Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

A gyöngyösi proletariátus is kivette részét az intervenció elleni harcból. Már áprilisban sokan jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Július 2-án munkásszázad alakult, amely a románok elleni harcban vett részt. A július végén elrendelt általános sorozás után is sokan mentek a romá­nok elleni frontra, azonban a helyzeten változtatni nem lehetett. A román csapatok előrenyomulása élénkítette a városi reakciót. Nemecz József városparancsnok a májusi összeesküvés után vaskézzel fojtott el minden olyan kísérletet, amely a proletárhatalom ellen irányult. Éppen ezért most már a reakciónak nem volt meg a lehetősége arra, hogy „önállóan" lépjen fel. Más eszközhöz folyamodott. Egy küldöttség ment mozdonyon a Kálban állomásozó román egység parancsnokához (Georgescu őrnagy) és kérte, hogy vonuljon be Gyöngyösre, mivel ott „még mindig a vörösök vannak uralmon". Az őrnagy teljesítette az ellenforradalmárok kérését és augusztus 5-én a Szurdok-partról és a hatvani országúton a pesti kőhíd felől bevo­nult a városba. Nemecz József előkészítette az ellenállást, azonban az egység már eléggé demoralizálódott és — értesülve a román túlerőről — a „feleslegesnek vélt" ellenállásra nem tudott vállalkozni. A román csapatok bevonulását a város „polgársága" határtalan örömmel fogadta. Kemény János az újdonsült öreg polgármester a reak­ciós városi elemek szolgálatkészségének bizonyítására nyomban egy átirattal fordult Georgescu őrnagyhoz. Az átirat szövege a következő: „Gyöngyös város közönsége nevében tisztelettel üdvözöljük a megszálló csapatok igen tisztelt parancsnokságát és a csapat összes tagjait. Mind­annyian átérezzük annak fontosságát, hogy a csapat igen tisztelt tagjai és városunk polgárai egymással a legteljesebb egyetértésben éljenek. Tudomásunk van arról, hogy a rend, személy- és vagyonbiztonság helyreállítása és fenntartása céljából méltóztattak közöttünk megjelenni. Midőn van szerencsém kijelenteni, hogy a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy az igen tisztelt csapat minden tagja magát közöttünk jól és otthonosan érezze, egyszersmind kérjük az igen tisztelt parancs­nokságot, hogy a csapat Összes tagjait hasonló érzelmek szerint való viselkedésre felhívni méltóztassék." [78]. (A polgármesteri felhívás ugyan elhangzott, de a román csapat tagjai a város közönségével szembeni magatartásukkal egyáltalán nem vívták ki maguknak azt a megbecsülést, amit mint „felszabadítók" egyébként igényeltek jnaguknak.) A városi reakció a román parancsnokság közreműködésével azonnal munkához látott: hatályon kívül helyezte a Tanácsköztársaság idején megszületett intézkedéseket és megkezdte a kommunisták, vagy a kom­munista gyanús elemek, illetve a proletrádiktatúrát aktívan támogató polgári személyek letartóztatását és az ellenük való eljárás azonnali megindítását. Georgescu román parancsnok augusztus 8-án a lovassági laktanya udvarán főbelövetett 6 embert, amiért a májusi ellenforradalmi összeesküvőkre vallottak. Ezek voltak: Reiszmann Herman gyöngyös­püspöki gazdatiszt; Zukker Sándor gyöngyösi magántisztviselő; Sima Dávidné Lax Katalin gyöngyösi lakos; Donovár János gyöngyösi föld­műves; Palcsó Antal gyöngyösi ácssegéd; Tóth Géza gyöngyösi mészáros­192

Next

/
Oldalképek
Tartalom