Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

segéd. Augusztus 9-én Kiss (Buzogány) Antal gyöngyösi napszámost a pesti kőhídnál lőtték agyon, mivel tagja volt a Munkástanácsnak. A megtorlás második aktusaként — most már a magyar kormány intézkedésére — letartóztatták és Egerbe szállították a Munkástanács tagjainak egy részét, akik valamilyen formában tevékenységet fejtettek ki a proletárdiktatúra ideje alatt. így letartóztatták Waldner Fülöp, Gergely Danó, Hablicsek Ferenc, Timár Béla, Endrész József, Nádas Márton, Csiba Julianna, Fenyvesi Gábor és Pölös Balázs tanácstagokat, akik közül Endrész Józsefet 15 évi, Nádas Mártont és Csiba Juliannát 5—5 évi fegyházra ítélték. Ugyancsak letartóztatták Nemecz Józsefet, a város vörös parancsnokát és a direktórium tagját, aki még az utolsó pillanatban sem gondolt a menekülésre, az utolsó pillanatig azon tevékenykedett, hogy megvédje a várost az idegen megszállástól. Nemecz Józsefet az egri ötös tanács halálra ítélte és 1920. július 29-én az egri fogház udvarán kivégezték. 1922 júliusában elítélték még életfogytiglani fegyházra Harján János gyögyösi napszámost, aki a Tanácsköztársaság idején mint a Forradalmi Törvényszék bírája tevékenykedett. A Tanácsköztársaság ugyan elbukott, de a város proletártömegei az elkövetett gazdaságpolitikai hibák ellenére is magukénak érezték azt a rendszert, amelyet pár hónappal azelőtt ők maguk vívtak ki és a Horthy-fasizmus 25 esztendeje nem tudta belőlük kiölni annak tudatát, hogy a dolgozók jó életének a megteremtéséhez egyetlen és biztos úton lehet eljutni: a munkások hatalmának megteremtése útján. JEGYZET [1] Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918—19-ben című könyve sokoldalú elemzést ad a vidéki eseményekről is. Ügy gondoljuk, hogy ez az egyébként értékes könyv mégis kiegészítésekre szorul, noha alapjaiban és fő vonásaiban helyesen — sok dokumentum alapján — ismerteti a vidéki forradalmi mozgalmat és a reakció aknamunkáját. Nagy József: Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében című tanulmánya elemzi a gyöngyösi eseményeket is, azonban átfogó témaköre nem tette lehetővé, hogy részletes ismertetést adjon a város életéről a jelzett időszakban. (Eger, 1955. Hevesmegyei Füzetek 2. sz.) Dezséri Bachó László: Gyöngyös város 1918—19-ben című munkájában részletes leírását adja a gyöngyösi eseményeknek, azonban könyve — általános következtetéseiben — nélkülöz minden tárgyilagosságot, s így az eseményeket meghamisítja. Bruzsoá szemléletmódjából következik mindez: azt a célt tűzte maga elé, hogy — a magyar fasizmus igényeit kielégítve — torz képet fessen a Tanácsköztársaságról. (Gyöngyös, 1940.) [2] Hajdú Tibor: I. m. 26. 1. [3] Vö. Hajdú T. I. m. 27. 1. [4] Uo. 27. 1. [5] Heves megye alispáni jelentésének idevonatkozó része így szól: ,,... a vasúti fővonal fontosabb állomásain utazó fegyveres katonák lövöldöznek, az ott levő csendőrséget lefegyverzik". (Egri Újság [E. U.] 1918. nov. 13.) Ebben az időben születhetett meg az Oroszországban levő magyar vörös katonák ajkán az alábbi „A vörös katona dala" című ének, ami a Taskentben megjelenő „Világszabadság" 1920. január 24-i számában került közlésre: „Négy-öt éve már biz' annak, hogy én ide keveredtem. Világ sorsa nagyot fordult és én vörös baka lettem. 13 193