Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Mert a mi izmunk a sziklák erősse. Ott lett kemény, ormán az ősi rögnek. A szavunk vad viharok bömbölése, Mit szomszéd bércek visszadübörögnek. Irta: I. L. A Vörös Mátravidék március 26-án jelent meg először. Élén négytagú szerkesztőbizottság állt: Nemecz József, Junghancz Ferenc, dr. Bognár Mihály, Gergely Danó. Március folyamán a Munkástanács a FKt. rendelete alapján államosította a bankokat és egyéb pénzintézeteket. Állami tulajdonba került így a Hevesmegyei Általános Bank. a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület, a Gyöngyösi Bank Rt., az Agrárbank, a Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank, a Gyöngyösi Népbank és az Ipari és Hitelszövetkezet. A tanács bankügyeket intéző direktóriumot hozott létre, amelynek Gergely Danó, dr. Waldner Fülöp és Schwartz Ármin lettek tagjai. Minden bank élére egy-egy bizalmi került. Ezzel egyidőben az államosított üzemekben is megalakultak az üzemimunkástanácsok. Az üzemek élére termelési biztosok kerültek. A legnagyobb üzemek irányítását 3—3 tagú direktórium látta el: Gyöngyösi Mechanikai Rt., Ganz Rt, Szeszfőzde Rt., Gyöngyösi Gőzmalom Rt. A Munkástanács a tőle telhető módon azonnal hozzálátott a lakás nélküli munkáscsaládok fedél alá juttatásához. Egyéb felesleges helyiségek felszabadítása és lakás céljára való igénybe vétele mellett birtokba vette az Orczy-kastélyt és annak több helyiségébe munkáscsaládokat költöztetett. Gyöngyösön és vidékén is a tavasz beköszöntével jelentkeztek a fölös munkaerők. A régi rendszerben a munkások százai és ezrei álltak évről-évre munka nélkül. Ha azok egy részét az Alföld idénymunkásként fogadta, akkor némileg csökkent a munkanélküliség. 1918-ban azonban alig találtak a legtöbben munkalehetőséget, ami csak fokozta a nincstelenek, az idénymunkák vállalásából élő dolgozók elkeseredését. Részben a munkalehetőség pillanatnyi kilátástalansága, de főleg az ellenséges propaganda, március végén a napszámos tömegek soraiban az elégedetlenség hullámát kavarta fel a Mátra vidékén. Mint ahogy a sajtótudósító március 26-i jelentéséből kitűnik, ezekben a napokban ,,a Mátra vidékén igen izgalmas a hangulat; nagy a munkanélküliség. Egyetlen reménység tartja bennük a lelket és az az, hogy a föld birtokbavétele minél hamarabb meg fog történni" [54], A szocialista párt képviselői bejárták a vidéket, beszélgettek az emberekkel, megmagyarázták nekik, hogy a munkanélküliség pár napon belül, a földbirtokok kisajátításával megszűnik, mire — már a 27-i sajtótudósítás szerint — ,,a kedélyek lecsillapultak" s az emberek megnyugodva várták a holnapot [55]. (A földbirtok szocializálásáról szóló XXXVIII. sz. FKt. rendelet április 3~án jelent meg. A rendelet, amely — nem érintve a kisbirtokot és törpebirtokot — a közép- és nagybirtok állami tulaj donbavételét mondta ki, a nincstelenek között nem váltott ki egyértelműen pozitív hatást. 180