tokaji-hegy mikroklímájának megjavítása — fásítással. Erdő. 1954. 9. sz. 322—323. Barna János: A bentonit. Természet és Társadalom, 1955. 136—138 (A mádi bentonit-bánya képe!) Barna János: A Mád-koldu-i bentonit tulajdonságai, Bp. 1957. Klny. a Bányászati Lapok-ból (1956). Bartha-Jablonczay: A sárospataki főiskola csillagászati műszergyűjteménye. Csiülagok Világa, 1956. 3—4. sz. 245— 252. Baumann Chr.: Entdeckte Geheimnisse der Land-und Hauswirtschaft. III. k. Wien, 1783. (Tokaji szőlőkről, s tokaji borról: 22, 41, 44, 73.) Bél M.: Compendium Hungáriáé Geographicum, Posonii, 1767. (Sok hegyaljai vonatkozás: Hegyalja helységeinek leírása.) Bem B.: A Hegyalja ÉNy-i részének földtani viszonyai, a M. Áll. Földtanc Intézet Évi Jelentése, 1949. 165—171. Berényi Dénes: Mikroklima in Tokajer Weinkellern, Uránia, 1958. 4. 153— 158. 1. Berényi Dénes: Mikrometeorológiai vizsgálatok a tokaji borospincékben. Term. Tud; Közi, 1957. 6. sz. 252—57. Berényi—Justyák: A Tokaj-Hegyaljai borospincék mikroklimatikus viszonyai, Acta Universitatis Debreceniensis, 1957. IV. k. 287—310. Bíró—Mercz: A bor készítése és kezelése. Bp. 1953. (Tokaji vonatkozás: 263.). Bjalokur F. P.: Lecsenye vinogradom v Jaltye (Gyógyítás szőlővel Jaltában. (Jalta, 1903.) Erdőbényéről mint szőlő kúrát alkalmazó gyógyfürdőhelyről megemlékezik a 4. oldalon). [L.] Blaha Jozef: Ceskoslovenská ampelografia. Bratislava, 1952. (Tokaji vonatkozások: 202—214.) [L.] Bok—Jersov: Vinogradarsztvo i vinogyeljije v Roszji. S. Petersburg. 1877. (Szőlészet és borászat Oroszországban), Szentpétervár (Tokaji vonatkozások: 86—89, 502, 530.) [L.] Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopedja (Szovjet Nagy-Lexikon), Moskva, 1951. (VIII. k. 526 tokaji vonatkozások) [L.] Boross Vilmos: Hegyaljai szüret. Cikk az Ezeréves Magyarország c. képes havi folyóiratban. 1897. 12. sz. Borsodi Gyula: Hegyaljai útijegyzetek. Miskolc, vö. Széphalom, 1955. 82—83. Bredetzky Samuel: Reisebemerkungen über Ungarn und Galizien, Wien, 1809. (Hegyaljai vonatkozások is: 276: Tállya.) Bulic Stjepan: Dalmatinska Ampelografja, Zagreb, 1949. [A 101. oldalon a Piros Saszíának Németországban használt egyik szinonimája: „Roter Tokayer"] [L.] J. A. Chaptal's: Abhandlung über den Bau, die Bereitung und Aufbewahrung der Weine, Carlsruhe, 1801. (Németből ford.: W. Bochmann.) [Magyar vonatkozás: 7, 93, tokaji vonatkozás 22., stb.] Chlebowski Br.: Slownik Geograficzny Królewstwa Polskiego. [A lengyel királyság földrajzi szótára.] Warszawa. 1892. (A XII. kötetben a 367. lapon tokaji vonatkozás.) L. Comenius: Schola Ludus, Patak, 1656. Pars III. Act. II. Seena 6. (,.vina optima sunt

... in Hungaria Tokainum"). Corsi F.: II vino di Tokay. Vienna. 1829. (Ditirambo.) [L.] Czeglédi László: A toka

jhegyaljai borvidék szőlőinek felújítása küszöbén. Szőlészet és Kertészet, 1955. 4. sz. 1. Czeglédy László: A tokajhegyaljai szőlőtermelés helyzete és a felújítás feladatai az 1956. évre. Szőlészet és Kertészet, 1956. 2. sz. Czermakowa Izabella: Der alte Fukier und der Wein, Deutsch-Polnische Hefte, 1959. jún. 6. sz. (Tokaji vonatk.: 40 —42) [L.] Csala László: A régi Tállya, Északmagyarország, 1958. jan. 12. sz. Csala László: Kincsettermő Tokaj. Északmagyar ország, 1958. jan. 19. sz. Csepregi—Zilahi: Szőlőfajtáink. Bp. 1955. (Tokaji vonatkozások: 129, 133. 135, 366.) Csorba Zoltán: Lenau Tokajban. Széphalom, 1955. 2. sz. 83—89. Dankó Imre: A sárospataki piac. Néprajzi Közlemények: 1957. II. 1—2. sz. 255—263. 535