Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Nagygyűlés 1919-ben Domán Kálmán. Ez a héttagú vezetőtestület néhány nap múlva direktóriummá alakult át. A Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében felállított Forradalmi törvényszék elnökei Nemecz József, Bobák Gábor és dr. Waldner Fülöp lettek; vádbiztosnak dr. Kiss Sándort nevezték ki. Gyöngyös dolgozói óriási lelkesedéssel üdvözölték a Tanácsköztársaságot. A postások, vasutasok, üzemi munkások, hivatali dolgozók gyűléseken és küldöttségek útján nyilvánították lelkes véleményüket a városi direktórium felé. A gyöngyösi reakció meglapult. Nemhogy fegyveres (mint október 31-én), de semmiféle ellenállást nem tudott megszervezni a proletárdiktatúrával szemben. A proletárhatalom helyi szervei a dolgozók teljes bizalmát élvezték. A Munkástanács, illetve a direktórium a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei alapján végezte munkáját, sőt nem egy esetben megelőzte a FKt rendeleteit is. A direktórium azonnal hozzálátott a proletárdiktatúra védelmi szerveinek kiépítéséhez és fokozatosan, a különböző intézmények köztulajdonba vételéhez. A Munkástanács, a direktórium és a szocialista párt gyöngyösi szervezetének „forradalmi lelke" Nemecz József volt [51]. Március 23-án a direktórium elhatározta a nemzetőrség és a polgárőrség megszűntével a Munkásgárda felállítását. Tekintettel arra, hogy a Néptanács időszakában a nemzetőrséget és a polgárőrséget nagyrészt megtisztították a reakciós keresztényszocialista ellenforradalmi elemektől, e két közbiztonsági szerv tagjai csaknem valamennyien beléptek a Munkásgárdába. A belügyi népbiztosság március 26-i rendelete értelmében a Mun178