Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Molnár József: Adalékok a Heves megyei 1848—49-es nemzetőrök és honvédek hősi harcának történetéhez

pillanata életemnek, melyben hazafiúi kötelességemről megfeledkeztem volna. Van nőm, vannak gyermekeim, — azonban én ezek örömeit háttérbe szorítom most és megyek oda, hol nemzetem boldogságát, csekély tehetségemhez képest előmozdíthatom." Varnek Endre egri lakos azt írta: „. . . Hazánk jelen vészes perceiben minden polgárnak szent kötelessége magát teljesen a haza megmentésére odaadni és ezer érzülettől kell, hogy lelkesüljön . . ." Kováts István egri lakos, mint apa kéri, hogy vegyék fel Kálmán, Aurél és Elek fiát katonának. Pelles István többek között ezeket írja: „. . . A jelen veszélyes időben ámbár nővel s három neveletlen gyermekkel terhelve vagyok, mégis Hazámnak ajánlom fel életemet." Lefevre Antal egri lakos azt írta: „... Édes Hazám szabadságáért, ha kell véremet ontom, ha a szükség úgy kívánja, örömmel meghalok. E harc igénybe veszi minden becsületes hazafi szellemi és anyagi erejét..." Nagyfejeő Mihály többgyermekes családapa Béla nevű fiát akarta felvétetni a katonaság soraiba. 7. A Heves megyei 26-ik zászlóalj ideiglenes altisztjei ezeket írták: ,,. .. Imádott hazánk a feneketlen örvény közelében lévén mindenkinek — kinek kebléből az osztrák kormány csábjai ki nem írták a hazaszeretet szent szikráját — kötelessége a hon és a nemzetiség megmentésére, ha a szükség úgy kívánja vagyonával és életével is áldozni... Azért választottuk mi is a sokkal inkább baj teli katonai életet, hogy visszatérve a csatából a mieink mint szabad nemzet szabad polgárai ölelhessenek magukhoz. Számot vetettünk a sorssal és elhatároztuk, hogy hazánkért mindent megteszünk, ha kell meghalunk, de győzni kell. Semmi esetre sem fogunk mégegyszer az önkény vaspálcája alatt meghajolni. . ." 8. Az egri első magyarnyelvű tanítóképző intézet növendékei otthagyták az öreg Lyceum falait és bevonultak a honvédhadseregbe. Az 1847—48-as iskolai évre összesen 31 tanuló, az 1848—49-es évre már csak 14 növendék iratkozott be. Ezek is egytől-egyig elhagyták iskolájukat, midőn a haza hívó harangjai megkondultak. Mezei József tanítóképzős a szolnoki és nagysarlói csatában vett részt s őrmesteri rangot ért el. Balla János hadnagyi, Zelei Gyula tizedesi rangfokozatot kapott. E két utóbbi a szabadságharc leverése után, 1851—52-ben iratkozott be ismét a tanítóképzőbe és egy év alatt tanítói oklevelet szerzett. 9. 1849 február 26—27-én zajlott le a kápolnai csata. Klapka György február 22-én vonult át 8 000 főnyi seregével Eger városán. A zeneszóval menetelő honvédeket a város öregjei és fiataljai egyaránt nagy lelkesedéssel fogadták. A kápolnai csata után a sebesülteket Egerbe hozták, ahol a Lyceumot kórházzá alakították át és a sebesülteket szakszerű orvosi segélyben részesítették. 10. Repetzky Ferenc, Heves vármegye kormánybiztosa szózatot intézett a kápolnai csata előtt a megye és Eger város honleányaihoz, amelyben azt kérte tőlük, hogy „áldozatvállalásukkal, sebesültek ápolásával legyenek méltó utódai a dicső Dobó-korabeli egri nőknek". 543