Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

és intézkedéseinek magam alávetem, a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra ellenségeivel és támadóival minden eszközzel, ha kell, fegyveres kézzel is szembeszállók. Állásomat és hivatalomat semminemű előnyre vagy kiváltságra felhasználni nem fogom." [58]. A Munkástanács, hogy a város közellátásán javítani tudjon, segítséget kért a megyei szervektől. Ennek alapján a megye molnárainak március 31-én tartott füzesabonyi értekezlete elhatározta, hogy Eger mellett Gyöngyösnek is — összesen — 85 vagon lisztet szállít. Így a kenyérellátás, ami az elmúlt hónapokban örökös probléma volt, részben (átmenetileg) megoldódott. VII. A proletárdiktatúra erejének teljében, igazán biztos tudatában intézkedik. A helyi szervek lelkesen, forradalmi módon hajtják végre a kormányzótanács rendeleteit. Nem csorbítják ki a rendeletek élét, nem laposítják el azok végrehajtását. A helyi reakciónak a Tanácsköztársaság első napjaiban való meglapulása, a keresztényszocialista vezérek kenetteljes lojalitás-nyilvánítása csak az ellenséges aknamunka palástolására szolgált. Március 23-án a cseri-barátok főnöke, P. Péri Bonaventura biztosította a városi direktóriumot a maga és társai lojális magatartásáról. Egyetértését nyilvánította a proletárdiktatúrának a rend fenntartására és ,,az igazán fölös vagyonnak a szegények közti szétosztására" irányuló törekvéseivel [59]. Az ilyen és ehhez hasonló képmutató nyilatkozatok mögött azoban a reakció a legvadabb ellenséges propagandát végezte. Az ellenséges aknamunkában a klerikális reakció járt az élen. Vadászterületté a vallásos meggyőződésű családokat szemelte ki. A klérus társai elsősorban az egzisztenciájukat elveszített kizsákmányoló elemek voltak. Március utolsó napjaiban különböző rémhíreket röpítették szét az emberek között. Azt híresztelték, hogy ,,a Tanácsköztársaság napjai meg vannak számlálva", mert a nyugati hatalmak úgysem nézik tétlenül a kommunisták uralmát. Éppen ezért ,,egy garast" sem érdemes tenni a proletárdiktatúrára, mert a győztes ellenforradalom ítélőszéke előtt mindenkinek be kell számolnia tetteiről; felelnie kell a kommunisták uralma alatt tanúsított viselkedéséért, nem lesz bocsánat ,,a megtévedtek" számára. Az ellenséges agitátorok nem egyszer előbb értesültek a rendeletekről, mielőtt azok napvilágot láttak, vagy ha megjelentek, perceken belül megkezdték annak „magyarázatát". A lakások szocializálásáról szóló rendeletet az utolsó betűig kiforgatták, s vésztjósló következtetéseket vontak le: ma a lakás, holnap a bútor, ékszer, azután a gyermek, a feleség stb. kerül szocializálásra. Ahogy a reakció értesült az egyházi vagyonok leltározására vonatkozó utasításról, azonnal különböző rémhíreket indított útnak. Március 29-én a város már tele volt az ilyen hírekkel: minden papot letartóztat182