Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

ták „elhallgattak", így az országos helyzet szabta meg azt, hogy a hatalom teljes átvételére március 21. előtt Gyöngyösön sem kerülhetett sor. VI. A márciusi belpolitikai válság megoldásának egyetlen lehetséges útja a proletárdiktatúra megvalósítása volt. A burzsoá osztályok hatalmuk konszolidálására képtelenek voltak, ellenkezőleg, hatalmuk egyre gyengült. A forradalmi tömegek elemi erővel ostromolták a régi rendet, a szociáldemokrata vezérek gyengék voltak ahhoz, hogy a helyzet uraivá váljanak. Arra kényszerültek, hogy a nagy tömegbefolyással bíró, börtönben ülő kommunistáknak „baráti jobbot" nyújtsanak, s elfogadják azt az utat, ami ellen még néhány héttel előtte is a leghatározottabban harcoltak. (Elég csupán — hogy ne feltétlenül a februári eseményeket említsük — a Budapesti Munkástanács január 28-i ülésére utalni, ahol a kommunistákat a munkástanácsból kizáró határozat született meg és ahol a kommunisták mozgalmát — Weltner Jakabbal az élen — elítélték, mint történelmietlen, felelőtlen, felforgató stb. cselekményt [47].) A nagy történelmi változást a „Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács" aláírással megjelent „Mindenkihez!" című közlemény tudatta az ország lakosságával és az egész világgal. „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat... Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg." [48]. Heves megyében a hatalom átvételére március 22-én került sor, amiről Kolacskovszky Lajos rendeletben értesítette a megye dolgozóit [49]. Gyöngyösön március 21-én este az SZDP által tartott gyűlésen hatalmas tömeg vett részt. A terem zsúfolásig megtelt, s a gyűlés kimondta, hogy a Katona-, Munkás- és Paraszt-tanács hivatalosan megalakul és mint vezető erő. a város politikai porondjára lép. A város polgármestere Junghancz Ferenc lett, aki másnap, 22-én hivatalosan közölte a város lakosságával, hogy „az ügyeket ezentúl a Munkás-, Katona- és Paraszt-tanács, röviden, Munkástanács intézi" [50], A „Mindenkihez

1" közlemény alapján, elrendelte a középületek és bankok fegyveres megszállását, s karhatalmat rendelt ki a fontosabb közüzemek őrzésére. Ugyancsak 22-én intézkedés történt Munkásotthon létesítésére: erre a célra a kereskedelmi csarnokot foglalta le a Munkástanács. Egyben ez az épület lett a Magyarországi Szocialista Párt székhelye is, míg a földmunkások szakszervezete a Kaszinó, a postások, vasutasok és szellemi munkások szervezetei a Korzó-kávéház helyiségeit vették birtokukba. Ugyanezen a napon a Munkástanács ülésén megválasztották a főbb városi tisztségek betöltésére a személyeket. Junghancz Ferencet megerősítették polgármesteri beosztásában. A többi fontosabb funkciókat, az alábbi személyek töltötték be: városi ügyész — dr. Waldner Fülöp; városi rendőrkapitány — Nemecz József; közélelmezési biztos — Weinfeld Lipót; ellenőr — Endrész József; közigazgatási szakosztályvezető — 10 177