Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

kásgárda a Vörös őrség nevet vette fel. A Vörös Őrség városi parancs­nokává a belügyi népbiztos (Landler Jenő), Nemecz Józsefet nevezte ki. A Vörös Őrség Nemecz vezetése alatt híven teljesítette feladatát. Nemecz mint városparancsnok — s mint egyéb funkciók viselője — kérlelhetet­len volt az ellenséggel szemben. Nem véletlenül írta róla az egyik polgári történész: Nemecz József ,,a Tanácsköztársaság méltó képviselőjének bizonyult... jaj azoknak, akik a proletárhatalom ellen fordulnak, mert egy proletár életéért" — mint mondotta — „száz burzsuj vére fog folyni" [52]. A szocialista párt szervezésében március 23-án a városi tanács nagy­termében a községek képviselőinek bevonásával járási gyűlést tartottak, ahol a községi direktóriumok létrehozásáról volt szó. Határozat született, miszerint minden községben azonnal meg kell alakítani a direktóriumo­kat az elöljáróság megszüntetésével egyidejűleg. Ezután 24 óra leforgása alatt a járás valamennyi községében a proletárhatalom szervei funkcio­náltak. Következő lépés volt a reakció sajtószerveinek megszüntetése. A Tanácsköztársaság kikiáltásával egyidejűleg a különböző pártok legá­lis működése megszűnt. Egyetlen párt, a Magyarországi Szocialista Párt funkcionált mint a proletárdiktatúra vezető politikai szerve, s csak a Tanácsköztársaság sajtóorgánumai jelenhettek meg. Ennek alapján a direktórium határozatot hozott a volt különböző pártok helyi sajtóinak betiltásáról (Gyöngyös és Vidéke, Gyöngyös, Katolikus Egyházi Értesítő stb.) és a Vörös Mátravidék megjelenéséről. A Vörös Mátravidék, mint a város és járás egyetlen sajtóorgánuma rend­szeresen tájékoztatta a lakosságot a nemzetközi, belpolitikai és helyi ese­ményekről. Közölte a kormány különböző rendeleteit és színvonalas propagandamunkát végzett a proletárdiktatúra eszméinek terjesztésé­ben; sorozatosan leleplezte a reakció ellenforradalmi mesterkedéseit, s felvilágosította a dolgozókat azokról a kérdésekről, amelyek bármilyen vonatkozásban, bármely társadalmi réteget érintették. A lap rámutatott a Tanácsköztársaság és a Szovjetköztársaság esz­meközösségére; internacionalizmusával a proletariátus és a népek nem­zetközi forradalmi egységét építette. Kifejezője volt annak az öntudat­nak, amely alapján a dolgozók a hatalmat kézbe vették és gyakorolták. Erről szól a lap egyik számában [53] megjelent „Tisztító tüzek" c. vers is: A tisztító tüzeknek szent hevében Lobbot vetett a múltak bűne, szennye S a lobbanó láng hatalmas-merészen, Pirosan tör a reszkető egekre. Már egyenesek roggyant, hajló térdek, Már délcegek, büszkék a görbe hátak, Mert mi csak eddig voltunk szolgalélek, S ma leomlott a megposhadt imádat. Miért lennénk eztán kutyák és kivertek? Miért marcangolja testünket a karvaly? Elfogytak hát az angyali türelmek És kitörtünk a villámló viharban. 9* ] 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom