Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

[46] Uo. és D. Bachó L. i. m. 76. 1. [47] E. U. 1919. január 30. sz. és Hajdú T. i. m. 91. 1. [48] Tanácsköztársasági Törvénytár (T. T.) I. füzet, Bp. 1919. 3. 1. [49] Hevesvármegyei Direktórium Hivatalos Lapja (H. D. H. L.) 1919. március 27. A rendelet vonatkozó része így szól: „Hevesmegyére nézve az imperiumot az egri Katona-, Paraszt- és Munkástanács vette át. amely a vármegye népbiztosává Láyer Dezső elvtársat nevezte ki, az alispáni teendők ideiglenes ellátásával pedig alulírottat" (Kolacskovszky Lajos) bízta meg. Meghagyatik, hogy a Katona-, Paraszt- és a Munkástanács minden községben haladéktalanul megalakíttassék. A tanács tagja tőkés nem lehet. Az eddigi képviselőtestületek és elöljáróságok megszűntek." [50] D. Bachó L. i. m. 81. 1. [51] Nemecz József 1890. április 4-én született Berettyószéplak községben Bihar megyében. (Nagyvárad-tai'tomány; Román Népköztársaság.) Apja: Nemecz János kőműves, anyja: Paál Amália. Tizenegyen voltak testvérek, de heten a nyomorúságos élet körülményei miatt kiskorukban elhaltak. N. József Szilágysomlyón, illetve (apja korai halála miatt) magánúton végezte gimnáziumi tanulmányait, miközben mint kőművesinas dolgozott, s kitanulta a szakmát is. A gimnázium elvégzése után két évet töltött a nagybányai festőiskolában, ahonnan bátyja segítségével Pestre került a Felső Építő Ipariskolába. Kitűnő, tehetséges tanuló. Itt kapcsolódik be a politikai mozgalomba. Felveszi a kapcsolatot az Építők Szakszervezetével, megismerkedik Bokányi Dezsővel, akinek révén közel kerül a szocializmus eszméihez. Mint az építész-ifjúság diákvezetője, szakszervezeti és egyéb politikai gyűléseken vesz részt. 1911-ben egy építészküldöttség vezetőjeként részt vett az építőszakszervezet gyűlésén, amit huligán elemek megtámadtak. A fiatal diák gyorsan intézkedett és rövid időn belül egy diák-gárda vonult be a terembe, akik a szakszervezeti munkásokkal közösen kiverték a támadókat. A rendőrségi vizsgálat után az iskola igazgatója intézkedni akart N. Józsefnek, mint „politikailag gyanús elem"-nek a kizárásáról. Ezt társainak szolidaritása akadályozta meg. Az Építő Ipariskola elvégzése után beiratkozott a Szépművészeti Főiskolára és a műegyetemre. Anyagilag azonban nem tudta fedezni a tanulást, s ezért különböző építészeti irodákhoz szerződött le mint rajzoló. Tehetségét mutatja, hogy Rimanóczi Gábor építész reábízta például a debreceni takarékpénztár építésének vezetését. Mint katonaköteles a marosvásárhelyi 62. közös gyalogezredhez vonult be. 1914-ben megsebesült az uzsoki szorosnál, s hosszabb kórházban töltött idő után 1917-ben a Gyöngyös újjáépítésére alakított kormánybiztossághoz osztották be. Gyöngyösön azonnal felvette a kapcsolatot a szociáldemokrata párt helyi vezetőivel. Személyes kapcsolatot épített ki később Kun Bélával és Szamuely Tiborral. Az SZDP-on belül, mint a baloldal vezetője, állandó harcot folytatott az opportunista vezetők ellen. Rendkívül sokat tanult, gazdag marxista ismeretekre tett szert. A Tanácsköztársaság idején Gyöngyös fő politikai vezető személyisége volt. öccse, N. Alajos, ugyancsak Gyöngyösön dolgozott a Tanácsköztársaság idején, mint az MSZP titkára. [52] D. Bachó L. i. m. 119. 1. [53] Vörös Mátravidék (V. M.) 1919. április 20. [54] Tagyob 4/3. [55] Uo. [56] V. M. 1919. április 3. sz. Említi még D. Bachó L. i. m. 102. 1. [57] T. T. I. füzet. [58] Idézi: D. Bachó L. i. m. 82. 1. [59] E. Á. L. 2343. [60] Uo. és D. Bachó L. i. m. 96. 1. [61] Uo. és Tagyob 4/3. és V. M. 1919. április 1. sz. [62] Tagyob 2/17. [63] T. T. I. füzet 46. 1. [64] Tagyob 4/3. [65] H. D. H. L. 1919. június 12. sz. [66] V. M. 1919. április 14-i sz. Idézi: D. Bachó L. i. m. 111. 1. 13* 195